Az Európai Parlament mini plenáris ülésszakot tart Brüsszelben. Az EP voksol a televízióreklámokra, illetve a lőfegyvertartásra vonatkozó szabályokról, valamint az európai vasúti közlekedés akadályainak felszámolásáról is. A képviselők értékelik az európai turizmus helyzetét. Felszólal az EP-ben a spanyol miniszterelnök.

Az Európai Parlament mini plenáris ülésszakot tart Brüsszelben. Az EP voksol a televízióreklámokra, illetve a lőfegyvertartásra vonatkozó szabályokról, valamint az európai vasúti közlekedés akadályainak felszámolásáról is. A képviselők értékelik az európai turizmus helyzetét. Felszólal az EP-ben a spanyol miniszterelnök.

A szerdán délután kezdődő plenáris ülésen az EP az EU alapjogi chartájának jóváhagyásáról vitázik, majd 17 órakor José Luis Rodríguez Zapatero, spanyol kormányfő tart beszédet Európa jövőjéről.

A képviselők vitáznak az audiovizuális szolgáltatásokról szóló irányelvről, és így a televízióreklámok szabályozásáról, aztán három, az európai hálózat egészén történő vasúti közlekedés előtti akadályok felszámolásáról szóló jogszabály kerül terítékre.

Az EP megvitatja a lőfegyverek vásárlásáról és birtoklásáról szóló tervezetet, valamint a turizmusról, illetve a rugalmas, ám biztonságos munkahelyekről és a kereskedelem és a klímaváltozás kapcsolatáról szóló jelentéseket.

A képviselők csütörtök reggel vitáznak az Európai Számvevőszék 2006-os jelentéséről, és a testület új tagjainak kinevezéséről. Ezt követik a szavazások. A parlament voksol az európai szinten működő pártok finanszírozásáról és a grúziai helyzetről is.

Internetes verzió hamarosan itt:

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/default_hu.htm

Tévéreklámok és termékelhelyezés: új uniós szabályozásról szavaz az EP

Új uniós szabályokat fogadhat el az EP a televízióreklámokról és a termékelhelyezésről, miután a képviselők megállapodtak a korábban vitás kérdésekről a tagállamokat képviselő Tanáccsal. Óránként legfeljebb 12 perc reklám lehet majd, a műsorokat pedig félóránként lehetne hirdetésekkel megszakítani.

Az Európai Parlament várhatóan áldását adja arra a televíziós reklámozást és termékelhelyezést szabályozó tervezetre, amelynek részleteiről már megegyeztek az EP és a Tanács delegációi. Így lehetővé válik, hogy az új irányelvet még 2007 vége előtt kihirdessék.

A parlamenti témafelelős, Ruth Hieronymi (néppárti, német) azt mondta, „az audiovizuális médiaszolgáltatások kulturális és gazdasági dimenzióját a jövőben is biztosítani kell, akárcsak a véleményszabadságot és a média sokszínűségét, valamint az új üzleti modellek kifejlesztésének lehetőségét".

Termékelhelyezés

Az EU a technológiai és reklámipari változásokhoz igazodva vizsgálja most felül az 1997-es „televíziózás határok nélkül" irányelvet. A jogszabályt éppen a változások miatt keresztelték át „audiovizuális médiaszolgáltatások" irányelvre, amelynek hatálya így kiterjed például az interneten közvetített televíziós programokra is.

Az EP csak szigorú feltételekkel és csak bizonyos műsoroknál, de engedélyezné a televíziós termékelhelyezést. (Itt arra kell gondolni, amikor egy szappanoperában az egyik szereplő jól láthatóan például X típusú mosóport, autót, kenyérpirítót stb. használ.) Tilos lenne ezzel a hirdetési módszerrel élni híradásokban, ismeretterjesztő, illetve gyerekműsorokban és tanácsadási programokban. A műsor elején és végén, valamint a reklámszünetek után fel kell hívni a nézők figyelmét arra, hogy az adott programban termékelhelyezéssel találkozhatnak.

Reklámszünet félóránként

Reklámszünetekkel 30 percenként lehet majd megszakítani a tévéfilmeket, filmeket, híradásokat. (Korábban az Európai Bizottság 35 perces, az EP kulturális bizottsága pedig 45 perces időközöket javasolt.) Gyerekműsorok közben nem lehet reklámozni, kivéve, ha a program hosszabb 30 percnél. Egyéb műsortípusok, például a tévésorozatok esetében nem vezetnek be hasonló szabályokat. Összességében óránként legfeljebb 12 percnyi hirdetés mehet adásba.

