A rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnök nevét fogja viselni az Európai Parlament egyik új, brüsszeli épülete. Erről az EP elnöksége döntött 2008. január 14-én. A másik, az előzővel szimmetrikus szárnyat Willy Brandtról nevezik el.

 

A rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnök nevét fogja viselni az Európai Parlament egyik új, brüsszeli épülete. Erről az EP elnöksége döntött 2008. január 14-én. A másik, az előzővel szimmetrikus szárnyat Willy Brandtról nevezik el.

Az Európai Parlament Elnöksége (ennek a testületnek tagja az elnök, a 14 alelnök, valamint a 6 kvesztor) január 14-én, hétfőn este úgy döntött, Antall Józsefről nevezi el az EP egyik új épületét Brüsszelben.

Antall József a Magyar Demokrata Fórum elnökeként 1990-ben, a rendszerváltást követő első szabad választások után lett Magyarország miniszterelnöke. 1993 decemberében hunyt el.

Az EP Elnöksége döntésének értelmében a másik új épületszárny Nyugat-Berlin egykori polgármestere (1957-1966), a Német Szövetségi Köztársaság későbbi szociáldemokrata kancellárja (1969-1974), Willy Brandt nevét kapja.

A két új, egymással szimmetrikus épületszárnyat az EP fő tömbjével összekötő, ívelt kettős hidat Konrad Adenauerről, az NSZK 1949 és 1963 közötti kancellárjáról nevezik el.

Az Európai Parlament brüsszeli sajtótájékoztató-terme a 2006-ban meggyilkolt orosz újságírónő, Anna Politkovszkaja nevét viseli a jövőben.

Az EP Elnöksége:

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/otherBodies/search.do?body=2370&language=HU

A reptéri illetékekről szóló irányelvet első olvasatban elfogadta az EP

Kivonná a repülőtéri illetékekről szóló uniós irányelv hatálya alól a kisebb reptereket az EP. Illetékekből új infrastrukturális beruházásokat is lehetne előfinanszírozni, a díjakkal elégedetlen reptérhasználók pedig független hatósághoz fordulhatnának.

Együttdöntési eljárásban tárgyalta az EP a repülőtéri illetékekről szóló uniós irányelvet, és 2008. január 15-én 613 igen, 33 nem, 51 tartózkodó szavazattal első olvasatban elfogadta azt. A parlamenti témafelelős Ulrich Stockmann (szocialista, német).

A tárgyalt irányelv célja annak megakadályozása, hogy a piacvezető repülőterek esetlegesen visszaéljenek pozíciójukkal. A jelentés indokolása szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy kis reptereknél ilyen veszély nem áll fenn.

5 milliós utasforgalom, vagy 15 százalék felett

Ezért az EP úgy vélte, a jogszabály hatályának csak az évi 5 milliónál több utast kiszolgáló repülőterekre kellene kiterjednie, illetve azokra, amelyek az adott tagország éves utasforgalmának legalább 15 százalékát adják. (Ez szemben áll a Bizottság javaslatával, amely egymilliós utas- vagy a 25 ezer tonnás rakományforgalomnál húzta volna meg a határt.) Az irányelv hatálya így az EU 67 repülőterére – Magyarországon csak Budapest-Ferihegyre – terjed ki. (Az elfogadott módosítás azért hozzáteszi: „a versenyhatóság alapos vizsgálata alapján a tagállamok szükség esetén más repülőterekre is alkalmazhatják az irányelvet".)

Azonos szolgáltatásért azonos díj

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy „a repülőterek ugyanazon szolgáltatásért azonos mértékű díjat szednek be. A repülőtér-irányító szerv az igénybe vett szolgáltatás minősége alapján a repülőtér használók részére díjbeli kedvezményt adhat, amennyiben az adott kedvezmény nyilvános, átlátható és tárgyilagos feltételek alapján minden repülőtér használó számára elérhető. Az új útvonalakat nyitó használóknak, összhangban az EK versenyjogi előírásaival, nyilvános, megkülönböztetésmentes és minden repülőtér használó számára egyformán elérhető módon nyújthat kedvezményt."

Illetékek differenciálása

„Az illetékek differenciálásának és/vagy növelésének átláthatónak, objektívnek és világos kritériumokon alapulónak kell lennie. A differenciálás új szakaszok megnyitására irányuló ösztönzésként szolgálhat, és így előmozdíthatja a regionális fejlődést azokban a térségekben, amelyek földrajzi vagy természeti adottságaikból fakadóan hátrányos helyzetben vannak, beleértve a legkülső régiókat."

