Nem alkalmazzák megfelelően a tagállamok a szennyező fizet elvet – véli az EP. A parlament szerint a kibocsátás-kereskedelemből befolyó összegek az EU fő finanszírozási forrásává válhatnak. A képviselők adókkal, díjakkal riasztanának el a környezetszennyező tevékenységektől, miközben csökkentenék a munkajövedelmek után fizetendő adókat.

 

Nem alkalmazzák megfelelően a tagállamok a szennyező fizet elvet – véli az EP. A parlament szerint a kibocsátás-kereskedelemből befolyó összegek az EU fő finanszírozási forrásává válhatnak. A képviselők adókkal, díjakkal riasztanának el a környezetszennyező tevékenységektől, miközben csökkentenék a munkajövedelmek után fizetendő adókat.

Az Európai Parlament csütörtökön 479 igen, 53 nem, 5 tartózkodó szavazattal elfogadta Anne Ferreira (szocialista, francia) jelentését, amelyet a képviselőnő a „a környezetvédelmi és a kapcsolódó politikai célokra szolgáló piaci alapú eszközökről szóló zöld könyv" kapcsán készített.

Internalizálás

Az Európai Parlament szerint „a szennyező fizet elv a környezetvédelmi politika egyik pillére, ami azzal jár, hogy a külső költségeket beépítik a piaci árakba annak érdekében, hogy azok tükrözzék az előállítás tényleges költségeit, illetve az okozott környezeti és egészségi károk költségeit". A képviselők szerint „a szennyező fizet elv alkalmazása a tagállamok többségében sok kívánnivalót hagy maga után".

Az állásfoglalás szerint „a környezetvédelmi költségek internalizálására való képtelenség a környezetet károsító tevékenységek támogatását jelenti".

Kibocsátási bevételekből EU-forrás?

Az EP „szorgalmazza a piaci eszközökből származó bevétel újbóli befektetését olyan programokba, amelyek támogatják a környezetvédelmi célokat, valamint mérsékelik a versenyképességre gyakorolt és bármilyen egyéb társadalmi hatást.

A képviselők úgy vélik, „az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének aukciós bevételei a jövőben az EU fő finanszírozási forrásaivá válhatnának".

A parlament arra ösztönzi a Bizottságot, „hogy a környezeti károk költségeinek felmérése és a vonatkozó piaci sikertelenségek kiigazítása érdekében dolgozzon ki olyan egyértelmű stratégiát a piaci alapú eszközök használatával kapcsolatban, amely kiterjed az adózásra, az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének áttekintésére, a kereskedelemre és a technológiai politikákra".

Elriasztás és ösztönzés

A fenntartható fejlődés és a szénmentes gazdaság kialakítása sokféle elriasztó eszközt (például adókat, díjakat) és ösztönzőket (például kereskedelmi rendszereket) igényel – áll a szövegben.

A parlament szerint „a közösségi piaci alapú eszközök nem korlátozódhatnak a kibocsátási jogok vagy a kibocsátási kvóták kereskedelmi rendszerére". A képviselők elképzelhetőnek tartanák például „a szénadó esetleges bevezetését a fosszilis energiáknak nyújtott támogatások csökkentésének ellentételezéseként".

Az EP „hangsúlyozza, hogy a környezetvédelemhez kapcsolódó adókat nem lenne szabad elsősorban adóbevétel-növelő eszköznek tekinteni, hanem inkább olyan eszköznek, amellyel ésszerű áron megelőzhető a környezet bármiféle káros szennyezése vagy romlása – s amely révén növelhető a társadalom jóléte".

A parlament arra kéri a Bizottságot, „hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt egy CO2-kártyának személyek és kkv-k részére történő bevezetéséről". A kártyán feltüntetnék az energiafogyasztást és a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét is.