A képviselők arra szólítják fel a tagállamokat és a bizottságot, hogy fogadjanak el egy a gyermekműsorok közben történő reklámozással foglalkozó magatartási kódexet. Ez foglalkozna a gyerekműsorok reklámokkal történő megszakításával, a szponzorálással, az egészségtelen ételek és italok (például magas zsír-, cukor- sótartalmú élelmiszerek, alkohol) hirdetésével is.

Eljárás

Az EP 2006 decemberében szavazott első olvasatban a jogszabályról. Ez után a parlament és a Tanács képviselői egyeztettek a szövegről. Az idén májusi megállapodást követően október 15-én a Tanács, majd november 12-én az EP kulturális szakbizottsága második olvasatban szavazta meg a jogszabályt. Most az egész Európai Parlament fogadhatja el az irányelvet.

Sajtóközlemény az első olvasatról

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/briefing_page/1353-345-12-50-20061207BRI01143-11-12-2006-2006/default_p001c018_hu.htm

Ajánlás második olvasatra: Ruth Hieronymi (EPP-ED, DE)

Jelentés: (A6- /2007) – A televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolása

A tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából a Tanács által 2007. október 15-én elfogadott közös álláspont

Kulturális és Oktatási Bizottság

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2007. november 28., szerda

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2007-0442&language=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0260

Ruth Hieronymi

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Hieronymi&partNumber=1&language=HU&id=4279

Szigorítja a lőfegyvertartás szabályait az EU

Az új uniós szabályok megnehezítenék a bűncselekményekhez használható fegyverekhez való hozzáférést, de nem rontanák a fegyvereket törvényesen birtoklók helyzetét. A szigorítanák a fegyverek adásvételét az EU-ban, korlátoznák az internetes érékesítés lehetőségét, elektronikus regisztrációt vezetnének be, és 20 évig őriznék az adatokat. Az EP csütörtökön szavaz.

A Gisela Kallenbach (zöldpárti, német) által jegyzett jelentés támogatja a Bizottság terveit az 1991-ben életbe lépett, fegyverek megszerzéséről és tartásáról szóló irányelv módosításáról. A felülvizsgált jogszabály már megfelelne az ENSZ-nek a fegyverek illegális gyártásáról és csempészetéről szóló jegyzőkönyvének, amelyet az EU is aláírt 2001-ben.

Az új irányelv szabályozná a lőfegyverek, fegyveralkatrészek és lőszerek birtoklását és harmadik országból történő behozatalukat, továbbá fellépne az illegális gyártás és a csempészet ellen. A szöveg a bűnözők által előszeretettel használt átalakított fegyvereket is lőfegyvernek tekinti. A szakbizottság úgy vélte, hogy a tagállamoknak szigorúan felügyelniük és korlátozniuk kell a telekommunikációs módszerekkel – például az interneten – történő értékesítést, adásvételt.

Hatékonyabb jelölés, nyilvántartás 20 évig

A jobb nyomonkövethetőség érdekében a szakbizottság betűjeles és számkombinációs (alfanumerikus) jelölés bevezetését szorgalmazza. A gyártó nevét, a származási helyet, valamint a gyártás évszámát és a sorozatszámot tartalmazó jelölést a fegyver fő alkotó elemén kell elhelyezni.

A képviselők szerint a tagállamoknak az irányelv hatálya alá tartozó lőfegyverek minden azonosító adatát elektronikus adatbázisban kell rögzíteniük. Az EP, figyelembe véve a fegyverek hosszú élettartamát, 20 évig őrizné meg az adatokat. Az Európai Bizottság az ENSZ-jegyzőkönyv minimumkövetelményét követve 10 évet javasolt. A képviselők a nyilvántartásban is többféle adatot tárolnának (típus, gyártmány, modell, kaliber, sorozatszám, a birtokos és az eladó neve, címe stb.).

Információcsere a tagállamok között

A képviselők elősegítenék, hogy a tagállamok tapasztalatot cseréljenek a jelölési technikákról, a szállításról, a helyi jogalkotásról, a fegyverkészletek és elkobzott fegyverek kezeléséről. A gyakori információcsere támogatására, valamint az illegális fegyvergyártás és -csempészet visszaszorítása érdekében a Bizottság létrehozna egy speciális EU-referenciacsoportot, amelynek feladata a lőfegyverek nyomon követése lenne.

Négy kategória

Az új irányelv célja, hogy visszaszorítsa a jogtalan fegyverhasználatot, úgy, hogy ezzel a törvényes felhasználókat ne akadályozza.