Független szabályozó hatóság

„Minden tagállamban egyetlen független szabályozó hatóságot kell kijelölni vagy létrehozni döntések pártatlanságának és az irányelv pontos és hatékony alkalmazásának biztosítására" – így a szöveg.

Ha nézeteltérés lenne a repülőtéri illetékekről szóló döntés kapcsán, a tagállamoknak biztosítaniuk kellene, hogy a repülőtér-üzemeltető vagy a repülőtér használója a független szabályozó hatósághoz fordulhasson. Ez megvizsgálná a repülőtéri illetékrendszert vagy a repülőtéri illetékek szintjét érintő módosítások indoklását.

Infrastruktúra előfinanszírozása illetékből

A parlament szerint „a repülőtér-irányító szerv egy megfelelő repülőtéri illeték kivetésével előfinanszírozhat új infrastrukturális beruházásokat". Ennek feltétele lenne, hogy „a repülőtér használóit átlátható módon tájékoztassák a magasabb repülőtéri illeték mértékéről és alkalmazásának időtartamáról; minden további bevételt kizárólag a megállapodás tárgyát képező infrastruktúra létrehozására fordítanak; és minden hivatalos engedélyt beszereztek".

„Annak érdekében, hogy a légi utasok számára megfelelő költségek mellett biztosítsák egy repülőtéri szövetség repülőtereihez való hozzáférést, a tagállamok engedélyezhetik a repülőtéri szövetségek üzemeltetőinek, hogy az összes repülőtéren egy egységes és átlátható repülőtéri illetékrendszert vezessenek be, amelyet a szövetség üzemeltetője irányít."

Becsey: az átláthatóság a legnagyobb hozadék

Becsey Zsolt, a néppárti frakció témafelelőse a plenáris vitában azt mondta, örül annak, hogy „csak a valóban nagy, vagyis monopolhelyzetbe kerülhető repterek lesznek a szabályozás tárgyai". A képviselő sikerként könyvelte el, hogy „belevettük a szövegbe az előfinanszírozás lehetőségét, méghozzá megakadályozva az ezzel való visszaélést is".

A politikus úgy vélte, „a legnagyobb hozadék az átláthatóság lesz, ami a repülőjegyek árának nyilvános részletezése után itt is nagyobb segítséget adhat ahhoz, hogy az uniós polgárok bizalmát erősítsük az EU iránt, ugyanakkor ne sértsük a végrehajtást illetően a szubszidiaritás elvét".

De Blasio: korrekt piaci verseny

De Blasio Antonio (néppárti), az EP Regionális Fejlesztési Bizottságának nevében azt mondta, az illetékeknél „kiemelkedő fontosságú egy átlátható rendszer megteremtése, hiszen jelenleg ebben a kérdésben nincs semmilyen közösségi szabályozás".

A privatizációval, valamint az üzleti szereplők megjelenésével valamelyest felborult a korábbi egyensúly a reptéri díjak kiszabása területén – vélte a képviselő, hozzátéve: „a légitársaságok arra panaszkodnak, hogy a nagy repülőterek monopóliumként viselkednek". De Blasio azt mondta, az irányelvtervezet „a korrekt piaci versenyt szolgálja, hiszen a kimondja, hogy a díjszabási rendszerek, vagyis az azokat meghatározó repülőterek nem diszkriminálhatnak a különböző légitársaságok között". A képviselő kiemelte, hogy a légitársaságok független szabályozó hatósághoz fordulhatnak, ha elégedetlenek a rájuk kiszabott díjjal.

Az EP-szavazás értelmében a jogszabály által érintett 67 repülőtér (angol hivatalos elnevezéssel, névsorban):

Alicante, Amsterdam/Schiphol Athina/Eleftherios Venizelos, Barcelona, Berlin-Schoenefeld Berlin-Tegel, Birmingham, Bourgas, Bratislava, Bristol, Brussels/Brussels-National, Bucharest/Henri Coanda, Budapest/Ferihegy, Catania/Fontanarossa, Dublin, Düsseldorf, Edinburgh, Faro, Frankfurt/Main, Glasgow, Gran Canaria, Hamburg, Hannover, Helsinki/Vantaa, Iraklion/Nikos Kazantzakis, Kobenhavn/Kastrup, Köln/Bonn, Lanzarote, Larnaka/INTL, Lisboa, Ljubljana, London Gatwick, London Heathrow, London Luton, London Stansted Luxembourg, Lyon Saint-Exupery, Madrid/Barajas, Malaga, Malta/Luqa, Manchester, Marseille-Provence, Milano/Linate, Milano/Malpensa, München, Newcastle, Nice-Cote d´Azur, Pafos/INTL, Palma de Mallorca, Paris-Charles de Gaulle, Paris/Orly, Praha/Ruzyne, Riga, Rodos/Diagoras, Roma/Fiumicino, Sofia, Stockholm/Arlanda, Stuttgart, Tallinn, Tenerife Sur/Reina Sofia, Timisoara, Toulouse-Blagnac, Toulouse/CCER, Varna, Venezia/Tessera, Vilnius, Warszawa/Okecie, Wien/Schwechat.