A jelentés csütörtök reggeli parlamenti vitájában Hegyi Gyula (szocialista) azt mondta, „nem szabad beletörődnünk a kaszinókapitalizmusba, a természeti értékek elpusztításával járó torz, úgynevezett fejlődésbe". A képviselő szerint „a zöld adó, az egész adópolitika környezetvédelmi megalapozása piacgazdasági, tehát fenntartható eszközökkel szolgálhat egy jobb és élhetőbb világot". „Az egységes energiaadó arra kényszeríthet minket, hogy csökkentsük a függőségünket az energiaimporttól, kevesebbet autózzunk, fedezzük fel újra a közösségi közlekedést, a villamost, a vasutat" – mondta a politikus. Hegyi Gyula az adózás súlypontját a munkajövedelmekről a fogyasztásra helyezné át, és megadóztatná a károsanyag-kibocsátást, valamint a nem újrahasznosítható hulladékokat, mindezt úgy, hogy az adózás szintje összességében ne emelkedjen.

Jelentéstevő: Anne Ferreira (PES, FR)

Jelentés (A6-0040/2008) – a környezetvédelmi és a kapcsolódó politikai célokra szolgáló piaci alapú eszközökről szóló zöld könyvről

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. április 24., csütörtök

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2203

Anne Ferreira

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Ferreira&partNumber=1&language=HU&id=5735

Az EP a biodiverzitásért

Összesen 190-en – köztük az EU-tagállamok is – részesei a biodiverzitást védő ENSZ-egyezménynek, ennek ellenére folyamatosan csökken a biológiai sokszínűség a Földön. Az EP állásfoglalással készült a májusi bonni konferenciára.

Az Európai Parlament csütörtökön, 546-7-11 arányban állásfoglalást fogadott el a Bonnban, május 18. és 31. között tartandó biodiverzitási és biológiai biztonsági értekezlet kapcsán.

A biodiverzitásról szóló ENSZ-egyezmény „a biodiverzitás védelmét szolgáló legnagyobb globális megállapodás, amelynek célja a biodiverzitás megőrzése és fenntartható használata, valamint a genetikai források felhasználásából származó előnyök igazságos és kiegyensúlyozott megosztása". Az egyezményt 190-en írták alá, köztük a 27 uniós tagállam és az Európai Közösség is.

Az aláírók arra kötelezték magukat, hogy „2010-re jelentősen lefékezik a biodiverzitás csökkenésének ütemét, 2010-re létrehozzák a védett szárazföldi területek globális hálózatát, 2012-re pedig a védett tengeri területek globális hálózatát".

Az EP „mélységes aggodalmát fejezi ki a biodiverzitás folyamatos csökkenése és az Európai Unió egyre növekvő ökológiai lábnyoma miatt", ezért „kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy vállaljanak vezető szerepet, és bizonyítsák meggyőződésüket azáltal, hogy konkrét intézkedéseket fogadnak el és tesznek lehetővé a biodiverzitás belföldi és nemzetközi védelme érdekében".

A plenáris vitában Olajos Péter (néppárti) azt mondta, „a Kárpát-medencében egyre nagyobb kihívásokat jelent erdeink megvédése. Egyes helyeken felgyújtják, máshol szeméttel borítják, vagy egyszerűen ellopják. A Kárpátokban vagy például Sajóládon, már az erdő 30-40 százalékát ellopták".

„Az illegális fakitermelés csökkenti a biológiai sokféleséget, eróziót okoz, és 20 százalékkal járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához" – mondta Olajos, hozzátéve, négy képviselőtársával a Bizottsághoz fordultak, hogy az „terjesszen elő egy jogszabályt annak érdekében, hogy csak legálisan, ellenőrzött módon kitermelt fát és faterméket lehessen forgalomba hozni az unió piacán".

Magyarország a madárvédelem ügyében is figyelmeztetést kapott a bizottságtól, mert nem hozta meg a vadon élő madarak védelmével kapcsolatos nemzeti intézkedéseket, ugyanakkor – kezdeményezésére – Akadálymentes égbolt néven példamutató önkéntes megállapodás jött létre a villamos felső vezetékek okozta madárpusztulások megállítására – folytatta a képviselő.

EP-iránymutatások a 2009-es EU-költségvetéshez

Az EP jelentése szerint a szolidaritás, a növekedés, a foglalkoztatás, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem kiemelt uniós cél. A képviselők áttekinthetően mutatnák be a polgároknak az EU költségvetését. A parlament aggódik a Bizottság kiszervezési gyakorlata miatt.

Jutta Haug (szocialista, német) jelentése a 2009-es uniós költségvetésnek az Európai Bizottsággal kapcsolatos részeivel kapcsolatban fogalmaz meg iránymutatásokat. Ezt a képviselők 2008. április 24-én, csütörtökön, 499-25-43 arányban fogadták el.

A jelentés kiemeli, hogy a tervek szerint 2009-ben hatályba lépő lisszaboni szerződés végrehajtásához az EP-nek, a Tanácsnak és a Bizottságnak „meg kell állapodnia a megfelelő költségvetési és jogalkotási eszközök átalakításairól, valamint egy új szabályrendszerről az új költségvetési eljárás zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében".

A szöveg szerint „a szolidaritás elvének továbbra is az Európai Unió egyik vezérelvének kell maradnia, és a régiókkal vállalt szolidaritás és az e szolidaritást kifejező, elkerülhetetlen pénzügyi támogatás rendkívüli jelentőségű".

Az EP „tudomásul veszi, hogy a Bizottság a 2009-es éves politikai stratégiáról szóló közleményében politikai prioritásainak ismertetése során egyértelműen a növekedésre és a foglalkoztatásra, az éghajlatváltozásra és a fenntartható Európára helyezte a hangsúlyt". A képviselők hozzáteszik, hogy „ezeket a politikai prioritásokat új költségvetési elvekkel kell támogatni, ahhoz, hogy az EU konkrét szerepet játszhasson" ezeken a területeken.

A szöveg szerint az EP „élni fog a 2006. május 17-ei intézményközi megállapodás által előírt eszközökkel, többek között a többéves pénzügyi keret 2007-2013 közötti időszaka során alkalmazni fogja az 5 százalékos jogalkotási rugalmasságot politikai prioritásai megvalósulásának biztosítása céljából".

Az EP feltétlenül szükségesnek tekinti az Európai Unió költségvetésének világos és átlátható bemutatását, ugyanis „az európai polgárokat tájékoztatni kell az uniós pénzek elköltésének mikéntjéről".

A parlament „aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Bizottságnál tapasztalható kiszervezési tendencia – a személyzeti szabályzat legutóbbi változtatásaival együtt – az emberi erőforrások terén ahhoz vezetett, hogy az Európai Unió által alkalmazott személyzet egyre növekvő hányada nem látható a költségvetési hatóság által elfogadott intézményi létszámtervekben".

A hétfői parlamenti vitában Surján László, a néppárti frakció vezérszónokaként azt mondta, „támogatjuk, hogy a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek kiemelt szerepe legyen, hiszen ez többek között az elmaradt régiók fejlesztésének is egy kulcseleme lehet". A képviselő nagyon fontos elemnek tartotta, hogy „az európai polgároknak tájékozottaknak kell lenniük arról, hogy mire is költjük a pénzüket". Surján szerint már most dolgozni kell azon a megállapodáson, amely majd a lisszaboni szerződés életbe lépése után szabályozza az EU-intézmények együttműködését.

Olajos Péter (néppárti) az EP Közép-Ázsiai Delegációjának tagjaként az EU új üdvözölte Közép-Ázsia stratégiáját, kiemelt támogatását, valamint azt a szándékot is, hogy az unió a fenntartható fejlődést, különösen annak biodiverzitási és energetikai aspketusát fejlődő országokban is elő kívánja segíteni. Ez – vélte Olajos – „nem csak erkölcsi kötelességünk, de érdekünk is".

Jelentéstevő: Jutta Haug (PES, DE)

Jelentés: (A6- /2008) – 2009. évi költségvetés – III. szakasz – Bizottság: 2009-es költségvetési keret és prioritások

Eljárás: költségvetés

Vita: 2008., április 21., hétfő

Szavazás: 2008. április 24., csütörtök

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=BUD/2008/2024

Jutta Haug

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Haug&partNumber=1&language=HU&id=1914

Vita az amerikai vízummentességről

Az EP-képviselők szerdán Strasbourgban vitáztak az EU-USA vízumtárgyalások kapcsán. A Tanács az előző héten bízta meg a Bizottságot azzal, kezdje meg a tárgyalásokat a közösségi jog körébe tartozó ügyekben.

Az EU elnöksége részéről Dragutin Mate, szlovén belügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a Tanács olyan mandátumot adott a Bizottságnak, amely alapján az a közösségi hatáskörbe tartozó ügyekben folytathat tárgyalásokat az USA-val, a többi területen pedig a tagállamok bilaterális alapon próbálnak megegyezésre jutni Washingtonnal.

Lehetőség lesz a vízumkérelmek internetes benyújtására is, és az USA nem fog kérni több adatot, mint most – mondta Mate.

Az Európai Bizottság részéről Jacques Barrot azt mondta, a tárgyalások alapelve a viszonosság és az alapvető jogok, így az adatvédelmi jogok tiszteletben tartása lesz. A Bizottság végső célja a vízummentes utazás minden EU-polgár számára – mondta a biztos.

Urszula Gacek (néppárti, lengyel) üdvözölte a „kétvágányos" megoldás világos üzenet az USA számára: nem gyakorolhat nyomást a kis tagállamokra például az utasnyilvántartások ügyében.

Claudio Fava (szocialista, olasz) szerint a kétoldalú egyezmények „teljesen elfogadhatatlanok", az USA-nak pedig tiszteletben kell tartania az EU politikai egységét. A vízum- és menedékpolitika EU-hatáskör, ezért ezen a területen nem lehet helye bilaterális tárgyalásoknak.

Sophia In't Veld (liberális, holland) szerint aggodalomra adnak okot az ujjlenyomatok kezeléséről szóló legújabb amerikai nyilatkozatok, és félő, hogy az utasadatok nyilvántartása túlmegy az EU-USA megegyezés határain. In't Veld az elektronikus vízumügyintézést sem tartotta megnyugtatónak a kivételek miatt.

Konrad Szymanski (UEN, lengyel) üdvözölte a Bizottság erőfeszítéseit, de úgy vélte, ez az ügy megmutatta az EU korlátait. Szerinte nem meglepő, hogy az EU-USA tárgyalások kudarca után egyes tagállamok kétoldalú egyezményeket kötöttek.

Dimitriosz Papadimoulisz (GUE/NGL, görög) szerint az USA döntése, hogy egyes tagállamokkal közösségi hatásköröket is érintő különegyezményeket köt, az EU elleni „nagyon offenzív" lépés.

Jana Bobosíková (független, cseh) úgy vélte, az egyezmények megkötése a tagállamok ügye, és a Bizottságnak abba kellene hagynia azok megbüntetését, akik adatcsere-egyezményekkel próbálnak küzdeni a terrorizmus ellen.

Tabajdi Csaba (szocialista) azt mondta, „az Európai Unió régi tagállamai magukra hagyták az új tagállamokat. Nem működött az európai szolidaritás sem az új tagállamok, sem Görögország irányába, éppen ezért érthetetlen minden kritikai megjegyzés". A képviselő hozzátette: mostanra „sikerült kideríteni, hogy mi az, ami tagállami kompetencia, és mi az, ami közösségi kompetencia" a vízummentességi tárgyaláson. „Reméljük, hogy az idén mind Magyarország, mind több új tagállam végre ugyanazokat a jogokat élvezi: vízummentesen utazhat az Egyesült Államokba" – mondta Tabajdi.

Az EP a Bizottság 2009-es politikai stratégiájáról

A képviselők csütörtökön állásfoglalást szavaztak meg, amelyben az Európai Bizottság 2009-es politikai stratégiájáról mondanak véleményt.

Az EP 2008. március 11-én, Strasbourgban tartott vitát a kérdésről. A Bizottság elnöke, José Barroso azt mondta, „2009 különleges év lesz, egy nagy jelentőségű átmeneti év, amelyet – ebben bizakodó vagyok – az új európai szerződés, a lisszaboni szerződés valószínű hatályba lépése fog fémjelezni".

A csütörtökön, 304-240-23 arányban megszavazott állásfoglalás szerint „messzemenően fontos a pénzügyi piacok stabilitásának megőrzése, valamint a jelenlegi pénzügyi válsághelyzetben a fogyasztók megnyugtatása". „A jelenlegi válság jelzi, hogy az EU-nak felügyeleti intézkedéseket kell kidolgoznia a befektetők átláthatóságának növelése, a jobb értékelési normák meghatározása, a prudenciális felügyelet javítása, valamint a hitelminősítő intézetek szerepének értékelése céljából" – így a szöveg.

Az EP „sajnálatát fejezi ki, hogy a Bizottság 2009. évi politikai stratégiájában nem tekinti prioritásnak az oktatás és kultúra témakörét".

A parlament „határozottan támogatja a Bizottságot az energiafüggetlenséget és a tagállamok közötti szolidaritás erősítését célzó európai energiapolitika kidolgozásában".

Az állásfoglalás „üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy csökkentse az áruszállítás következményeként keletkező kibocsátást, és felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be a belvízi és a tengeri közlekedésnek a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe történő bevonásáról szóló jogalkotási javaslatot".

Az EP „azon a véleményen van, hogy a kohéziós politikának a Szerződéssel és a szolidaritás elvével összhangban továbbra is közösségi politikának kell maradnia, ezért elutasít minden, e politika újra nemzeti hatáskörbe vonására tett kísérletet".

A parlament „várja a Bizottság javaslatát a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról, kiemelve azonban, hogy e téren tiszteletben kell tartani a tagállamok hatásköreit".

Az állásfoglalás „hangsúlyozza a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások mielőbbi lezárásának fontosságát, ami egyúttal jelezésként szolgál a szélesebb nyugat-balkáni régiónak arra, hogy jövője az EU-ban van, feltéve, ha a szükséges követelményeknek sikerül megfelelnie".

A parlament által csütörtökön elfogadott szöveg „üdvözli a kkv-k leendő európai kisvállalkozói törvényre épülő régen esedékes támogatását; a kisvállalkozói törvényt igen fontos stratégiának tartja a kis- és középvállalkozások támogatására".

Az EP továbbá „támogatja az adminisztratív terhek 2012-ig történő, 25 százalékos csökkentésére irányuló cél megvalósítását és minél előbb kézzelfogható eredmények felmutatására sürget".

A parlament végül azt kéri a Bizottságtól, „hogy erőfeszítéseit összpontosítsa hatékony kommunikációs politika fejlesztésére annak érdekében, hogy ellássa az állampolgárokat azokkal az eszközökkel, amelyek elősegítik az unió jobb megértését, különösen az európai parlamenti választások évében".

Az állásfoglalás plenáris vitáját március 11-én tartották. Akkor Surján László (néppárti) azt mondta, a Bizottság stratégiájának megvalósulását akadályozhatja a költségvetési korlát. „A tagállamok befizetési hajlandósága  százalék alá csökkent, ezért az új elképzelésekhez szinte csak átcsoportosításokkal lehet forrásokat találni" – mondta a képviselő, aki szerint ehhez a meglévő programok alapos elemzésére van szükség. „A Bizottság, a Tanács és a parlament összefogására van szükség ahhoz, hogy csak olyan programok fussanak, amelyek finanszírozhatók és valós eredményt hoznak Bár fájdalmas döntés, de okosabb egyes programokat befejezni, vagy el sem kezdeni, mint alulfinanszírozni. A szűkös ráfordítás értelmetlen pénzkidobás" – vélte Surján.

Lévai Katalin (szocialista) szerint „egyrészt a tagállamok és az unió, másrészt a parlament, a Tanács és a Bizottság közötti együttműködés megerősítésére van szükség". A képviselőnő azt mondta, az európai szocialisták számára kiemelkedő fontosságú, a szociális Európa kérdése, a jólét, a szolidaritás és a biztonság biztosítása. Lévai úgy vélte, „a nők helyzetére való figyelem nagyon kicsi szerepet kapott ebben a programban, holott az ő számukra korlátozott szociális biztonságot nyújt a legtöbb tagállam, és terjed a kétes foglalkoztatási formák elterjedtsége".

A Bizottság politikai stratégiája 2009-re (angolul)

http://ec.europa.eu/atwork/synthesis/doc/aps_2009_en.pdf

EP: engedjék szabadon a politikai foglyokat Burmában

Az EP csütörtökön állásfoglalást fogadott el a burmai helyzetről. Ebben a képviselők a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítását, a politikai foglyok szabadon bocsátását követelik.

Csütörtökön, 551-7-8 arányban elfogadott állásfoglalásában az EP „sajnálja, hogy az alkotmányozó népszavazási folyamat minden demokratikus legitimitást nélkülöz, mivel a burmai polgárok híján vannak minden demokratikus alapjognak, melyek lehetővé tennék a számukra, hogy nyílt vitát folytassanak az alkotmány szövegéről".

A parlament „támogatja a lakosság bevonásával zajló nemzeti megbékélésen, valamint a rezsim, a Nemzeti Liga a Demokráciáért és az etnikai csoportok képviselői közötti háromoldalú párbeszéden keresztül történő demokratikus átmenetet", és „garanciákat kér a burmai kormánytól arra, hogy független választási bizottságot hívnak össze, megfelelő választói névjegyzéket állítanak össze, megszüntetik a médiát régóta sújtó korlátozásokat, lehetővé teszik az egyesülés, véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságát".

A képviselők felszólítják a burmai kormányt, azonnal és feltétel nélkül bocsássa szabadon a mintegy 1 800 politikai foglyot, többek között Aung Szan Szú Kít.

Az állásfoglalás megjegyzi: „az EU Burmával szembeni fegyverembargója hatástalan, mivel a katonai kormányzat Kínából, Oroszországból és Indiából szerzi be katonai áruit".

Az állásfoglalás teljes szövege

http://www.europarl.ep.ec/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+MOTION+P6-RC-2008-0191+0+DOC+XML+V0//HU

EP-állásfoglalás az EU – Latin-Amerika – Karib-térség csúcsról

Az EU, Latin-Amerika és a Karib-térség vezetői találkoznak május 16-17-én Peru fővárosában, Limában. Az EP ennek előzeteseként fogadott el állásfoglalást Strasbourgban. A képviselők euro-latin-amerikai globális partnerséget hoznának létre.

A limai konferencia két fő témája a szegénység és egyenlőtlenség, valamint a fenntartható fejlődés lesz.

Az EU-latin-amerikai-karibi találkozókat kétévenként, Európában, illetve Latin-Amerikában felváltva tartják. Az idei konferencia társelnökeit a vendéglátó Peru és az EU-elnök Szlovénia adja. Az eseményre hatvan állam-, illetve kormányfőt várnak.

Az EP 542-12-12 arányban elfogadott állásfoglalása átfogó stratégiai megközelítést javasol a partnerség számára, amely nem korlátozódik elszigetelt javaslatokra és fellépésekre, és amelynek végső célja, hogy körülbelül 2012-re létrehozza az Euro-Latin-amerikai globális interregionális partnerség térségét, amely kiterjed a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, illetve a fenntartható fejlődés közös megvalósítására vonatkozó, valódi stratégiai partnerség megvalósítására".

A parlament azt javasolja, hogy „a stratégiai partnerség alapját reális célkitűzések és olyan közös menetrendek képezzék, amelyek mozgatórugója a közösen vállalt multilateralizmus (kiotói jegyzőkönyv, Nemzetközi Büntetőbíróság, a halálbüntetés és a terrorizmus ellen folytatott küzdelem, az Egyesült Nemzetek rendszerének alapvető fontosságú szerepe stb.)".

Állásfoglalás a csúcsról

http://www.europarl.ep.ec/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+MOTION+P6-RC-2008-0147+0+DOC+XML+V0//HU

Perger István/Eu Parlament Sajtószolgálat