Az irányelv a lőfegyverek négy kategóriáját határozza meg (tiltott, engedélyhez kötött, bejelentéshez kötött, és engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött).

A tagállamok a szubszidiaritás elvének megfelelően megtarthatják az irányelvnél szigorúbb nemzeti fegyvertartási előírásaikat. A képviselők ezzel együtt minden tagállamnak azt javasolják, hogy 2012-ig vezessék be a négy kategóriát.

Hatályba lépés, végrehajtás

A hatékonyabb szabályozás és az átláthatóság fokozása érdekében a tagállamoknak nemcsak a Bizottságot, hanem az EP-t is tájékoztatniuk kellene az irányelv betartása érdekében tett intézkedéseikről. A képviselők azt kérik a Bizottságtól, 2015-ig készítsen jelentést az EP számára az irányelv végrehajtásáról.

Az új irányelv 2008 januárjától léphet életbe. A tagállamoknak onnantól két évük lesz arra, hogy nemzeti jogrendszerükbe is átültessék az új szabályokat.

Jelentéstevő: Gisela Kallenbach (Dreens/EFA, DE)

Jelentés: (A6-0276/2007) – A fegyvervásárlás és fegyvertartás ellenőrzése

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelvére a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2007. november 28., szerda

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0276&L=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0031

Gisela Kallenbach

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Kallenbach&partNumber=1&language=HU&id=28236

Turizmus Európában: feketelistára a felelőtlen utazási irodákat

Feketelistára tenné az EP az utasaikat külföldön hagyó utazási irodákat. A képviselők fejlesztenék az egészségturizmust, egyszerűbb és olcsóbb EU-vízumokat, továbbá egységes szálláshely-kategóriákat akarnak. Az EP idegenforgalmi szakbizottsága különösen az új tagállami turistacélpontokat népszerűsítené.

Az EU új idegenforgalmi politikájáról készített parlamenti jelentést Paolo Costa (néppárti, olasz). A témában az Európai Bizottság 2006. márciusában adott ki közleményt.

Vízum többször, olcsón

A jelentés kiemeli: „kölcsönösen egyszerűsíteni kell a vízumkérelmi eljárásokat, és csökkenteni kell a tagállamokba való belépésre jogosító turista vízumok árait". A képviselők ezen túl a kishatárforgalmi szabályokat a szomszédos harmadik országokból érkező idegenforgalom elősegítésének új eszközeként is alkalmaznák. A szakbizottság minden uniós vízumpolitika alapelvként a többszöri belépésre jogosító vízumok kiadását ösztönözné.

Egységes kategorizálás

A képviselők európai szinten egységesítenék a szálláshelyek minőségi követelményrendszerét, hogy a külföldre utazók egyértelmű és ellenőrizhető kritériumok alapján tudjanak választani.

Védelem az egyénileg utazóknak

A szöveg emlékeztet: egyre többen egyénileg, utazási irodák közreműködése nélkül szervezik meg útjaikat (utóbbiak piaci részesedése 1997 óta 98-ról 60 százalékra esett). Míg azonban a szervezett utazási formákat irányelvben szabályozzák, hasonló fogyasztóvédelmi előírások nem vonatkoznak például bizonyos fapados légitársaságokra. A képviselők szerint „az anomáliát úgy kell orvosolni, hogy a 90/314/EGK irányelvet minden olyan honlapra ki kell terjeszteni, amely egynél több szolgáltatást kínál értékesítésre".

Egészségturizmus a biztosítókkal

A szakbizottság ösztönözné az egészségturizmust, amelynek támogatásában szerinte nagyobb szerepet kell vállalniuk az egészségbiztosítóknak. Emellett „a biztosítási ágazat vállalkozásainak támogatást kell nyújtani ahhoz, hogy megoldást találjanak az egészségturizmus finanszírozását szolgáló, határokon átnyúló együttműködésre".

A képviselők „figyelembe véve az egészségturizmus visszaesését, úgy vélki, hogy egyedi közösségi irányelv elfogadására van szükség, hogy meghatározzák a termálvizes üdülőhelyek elismerését és használatát".

Akadálymentes turizmus

A jelentés külön foglalkozik az „akadálymentes turizmus" fejlesztésével. Ennek keretében például „akadálymentesítve" címkével jelölnék az olyan műemlékeket, szálláshelyeket, éttermeket, amelyekbe csökkent mozgásképességű turisták is gond nélkül bejuthatnak.

Magatartási kódex?