</RepeatBlock-Amend>

***I   Jelentés: Ulrich Stockmann (A6-0497/2007) – Repülőtéri illetékek

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a repülőtéri illetékekről

[COM(2006)0820 – C6-0056/2007 – 2007/0013(COD)]

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0013

Elfogadták Őry Csaba jelentését a szociális biztonsági rendszerekről

Az egyik tagállamból egy másikba költöző polgárok társadalombiztosítását szabályozó uniós rendelet frissítésének jelentéstevője Őry Csaba. Az EP-ben elfogadott módosítások figyelembe veszik az egyes országok tb-rendszereiben bekövetkezett változásokat, és így elősegítik a tagállamok közötti együttműködést.

A szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló rendelet módosítását szavazta meg első olvasatban, kézfelemeléssel az EP 2007. január 15-én.

A parlamenti témafelelős a néppárti Őry Csaba. Ő a kedd reggeli plenáris vitában azt mondta: „a munkaerő szabad áramlásának alapszerződésben rögzített joga önmagában igen keveset érne, ha a társadalombiztosítási rendszerekhez a más tagállamokban elhelyezkedő polgárok nem férhetnének hozzá, illetve ha a jogok hordozhatóságát nem tudnánk biztosítani".

Nemzeti változások követése az uniós jogszabályokban

Az indokolás szerint 1971 óta az egyik tagállamból a másikba költöző polgárok számára a társadalombiztosítási ellátás az 1408/71/EGK rendelet alapján biztosított. A jelentéstevő szerint a rendelet, „csak akkor töltheti be a funkcióját, ha ezt folyamatosan összhangba hozzuk a nemzeti jogszabályokkal. Hiszen a szociálpolitika, a foglalkoztatás, a munkaerő-áramlás kérdései alapvetően nemzeti kompetenciákba tartoznak, nemzeti kompetenciákat érintene".

A jogszabály-módosítás így alapvetően arról szól, hogy az 1408/71/EGK rendeletben figyelembe vegyék a nemzeti (különösen az ír, a magyar, a lengyel, a holland és az osztrák) társadalombiztosítási rendszerekben az utóbbi időben bekövetkezett változásokat, biztosítandó az ilyen jellegű szolgáltatásoknak a tagállamok közötti hatékony koordinálását.

Erre Őry példaként hozta, hogy „a magyar jogban, a Polgári Törvénykönyvben módosították a »közeli hozzátartozó« fogalmát, és most lehetőség nyílott arra, hogy ehhez igazítsuk az európai szöveget is".

Megmaradnak-e a jogok a másik országban?

A jelentéstevő úgy véli, „noha a javasolt módosítások alapvetően technikai természetűek, következményekkel járnak a más tagállamban élő, dolgozó vagy más tagállamba utazó európai uniós polgárok mindennapjaira és a társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz való jogára".

A felülvizsgálat Őry szerint tartalmi okokból is fontos, a rendelet ugyanis meghatározza azt, hogy „fennmarad-e a polgároknak a származásuk szerinti tagállam által részükre biztosított különleges előnyökhöz való joga", – ebben az esetben ez a jog átvihető -, „vagy pedig ennek megfelelő más előny létezik az érintett személyek új lakhelyéül szolgáló tagállamban".

Átláthatóság, jogbiztonság, hatáskör-elhatárolás

A most javasolt módosítások a jelentéstevő szerint érthetőbbé és átláthatóbbá teszik a szöveget, biztosítják az új rendelet és végrehajtási szabályainak hatályba lépéséig szükséges jogbiztonságot, hozzájárulnak a polgárok jogi védelmének erősítéséhez, továbbá ahhoz, hogy felszámolják a munkavállalók Európai Unión belüli mobilitását továbbra is gátoló akadályokat.

Őry Csaba úgy értékelte, hogy a jelentés készítése során nem a tartalmi kérdésekben volt vita, hanem azon, „hol húzódik az európai jogalkotásnak a kompetenciája és hol a nemzeti jogalkotásé". Szerinte „ezt az igen kényes egyensúlyt sikerült megtalálnunk".

Hegyi: egységes európai társadalombiztosítási rendszert!

A szocialista Hegyi Gyula a vitában azt mondta, „több millió európai polgár van, aki az egyik országban született, egy vagy több másik országban is dolgozott és nyugdíjas éveit megint más országban szeretné letölteni. Társadalombiztosítási járulékait másutt fizeti be, mint ahol a járulékokat később igénybe veszi".

A képviselő úgy vélte, „a versenyfeltételek egyenlősége is megkívánja a társadalombiztosítási szolgáltatások harmonizálását. Hosszabb távon ezért elkerülhetetlen az egységes európai társadalombiztosítási rendszer megalkotása, beleértve a nyugdíjrendszert, a betegségbiztosítást és a szociális ellátást. Hegyi azt javasolta, hogy ez az elképzelés kerüljön be „az Európai Szocialisták Pártja távlatos programjába".

Jelentés a munkahelyi egészségvédelemről

Az EP 598-20-23 arányban elfogadta Glenis Willmott (szocialista, brit) saját kezdeményezésű jelentését is, amelyben a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, 2007-2012 közötti közösségi stratégiáról szóló bizottsági közleményre reagált az EP. Ebben a képviselők támogatják az Európai Bizottság tervét, hogy negyedével csökkentsék a munkahelyi balesetek számát, hiányolják viszont a konkrét kötelezettségvállalásokat. Nagy súlyt fektetnének a kis és közepes vállalatok egészségvédelmi támogatására és a munkavállalók rehabilitációjára is.

***I Jelentés: Őry Csaba (A6- /2007)

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet módosításáról

[COM(2007)0159 – C6-0104/2007 – 2007/0054(COD)]

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 

A szíriai nagymufti Strasbourgban: „egyetlen kultúra van"

Ahmad Badr ad-Din Haszun, szíriai nagymufti szólalt fel január 15-én, kedden délben az EP-ben. A szónok úgy vélte, a kultúra nem megosztó, hanem egyesítő erő. Az ünnepélyes ülés része volt a kultúrák közötti párbeszéd európai éve alkalmából az Európai Parlamentben rendezett eseménysorozatnak.

„Egyetlen kultúra van, az emberiség kultúrája" – mondta Ahmad Badr ad-Din Haszun, szíriai nagymufti az EP-képviselőknek. „Valójában mindannyian ugyanazt a kultúrát építjük, ezért nem hiszek a kultúrák konfliktusában" – tette hozzá.

Ha létezik összecsapás, akkor ez a tudatlansággal, a terrorizmussal és az elmaradottsággal való konfliktust jelenti – vélte.

„Van-e vallása a civilizációnak?" – tette fel a kérdést a szónok. Szerinte nincs iszlám, keresztény vagy zsidó civilizáció: „a vallás Istentől ered, a kultúra az emberiségtől" – mondta.

„Ábrahám, Mózes, Jézus és Mohamed mind ugyanazon vallást követték", így – folytatta – „nincs olyan, hogy szent háború, soha nem lehetséges szent háború, Csak a béke lehet szent". A nagymufti azt mondta, a vallást nem lehet gyilkolás igazolására használni.

Az izraeli-palesztin helyzet kapcsán ad-Din Haszun azt mondta, falak építése helyett a béke hídjait kell megépíteni. A nagymufti úgy vélte, „az államokat polgári, nem pedig vallási alapokra kell építenünk". Majd hozzátette: „én sem kényszerítem az én vallásomat Önökre, és Önök sem kényszerítik a magukét rám".

Ad-Din Haszun modellnek nevezte az Európai Parlamentet, és arra szólította fel az EP-képviselőket, „segítsenek felépíteni egy univerzális parlamentet". A nagymufti az arab világ idei kulturális fővárosába, Damaszkuszba invitálta a képviselőket, hogy egy találkozó ottani megtartásával is demonstrálják: „a világ egy".

Pöttering: lehetséges és szükséges a békés egymás mellett élés

Az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering bevezető beszédében azt mondta, „a kultúrák és vallások békés egymás mellett élése – akár az Európai Unión belül, akár a világ más részein és különösen a Földközi-tenger másik oldalán, a Közel-Keleten élő népekkel – egyszerre lehetséges és alapvető fontosságú is.

Pöttering hozzátette: „a tolerancia központi helyet foglal el a kultúrák közötti párbeszédben. De a tolerancia nem jelent közömbösséget. A tolerancia nézeteink megvédését, mások meghallgatását, meggyőződésük tiszteletben tartását jelenti".

Határon átnyúló veszteségelszámolás

A határokon átnyúló, veszteségekkel kapcsolatos adóeljárásokról fogalmazta meg véleményét az EP. A képviselők többek között határon átnyúló csoportos adókedvezményeket szeretnének, és támogatják a közös konszolidált társasági adóalap bevezetését.

„A veszteségekkel kapcsolatos adóeljárásokról határokon átnyúló tényállások esetén" – ezzel a címmel adott ki közleményt az Európai Bizottság. Erre reagált a Piia-Noora Kauppi (néppárti, finn) által jegyzett saját kezdeményezésű jelentésében az EP. Ezt a képviselők kedden, 491 igen, 109 nem, 90 tartózkodó szavazattál fogadták el.

A jelentés indokolása emlékeztet: közleményében a Bizottság – az Európai Bíróság közelmúltbeli ítéleteiből, nevezetesen a Marks & Spencer ügyből kiindulva – olyan lehetőségeket vázolt, amelyek a határon átnyúló veszteségelszámolás hiányának egyedi problémájára nyújthatnak megoldást.

Az EU-ban alkalmazott összes adórendszer aszimmetrikusan kezeli a nyereségeket és a veszteségeket: míg a nyereségeket abban az adóévben adóztatják meg, amelyben keletkeztek, a veszteségeket nem azok felmerülésekor térítik vissza. A Bizottság emlékeztet, hogy néhány kivételtől eltekintve nincs lehetőség a vállalatcsoporton belüli, határokon átnyúló veszteségelszámolásra.

A határokon átnyúló veszteségek eltérő kezelése hatással van a belső piac működésére: a belföldi, illetve a nagyobb tagállamokban történő határokon átnyúló beruházásoknak kedvez, a kis és közepes vállalatokkal szemben pedig a nagy cégeket részesíti előnyben.

A vállalaton belüli veszteségeknél a Bizottság adórendszerük felülvizsgálatára bíztatja a tagállamokat annak érdekében, hogy a belföldi esetekhez hasonlóan tegyék lehetővé a veszteségek automatikus figyelembevételét a vállalatok nettó eredményében. A vállalatcsoporton belüli veszteségek esetében a pedig olyan belföldi adórendszer bevezetésére és fenntartására ösztönöz a Bizottság, amely a vállalatcsoporton belül felmerült veszteségeket ugyanúgy kezeli, mint az egy vállalaton belül keletkezetteket.

Az EP jelentése általánosságban támogatja a Bizottság elképzeléseit. A képviselők „prioritásnak tekintik a fellépést azon vállalatcsoportok érdekében, amelyek több tagállamban tevékenykednek, mivel ezek a csoportok sínylik meg leginkább a határokon átnyúló veszteségek kezelésének különbözőségét szemben azon vállalkozáscsoportokkal, amelyek csak egyetlen tagállamban működnek".

A képviselők úgy vélik, „a határokon átnyúló csoportos adókedvezmény hiánya torzíthatja a befektetésekről szóló döntéseket, mind a befektetés helye, mind annak jogi formája (fióktelep vagy leányvállalat) szempontjából".

A jelentés „sürgeti a határon átnyúló adókedvezmény jelentőségének elismerését, bár hangsúlyozza, hogy további részletes kidolgozás szükséges a határon átnyúló veszteséglevonás tekintetében".

Az szöveg szerint az EP „támogatja a Bizottság erőfeszítéseit egy páneurópai egységes közös konszolidált társasági adóalap létrehozására", ez ugyanis „nagyobb átláthatóságot és hatékonyságot eredményez, mivel lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy külföldön és belföldön azonos szabályok szerint működjenek, ezzel egyenlő versenyfeltételeket teremtve és növelve az EU vállalkozásainak versenyképességét".

Becsey: félelmek a közös konszolidált adóalap kapcsán

A plenáris vitában a néppárti frakció vezérszónokaként beszélt Becsey Zsolt. A képviselő fontosnak tartotta, hogy „csak azért, mert az anyavállalat és a leányvállalat két különböző tagállamban fejti ki tevékenységét", ne kerüljenek hátrányba az egy tagállamban tevékenykedőkhöz képest. Ezért Becsey „akár elektronikus együttműködési mechanizmusok révén" kizárná a kettős adóztatást, és alkalmazná a jóváírás vagy a mentesítés módszerét.

A közös konszolidált adóalap kapcsán Becsey azt mondta, félő, „hogy nagy lesz a politikai nyomás arra, hogy legyen itt is minimum szint, mint az áfánál vagy a jövedéki adózásnál", emellett – tette hozzá – „nem tudom, milyen lesz a hatása az új, tőkeszegény keleti tagállamokra a belső piaci tőkeáramlás szempontjából. Kihez telepszik le az adminisztráció? És fenn lehet-e majd tartani a hátrányos infrastrukturális helyzet ellensúlyozására az egyedi adóalap-kedvezményeket is?" – kérdezte a képviselő.

Jelentés: Piia-Noora Kauppi (A6-0481/2007) – Veszteségekkel kapcsolatos adóeljárás határokon átnyúló tényállások esetén

Veszteségekkel kapcsolatos adóeljárás határokon átnyúló tényállások esetén

[2007/2144(INI)]

Gazdasági és Monetáris Bizottság 

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2144

Veszélyes anyagok kivitele és behozatala

Az EP kedden, első olvasatban, 681-8-9 arányban elfogadta Johannes Blokland (IND/DEM, holland) jelentését a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló rendeletről.

Az indokolás szerint a jogszabályalkotás háttere a következő: „A nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagokra és növényvédő szerekre vonatkozó, előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási (PIC) eljárásról szóló Rotterdami Egyezményt 1998. szeptemberében fogadták el, és 2004. február 24-én lépett hatályba. A veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló, 2003. január 28-i 304/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hajtotta végre az Egyezményt.

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy köteles a Bíróság előtt eljárást kezdeményezni a Tanács és az Európai Parlament ellen, mivel nem értett egyet a jogalap megváltoztatásával (a közös kereskedelempolitikáról a környezetvédelmi politikára). Az Európai Bíróság 2006. január 10-i ítéletében megsemmisítette a rendeletet és kimondta, hogy a Szerződés 133. cikkére és 175. cikkének (1) bekezdésére kellett volna hivatkozni. A Bíróság ugyanakkor úgy rendelkezett, hogy a rendelet joghatásai fennmaradnak, a megfelelő jogalapokon nyugvó új rendelet ésszerű határidőn belül való elfogadásáig. A Bizottság ezért új javaslatot terjesztett elő, a két fent említett jogalap szerint. Emellett bizonyos technikai változtatásokat is javasolt, a folyamatban levő ügyekről szóló jelentés tapasztalatai alapján."

A parlamenti jelentéstevő úgy értékelte, „fontos, hogy mind világszinten, mind EU-szinten megfelelő szabályokat fogadjanak el, amelyek magas szinten védik a környezetet és a közegészséget. A veszélyes anyagok nemzetközi kereskedelme terén felmerült problémák is indokolják ezt. A Bizottság javaslata hozzájárul a kevésbé fejlett országok politikai infrastruktúráinak fejlődéséhez. Ez elősegítheti a vegyi anyagok felelőtlen – a környezetet, a gazdaságot és a munkakörülményeket veszélyeztető – használata elleni küzdelmet."

Hegyi: nem elég az európai tilalom

A vitában a szocialista frakció vezérszónokaként szólalt fel Hegyi Gyula. A képviselő üdvözölte, hogy végrehajtják a rotterdami egyezményt. Úgy vélte, „meg kell értenünk, hogy egy európai szintű tiltás néha nem elegendő". Hegyi példaként hozta fel, hogy hiába tiltották be már régen a DDT-t, annak jelenléte még mindig sokhelyütt kimutatható. A politikus azt mondta, számos multinacionális vállalat az EU-n kívüli államokban adja el az Európában betiltott vegyi anyagokat, amelyek aztán importként visszaérkeznek, és szennyezik a vizeket és a levegőt.

Hegyi utalt arra, hogy az EP korábban már megszavazta a higany kivitelének tilalmát. Szerinte most a veszélyes vegyi anyagoknál is hasonlóan kell cselekedni.

Jelentéstevő: Johannes Blokland (IND/DEM, NL)

Jelentés: (A6-0406/2007) – A veszélyes vegyi anyagok kivitele és behozatala

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008. január 14., hétfő

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0246

Johannes Blokland

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=1969&language=hu

Perger István/EU Parlament Sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük