Europarlament 2009. 03.25. Topolánek az Európai Parlamentben
9 perc olvasásAz Európai Parlament strasbourgi ülésén Mirek Topolánek, az előző nap Prágában bizalmi szavazást vesztett cseh kormányfő, az EU Tanácsának soros elnöke értékelte az elmúlt heti európai tanácsi ülést.
Az Európai Parlament strasbourgi ülésén Mirek Topolánek, az előző nap Prágában bizalmi szavazást vesztett cseh kormányfő, az EU Tanácsának soros elnöke értékelte az elmúlt heti európai tanácsi ülést.
Erről – egyelőre angol, később pedig magyar – nyelvű anyag olvasható itt:
EP-állásfoglalás az autóiparról
Növelné az autóiparnak nyújtott támogatást az EP. A képviselők egységes európai fellépést szeretnének.
413 igen, 44 nem, 29 tartózkodó vokssal állásfoglalást szavazott meg az EP szerdán az európai autóipar helyzetéről.
„A gépjárműipart az EU-n belül strukturális többletkapacitás jellemzi, és 2009-ben a gépjárművek iránti kereslet, és ennek következtében a gépjárműgyártás további jelentős zuhanása várható" – áll a szövegben.
Az európai gépjárműipar közvetve vagy közvetlenül 12 millió alkalmazottat foglalkoztat, amely az Európai Unió munkaerő-állományának 6 százalékát teszi ki.
Az EP „hangsúlyozza, hogy a válság egész Európát érinti, ezért felhívja a figyelmet az európai gépjárműiparra irányuló, az uniós tagállamok közötti következetes és összehangolt kezdeményezések fontosságára".
Az állásfoglalás szerint „a tagállamok által nemzeti szinten elfogadott rövid távú intézkedések megzavarhatják az egységes piacon kialakult versenyt, hosszú távon kárt okozva a versenyképességnek".
A parlament „felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy gyorsítsák fel, egyszerűsítsék és jelentősen növeljék meg az autóiparnak nyújtott pénzügyi támogatás mértékét, az Európai Beruházási Bankon keresztül, valamint az alacsony kamatú hitelekhez állami garanciák nyújtásával".
Az EP „felhívja a Bizottságot, dolgozzon ki iránymutatásokat és ajánlásokat a gépjárműparkok megújítására vonatkozó összehangolt megközelítést ösztönző intézkedésekre".
Egységes európai égbolt: hatékonyabb légiközlekedés
A biztonságosabb és hatékonyabb európai légiközlekedési ellenőrző rendszer kialakítása a fő célja az egységes európai égboltról szóló két EU-rendeletnek, amelyekről – a Tanáccsal történt megállapodást követően – most első olvasatban szavaztak a képviselők.
A szerdán megszavazott jogszabálycsomag rendelkezik többek között a légi irányítási szolgáltatók teljesítményének értékelésével.
Az egységes európai égbolt keretében bevezetik a „funkcionális légtérblokkokat" (Functional Airspace Blocks). Eszerint legkésőbb a jogszabály hatályba lépését követő három éven belül több most meglévő – tagállam szerinti – légi irányítási blokk összevonásával nagyobb funkcionális blokkokat kell létrehozni. Ez elősegítené az irányítás racionalizálását és a kapacitások kihasználását, és az üzemanyag-fogyasztás csökkentéséhez is hozzájárulna.
Az új jogszabályok kiterjesztik a 2002-ben felállított Európai Légiközlekedés-biztonsági Ügynökség hatáskörét is. Így az ügynökség feladata lesz a pontos, egységes, kötelező reptérbiztonsági, légi irányítási előírások kialakítása.
A jövőben az összes nagyközönség számára nyitva álló reptérre a közösségi jog fog vonatkozni. Csak az ezekre érvényes előírásokat betartók kaphatnak majd üzemeltetési engedélyt a nemzeti hatóságoktól.
A meglévő engedélyeket az új jogszabályok nem befolyásolják. A katonai és a 800 méternél rövidebb pályákkal rendelkező repterekre nem terjed ki a szabályozás. A tagállamok kérhetik az évi 10 ezernél kevesebb utast fogadó repülőterek kivételét is.
Az uniós közlekedési miniszterek (a Tanács) várhatóan még idén márciusban elfogadják a jogszabályt, amely így még a nyár előtt hatályba is léphet.
Jelentéstevő: Marian-Jean Marinescu (EPP-ED, RO)
Jelentés (A6-0002/2009)
Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 549/2004/EK, 550/2004/EK, 551/2004/EK és 552/2004/EK rendeletnek az európai légiközlekedési rendszer teljesítményének és fenntarthatóságának javítását célzó módosításáról
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2009. március 24., kedd
Jelentés (A6-0515/2008) – A repülőterek, a légiforgalmi szolgáltatás és a léginavigációs szolgálatok
Biometrikus útlevelek: tizenkét éven aluliaktól nem kell ujjlenyomat
Tizenkét éves kor alatt nem kell majd ujjlenyomatot venni a biometrikus útlevél kiállításához az EU-ban. Viszont mindenkinek saját útlevéllel kell rendelkeznie, a gyerekek tehát nem utazhatnak majd a szülőével.
A biometrikus útlevelekről szóló rendelet módosítását első olvasatban 2009 januárjában szavazta meg az EP. A vitás kérdésekről azóta sikerült megegyezni a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal. A parlament szerdán fogadta el – várhatóan végleg – a jogszabályt.
Ez azt a 2004-ben hozott és most júniusban hatályba lépő rendeletet módosítja, amely előírja, hogy az európai útlevelek biometrikus azonosító adatokat – azaz arcképet és ujjlenyomatot – is tartalmazzanak a dokumentumok hamisításának megakadályozása és a bűnözés, az illegális bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelem megkönnyítése érdekében.
Az EP témafelelőse Sarah Ludford (liberális, brit).
12 éves kor alatt nem kell ujjlenyomat
A 12 év alatti gyermekektől a most módosított 2004-es rendelet szerint nem kell majd ujjlenyomatot venni a biometrikus útlevelek készítésénél. A tagállamokban végzett kísérleti tesztek ugyanis azt mutatták, hogy a gyermekek esetében az ujjlenyomat nem megfelelő minőségű a személyazonosság egyértelmű igazolásához, ráadásul gyermekkorban az ujjlenyomat még változik, ami megnehezíti annak ellenőrzését az útlevél érvényességének teljes időtartama alatt.
Jelentéstevő: Sarah Ludford (ALDE, UK)
Ajánlás második olvasatra (16/03) – Közös konzuli utasítások: biometrikus azonosítók és vízumkérelmek
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: együttdöntés, második olvasat
Vita: 2009. március 24., kedd
Újfajta élelmiszerek – új szabályok
Az Európai Parlament az „új élelmiszerekről" szóló EU-rendelet felülvizsgálatáról szavazott. A képviselők betiltanák a klónozott állatokból készült élelmiszereket, és külön megvizsgáltatnák a nanotechnológiával előállítottakat.
A parlament szerdán, 658 igen, 15 nem, 11 tartózkodó vokssal szavazta meg az újfajta élelmiszerekről szóló jogszabályt.
Újfajta élelmiszernek azok számítanak, amelyeket nem fogyasztottak jelentős mennyiségben az EU-ban 1997 májusa, az erről szóló jogszabály elfogadása előtt. Ide tartozhatnak az újfajta eljárásokkal – például nanotechnológiával – előállított élelmiszerek, de olyanok is, amelyeket eddig is fogyasztottak egyes unión kívüli országokban.
Az Európai Bizottság egyszerűsítené és központosítaná ezen termékek engedélyeztetését, és fokozná az élelmiszerbiztonságot.
Az EP kizárná, hogy klónozott állatok vagy azok leszármazottai bármilyen formában az élelmiszerpiacra kerüljenek. A képviselők ennek érdekében új jogszabály előterjesztését kérik a Bizottságtól.
A képviselők továbbá úgy vélték, jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan módszerek, amelyek lehetővé tennék a nanotechnológiával készített élelmiszerek megfelelő elemzését. Ezeket tovább kell kutatni, de addig is a csomagoláson fel kell tüntetni, hogy az adott élelmiszer nanotechnológia segítségével készült.
Tabajdi Csaba (szocialista) a plenáris vitában azt mondta, a jelenlegi globális élelmiszerválság és a népesség folyamatos növekedése által támasztott kihívások felértékelik, sőt létszükségletté teszik az új megoldások keresését. Ahhoz, hogy 2050-ben a föld 9 milliárd embert is élelmezni tudjon, a technológiai fejlődés által nyújtott lehetőségek, elsősorban a biotechnológia kihasználása elengedhetetlen.
Tabajdi úgy vélte, hogy a nanotechnológia a jövő egyik kulcsa, és Európa súlyos versenyhátrányt szenvedne, ha kimaradna a fejlesztésekből. A képviselő szerint fontos az engedélyezési folyamatot kísérő tudományos, körültekintő vizsgálat, valamint a szigorú címkézési szabályrendszer. A politikus úgy vélte, a klónozott állat leszármazottját nem kellene klónnak tekinteni.
Jelentéstevő: Kartika Tamara Liotard (GUE/NGL, NL)
Jelentés (A6-0512/2008) – Új élelmiszerek (közös eljárás)
Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az új élelmiszerekről
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2009. március 24., kedd
Gyorsan szabadulna az EU az ózonréteget veszélyeztető anyagoktól
A meglévő uniós jogszabályokat frissíti az a Tanács és az EP képviselői által már letárgyalt módosításcsomag, amelyet szerdán elfogadott az Európai Parlament plenáris ülése. Az EU továbbra is vezető szerepet játszana az ózonréteget károsító anyagok elleni harcban.
Az 1997-ben elfogadott montreali jegyzőkönyv egy meghatározott menetrend szerint írja elő az ózonréteget károsító anyagok kibocsátásának csökkentését. Az EU most egyszerűsítené saját idevágó rendeletét.
Az unió túlmegy a montreali előírásokon, és annál is szigorúbb szabályokat határoz meg. Így például öt évvel előbbre, 2019 végére hoznák a hidrofluor-szénhidrogének termelésének csökkentésére előírt határidőpontot. 2017 és 2019 között ezen gázok előállításának az 1997-es szint 7 százalékára kell csökkennie.
A gyomirtókban használatos metil-bromid 2010. március 18-ig lesz forgalomban az unióban.
A jogszabály kitér a már nem gyártott, de meglévő hűtőkben és szigetelőanyagokban több ezer tonnányi tömegben előforduló káros anyagok ártalmatlanítására is.
Jelentéstevő: Johannes Blokland (IND/DEM, NL)
Jelentés (A6-0045/2009) – Az ózonréteget lebontó anyagok (átdolgozás)
Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az ózonréteget lebontó anyagokról (átdolgozás)
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Eljárás: együttdöntés, első olvasat
Vita: 2009. március 25., szerda
Perger István/ Eu Parlament sajtószolgálat