A képviselők „figyelembe véve az európai turisták által európai idegenforgalmi célpontokon elkövetetett erőszakos cselekményeket", mérlegelnék, be lehetne-e vezetni egy „az európai turisták jogairól és kötelezettségeiről szóló chartát", illetve „az idegenforgalmi vállalkozásokra vonatkozó európai magatartási kódexet".

A jelentés „kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az utasok tájékoztatását és kiváltképp az utasjogok megfelelő érvényesítését, továbbá, hogy a tagállamok könnyen hozzáférhető választottbírósági mechanizmusokkal rendelkezzenek olyan esetekre, amikor a vétkes szolgáltató nem fizet kártérítést".

Külföldön ragadni

A szakbizottság arra kéri a Bizottságot, „fontolja meg, mi lenne az a megfelelő megközelítés, amelynek révén az EU védelmet tudna kínálni az olyan utasoknak, akik külföldön ragadnak, mert csőd vagy szándékos visszaélés miatt a charterjárat üzemeltetője, a közvetítők vagy menetrend szerinti fuvarozók a szolgáltatást megtagadják". A képviselők mindenesetre azt javasolják, hogy az ilyen üzemeltetők számára hozzanak létre az egész EU-ra kiterjedő feketelistát.

Az EP támogatja az európai idegenforgalmi célpontok – különösen az új tagállamok területén fekvők – népszerűsítését, és üdvözli az évenként elnyerhető „Kiváló európai célállomás" cím bevezetését.

Ifjak és nyugdíjasok

A képviselők megfontolnák annak lehetőségét, hogy „ifjúsági közlekedési igazolványt" hozzanak létre az Erasmus-, Leonardo- vagy Comenius-ösztöndíjban részesülő vagy az EU-ban önkéntes polgári szolgálatot teljesítő európai fiatalok számára.

A parlament a főszezonokon kívüli időszakban különösen támogatná a nyugdíjasokat célzó európai idegenforgalmi programot.

Jelentéstevő: Paolo Costa (EPP-ED, IT)

Jelentés: (A6-0399/2007) – Az EU új idegenforgalmi politikája: a partnerség erősítése az európai idegenforgalom területén

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. november 28., szerda

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0399&L=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2129

Paolo Costa

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Costa&partNumber=1&language=HU&id=4747

Zapatero Brüsszelben Európa jövőjéről

A spanyol miniszterelnök, José Luis Rodríguez Zapatero beszédet mond az Európai Parlamentben november 28-án, szerda délután.

Az Európai Parlament 2006 tavaszán indította el azt a sorozatot, amelynek keretében európai kormányfők osztják meg az EU jövőjéről való elképzeléseiket az Európai Parlamenttel. A spanyol miniszerelnök az ötödik a sorban. Korábban beszédet mondott már az EP-ben a belga, az ír, a holland és az olasz kormányfő is.

Korábbi miniszterelnöki beszédek az EP-ben

Romano Prodi (2007.05.23.)

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/002-6857-141-05-21-901-20070516IPR06759-21-05-2007-2007-false/default_hu.htm

Jan Peter Balkenende (2007.05.22.)

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/002-6870-141-05-21-901-20070516IPR06773-21-05-2007-2007-false/default_hu.htm

Bertie Ahern (2006.11.29.)

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/002-731-333-11-48-901-20061129IPR00709-29-11-2006-2006-false/default_hu.htm

Guy Verhofstadt (2006.05.31.)

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/002-8624-151-05-22-901-20060530IPR08572-31-05-2006-2006-true/default_hu.htm

Állásfoglalás Grúziáról

Az EP csütörtökön állásfoglalást fogad el a Grúziában kialakult helyzetről.

EP-jóváhagyás az EU alapjogi chartájához

Az EP alkotmányügyi szakbizottsága azt javasolja a parlament egészének, hagyja jóvá Az Európai Unió alapjogi chartáját, amelyet később az EU reformszerződéséhez csatolnak.

Az uniós polgárok apavető jogait felsoroló chartát december 12-én, Strasbourgban ünnepség keretében írja alá Hans-Gert Pöttering EP-elnök, valamint az Európai Bizottság és az EU Tanácsának soros elnöke.

Jelentéstevő: Jo Leinen (PES, DE)

Jelentés (A6-0445/2007) – Az Európai Unió alapjogi chartájának jóváhagyása az Európai Parlament által

Az Európai Unió alapjogi chartájának jóváhagyása az Európai Parlament által

Alkotmányügyi Bizottság 

Eljárás:

Vita: 2007. november 28., szerda

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=ACI/2007/2218

Jo Leinen

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Leinen&partNumber=1&language=HU&id=4262

Rugalmas biztonságot a foglalkoztatásban

Az egyszerre rugalmas és biztos európai munkahelyek megteremtése érdekében az EP szakbizottsága többek között azt sürgeti, 2009-ig szüntessék meg az új tagországokból érkezők munkavállalásának korlátozását. A képviselők szociális partnerséget, rugalmas és megbízható munkaszerződéseket, esélyegyenlőséget szeretnének.

Az Európai Bizottság a munkajog korszerűsítéséről szóló jelentését követően szakértői csoportjának ajánlásai alapján 2007 júliusában tette közzé a rugalmas biztonság (angol műszóval „flexicurity") lehetőségeiről szóló közleményét. Erről mond most véleményt az Európai Parlament Ole Christensen (szocialista, dán) véleményadó jelentésében.

A szöveg szerint az EU „nem csupán gazdasági szövetség, hanem közös értékeken alapuló közösség is, ennélfogva a munkajog és a munkaerőpiac bármiféle reformjának ezen értékeket kell tükröznie".

A képviselők úgy vélik, „a XXI. században Európa úgy lehet sikeres, ha jól képzett munkaerővel és olyan vállalatokkal rendelkezik, amelyek képesek megragadni a gyorsan változó világban kínálkozó lehetőségeket termelékenységük növelésére és az innováció fokozására".

A jelentéstervezet szerint az EP „határozottan támogatja azt a következtetést, hogy a rugalmas biztonság egyszerre szolgálja a munkavállalók és a munkáltatók érdekeit, illetve azt, hogy ez rugalmas és megbízható szerződéses feltételek támogatásán keresztül érhető el, beleértve a határozatlan időre szóló szerződéseket is".

 „A rugalmas biztonsági stratégiáknak meg kellene könnyíteniük a munkaerő-felvételt, és lehetővé kellene tenniük a gyors választ a változó gazdasági körülményekre" – áll a szövegben.

A szakbizottság „úgy véli, hogy az EU-ban a legnagyobb problémát a szakképzett és alkalmazkodóképes munkavállalók hiánya jelenti a versenyképes és innovatív vállalatoknál". A parlament ösztönözné a gyakornoki lehetőségek, a képzési és átképzési programok kiterjesztését, a nők, a bevándorlók, az idős és a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci integrációját, rugalmas, a mobilitást akadályozó tényezőktől mentes munkaerőpiac kialakítását.

A jelentés javasolja, hogy a Tanács 2007 decemberében vizsgálja meg, előre lehetne-e hozni a nyolc új tagállamból származó munkavállalók szabad mozgását akadályozó intézkedések megszüntetését 2009. január 1-jére.

A parlament azt javasolja, hogy az Európai Tanács decemberben fogadjon el a rugalmas biztonságra vonatkozó közös elveket. Ezek között az EP-képviselők szerint a következőknek kellene szerepelniük:

  • rugalmas és megbízható szerződéses rendelkezések
  • a munkaerőpiac szegmentálódásának megszüntetése, a munkahely biztonságának javítása
  • a munkahely és a magénélet összeegyeztetése
  • a kormány, a szociális partnerek és a civil társadalom közötti partnerség
  • a nemek között egyenlőség és esélyegyenlőség mindenki számára
  • a vállalatok és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fokozása
  • aktív munkaerő-piaci politika, befektetés az egész életen át tartó tanulásba
  • makrogazdasági keret a fenntartható és kiegyensúlyozott növekedés és a több és jobb foglalkoztatás érdekében

Korai nyugdíjazás helyett részidős foglalkoztatás

A jelentés „felhívja a tagállamokat és a szociális partnereket arra, hogy mérsékeljék a munkavállalókat korai nyugdíjazásra kényszerítő politikáikat, továbbá vezessenek be olyan intézkedéseket, amelyek az idős munkavállalók részidős foglalkoztatás, megosztott munkakör és az aktív idősödést támogató, ehhez hasonló rendszerek útján történő rugalmas nyugdíjazását támogatják, és amelyek javíthatják az idős munkavállalók munkaerő-piaci integrációját".

Jelentéstevő: Ole Christensen (PES, DK)

Jelentés (A6- /2007) – A rugalmas biztonság közös elvei

A rugalmas biztonság közös elvei

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. november 28., szerda

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2007-0446&language=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2209

Ole Christensen

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Christensen&partNumber=1&language=HU&id=28154

Záhonytól Lisszabonig: megkönnyítenék a vasúttársaságok európai működését

Az EP közlekedési szakbizottsága támogatásáról biztosította az Európai Bizottság javaslatait a vasúti szolgáltatókra vonatkozó szabályozások felülvizsgálatáról. A képviselők a meglévő technikai követelmények, eljárások átalakításával és egyszerűsítésével csökkentenék a költségeket, és megkönnyítenék a határokon átnyúló vasúti szállítást.

Három, az európai vasutakkal foglalkozó, együttdöntési eljárásban tárgyalt jelentést fogadhat el az EP első olvasatban. A jogszabály-módosítások célja az európai vasutak kölcsönös átjárhatóságának elősegítése.

Josu Ortuondo Larrea (liberális, spanyol) a közösségi vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló jogszabály, Paolo Costa (néppárti, olasz) pedig a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv, valamint az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló 881/2004/EK rendelet módosításának témafelelőse.

Vasúti járművek engedélyezése…

Az Ortundo Larrea-jelentés indokolása szerint „jelenleg a mozdonyokra és a vontatóegységekre vonatkozó nemzeti szabályokat tekintik az új vasút megteremtése és az európai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága előtt álló fő akadálynak. Mivel a tagállamok saját mérlegelésükben nem dönthetik el, hogy az általuk az üzembe helyezésre kiadott engedélyek egy másik tagállam területén is érvényesek legyenek, közösségi kezdeményezésre van szükség, hogy a nemzeti eljárások harmonizálásán és egyszerűsítésén keresztül, valamint a kölcsönös elismerés elvének alkalmazásával oldják meg ezt a problémát".

Az átjárhatóságról szóló irányelv a képviselők szerint főszabályként írná elő, hogy a járművek minden tagállamban történő üzembe helyezését engedélyezni kell. Az illetékes nemzeti biztonsági hatóság által egy vasúti jármű üzembe helyezéséről hozott elutasító határozatot ugyanakkor megfelelően indokolni kell, és felülvizsgálati lehetőséget is kell adni, melynek során az Európai Vasúti Ügynökség (EVÜ) véleménye is kikérhető.

A tagállamok különböző járműtípusokra is engedélyt adhatnak ki. Ha egy tagállam egy járműre engedélyt ad ki, egyidejűleg az adott járműtípust is engedélyeznie kell – teszik hozzá a képviselők.

… és nyilvántartása

Az EU-országoknak a vasúttársaságoktól független szervezeten keresztül nyilvántartást kellene vezetniük a területükön engedélyezett vasúti járművekről.

A tervezet szerint az EVÜ „a tagállamok által az Európai Közösség vasúthálózatán üzembe helyezésre engedélyezett járműtípusokról nyilvántartást hoz létre és tart fenn". A lajstrom nyilvános és elektronikus úton bárki számára hozzáférhető lenne, és minden nemzeti járműnyilvántartással össze lenne kötve.

Csap

A szöveg arra is kitér, hogy „a közösség fő vasúthálózatának nyomtávjától eltérő nyomtávot alkalmazó országokból valamely tagállamba érkező vagy valamely tagállamból ilyen országokba tartó kocsik esetében (…) a nemzeti szabályok nemzetközi megállapodásokat is tartalmazhatnak, amennyiben ezek a közösségi szabályozással összeegyeztethetőek".

Vasútbiztonság

A vasútbiztonsággal foglalkozó Costa-jelentés felidézi: „a Bizottság a gördülőállományok elfogadásának különböző akadályait műszaki, eljárásjogi és politikai jellegű akadályokként jellemzi, amelyek a járműveik üzembe helyezésekor költségeket okoznak a vasúttársaságok és a gyártók számára".

Üzemben tartás

Az EP szakbizottsága azt javasolja, hogy „a vasúti rendszer üzemeltetésével és a gördülőállományok üzembe helyezésével kapcsolatos felelősségi köröket illetően világosan tegyenek különbséget a vasúttársaság és a kocsik üzembentartói között, különösen a karbantartás és lehetőség szerint a karbantartásra vonatkozó tanúsítási rendszer tekintetében".

A képviselők a következő definíciót alkalmaznák: üzembentartó az a személy vagy jogi személy, aki vagy amely – jármű tulajdonosaként vagy annak használati jogával felruházva – közlekedési eszközként üzemelteti a járművet, és szerepel" az irányelvben említett nemzeti járműnyilvántartásban.

Több jogkör a Vasúti Ügynökségnek

Az EVÜ-rendelet módosítása az előző két jogszabállyal összhangban kiterjesztené a vasútügynökség hatásköreit.

A jelentés szerint az EVÜ például „azonosítja a különböző, érvényben lévő nemzeti eljárásokat és műszaki szabályokat, és kidolgoz, majd frissít egy referenciadokumentumot, amely lehetővé teszi a tagállamok által a gördülőállományok üzembe helyezése területén alkalmazott valamennyi nemzeti szabály megfeleltetését".

A képviselők azt szeretnék, ha 2015-től a tagállamok helyett az EVÜ engedélyezhetné a gördülőállományok üzembe helyezését.

Közös vita – Közösségi vasutak

Sajtóközlemény a harmadik vasúti csomag elfogadásáról

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/062-10639-267-09-39-910-20070823IPR09782-24-09-2007-2007-true/default_hu.htm

Jelentéstevő: Josu Ortuondo Larrea (ALDE, ES)

Jelentés: (A6-0345/2007) – A közösségi vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósága (egységes szerkezetbe foglalt változat)

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közösségi vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról (egységes szerkezetbe foglalt változat)

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2007. november 28., szerda

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0345&L=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0273

Josu Ortuondo Larrea

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Ortuondo+Larrea&partNumber=1&language=HU&id=4377

Jelentéstevő: Paolo Costa (EPP-ED, IT)

Jelentés (A6-0346/2007) – A közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv módosítása

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv módosításáról

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2007. november 28., szerda

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2007-0346&language=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0272

Paolo Costa

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Costa&partNumber=1&language=HU&id=4747

Jelentés: Paolo Costa (EPP-ED, IT)

Jelentés: (A6-0350/2007) – Az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló 881/2004/EK rendelet módosítása

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló 881/2004/EK rendelet módosításáról

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Közös vita vége

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2007. november 28., szerda

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0350&L=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0274

Paolo Costa

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Costa&partNumber=1&language=HU&id=4747

EP-választási kampányra is költhetnének a páneurópai pártok

Miután a parlament és a Tanács képviselői megállapodtak a vitás kérdésekben, szavazásra kerül az európai szinten működő pártok finanszírozásáról szóló jogszabály. Az EP erősítené a pártok pénzügyi stabilitását. A jövőben politikai alapítványokat is létrehozhatnának, és a 2009-es EP-választási kampányt is támogathatnák.

Az EP november 13-án vitázott az európai pártok finanszírozásáról szóló jogszabályról, a szavazást azonban a témafelelős Jo Leinen (szocialista, német) kérésére akkor elhalasztották, hogy sikerüljön megegyezésre jutni a tagállamokat képviselő Tanáccsal. A benyújtott kompromisszumos módosításokkal most elfogadhatják a szöveget, lehetővé téve, hogy az még a 2009-es EP-választások előtt életbe léphessen.

Az EU 2007-es költségvetésből 10 millió 436 ezer euró jutott az európai poltikai pártok finanszírozására.

Az európai szinten folytatott politikai vita elősegítése érdekében az Európai Bizottság azt javasolta, hogy – feloldva a jelenlegi tiltást – a jövőben az EP-választási kampányokban is felhasználhassák pénzüket az európai szinten működő pártok. Az EP szakbizottsága támogatta ezt az elképzelést, kizárná ugyanakkor, hogy ezekből a forrásokból – akár közvetlenül, akár közvetetten – nemzeti pártokat vagy egyes jelölteket lehessen támogatni.

A hosszú távú tervezhetőség és a pártok európai dimenziója erősítése érdekében a képviselők támogatták, hogy fokozzák a pártok pénzügyi stabilitását. (Jelenleg a pártok költségvetéséhez történő hozzájárulás évről-évre változhat, megnehezítve a megfelelő gazdálkodást.) A Bizottság javaslata szerint a nonprofit gazdálkodás követelménytől való eltéréssel a pártoknak lehetősége lenne átvinni éves bevételük negyedét a következő év első negyedévére. Az új rendszer a tartalékok felhalmozását is megengedné, a párt egy évnyi bevételével megegyező maximumértékig. A bevételek adományokból, valamint a tagpártok és a tagok hozzájárulásából származhatnának.

A javaslatban az is szerepel, hogy a mostani 75 helyett az EU költségvetése a pártok kiadásainak 85 százalékát finanszírozhatná.

A Bizottság az európai politikai pártok számára megteremtené a politikai alapítványok létrehozásának jogi lehetőségét is.

Kereskedelem és éghajlatváltozás

Az üvegházhatást okozó gázok harmada a kereskedelem miatt kerül a légkörbe. A képviselők kevesebb és környezetkímélőbb fuvarozást akarnak, fellépnének az erdőirtás ellen, és óvatosan bánnának a bioüzemanyag-termeléssel.

Az Európai Parlament megvitatja Alain Lipietz (zöldpárti, francia) jelentését a kereskedelem és az éghajlatváltozás összefüggéseiről.

Fenntarthatatlan fejlődés?

Az EP nemzetközi kereskedelmi szakbizottsága szerint a fogyasztás, a termelés és a kereskedelem állandó növelésével járó jelenlegi gazdasági modell tarthatatlan. Ez ugyanis egyre súlyosabb követelményeket támaszt a szállításban, egyre nagyobb mennyiségű hulladékot és káros anyagot termel, ezek pedig „aláaknázzák a jelenleg folyamatban levő éghajlati változások megfékezésének lehetőségeit".

A jelentés szerint a kereskedelem a globális üvegházhatású gázkibocsátás egyharmadért felelős.

Ezért a szakbizottság elengedhetetlennek tartja, hogy ösztönözzék a környezetkímélőbb szállítási módokra (vasúti, vízi közlekedés) történő áttérést, és csökkentsék az árufuvarozás által kibocsátott, üvegházhatást okozó gázok mennyiségét.

Helyszíni termelést szállítás helyett

A képviselők sajnálják, hogy a globális munkamegosztás következtében olyan termékeket is nagy mennyiségben fuvaroznak, amelyeket a helyszínen is elő lehetne állítani.

A jelentés szerint lényeges változtatásokra van szükség az unió kereskedelempolitikájában, így ösztönözni kell „a helyi termelést mint a szállítási szükségleteket csökkentő eszközt". Emellett „erőteljesebb technológiai együttműködésre van szükség a fejlődő és a feltörekvő országokkal, különösen Kínával, Brazíliával és Indiával, annak érdekében, hogy a környezetvédelmi szempontokat fokozatosan beépítsék politikáikba" – így a szöveg.

Erdőirtás, környezetvédelmi záradék

A képviselők arra kérik az Európai Bizottságot, hogy a harmadik országokkal kötendő megállapodásokban „környezetvédelmi záradékok" is szerepeljenek, például a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.

A szöveg arra is kitér, hogy „a kereskedelem túl gyakran vezet az ökológiai rendszerek, különösen az erdők túlzott kihasználásához a fejlődő országokban". Az EP ezért „az erdőpusztulás megelőzésének jutalmazására szolgáló mechanizmusok" létrehozását várja el az EU-tól.

Üvegházgáz-számoló

A parlament arra is kéri a Bizottságot, „hogy sürgősen alakítson ki egy megfelelő eljárást e környezeti jelölések értékelésére és megjelölésére, és fejlesszen ki olyan szoftvereket, amelyek segítségével az üzleti vállalkozások képesek kiszámolni a gyártási folyamatok során kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét."

A szakbizottság „különösen aggódik az Európában a bioüzemanyagok és a biomassza felhasználását ösztönző politikák potenciális negatív környezeti és társadalmi hatása miatt".

Jelentéstevő: Alain Lipietz (Greens/EFA, FR)

Jelentés: (A6-0409/2007) – Kereskedelem és éghajlatváltozás

Kereskedelem és éghajlatváltozás

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. november 28., szerda

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&mode=XML&reference=A6-2007-0409&language=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2003

Alain Lipietz

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Lipietz&partNumber=1&language=HU&id=4384

Az Európai Számvevőszék jelentése

Hubert Weber, az Európai Számvevőszék elnöke mutatja be az EP-ben a Számvevőszék 2006-ra vonatkozó éves jelentését, a képviselők ez után a testület hét új tagjának kinevezéséről vitáznak és szavaznak.

A Számvevőszék 2007. november 13-án mutatta be az előző évet értékelő jelentést.

A parlament most a következő jelöltek kinevezéséről szavaz: David Bostock, Michel Cretin, Maarten B. Engwirda, Henri Grethen, Harald Noack, Ioannis Sarmas, Hubert Weber.

A Számvevőszék éves jelentései:

http://eca.europa.eu/portal/page/portal/publications/auditreportsandopinions/annualreports

A Számvevőszék éves jelentésének ismertetése – 2006

Közös vita – A Számvevőszék 7 tagjának kinevezése

Jelentéstevő: Inés Ayala Sender (PES, ES)

Perger István/ EP sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük