Europarlament 2009 február 03 Strasbourg: a fenntartható turizmustól a gyermekpornóig, energetikáig és a nyugdíjakig az ülésen
15 perc olvasásHegyi-jelentés: fenntartható turizmust az érintetlen természetben:Fel kell térképezni az utolsó érintetlen területeket és a vadon megőrzése érdekében fenntartható turizmusra van szükség az Európai Unióban – áll Hegyi Gyula (szocialista) kedden elfogadott, véleményadó európai parlamenti jelentésében.
Hegyi-jelentés: fenntartható turizmust az érintetlen természetben:Fel kell térképezni az utolsó érintetlen területeket és a vadon megőrzése érdekében fenntartható turizmusra van szükség az Európai Unióban – áll Hegyi Gyula (szocialista) kedden elfogadott, véleményadó európai parlamenti jelentésében.
A jelentést 2009. február 3-án 538 igen, 19 nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett fogadta el az EP Strasbourgban.
A Föld területének ma mintegy 46 százalékát borítja érintetlen természeti terület. Az ilyen érintetlen területek őshonos növény- és állatpopulációikkal és az őket felölelő ökoszisztémákkal együtt még ma is természetes állapotban vannak. Európa 185 millió hektáros földterületének 33 százalékát borítják erdők, ennek azonban csak 5 százaléka, 9 millió hektár tekinthető „vadnak" – áll Hegyi Gyula jelentésében.
Mi számít érintetlen természeti területnek?
Az EP azt kéri az Európai Bizottságtól, készítsen tanulmányt az érintetlen területek védelméről, és dolgozzon ki egy olyan uniós védelmi stratégiát, amely azonosítja a veszélyeztetett fajokat és biotópokat.
A jelentés szerint fel kell térképezni Európa utolsó érintetlen természeti területeit, és különleges finanszírozást kell biztosítani a visszavadításra, az érintetlen területek széttöredezettségének csökkentésére, a kompenzációs programokra, a társadalmi tudatosság növelésére, a turisztikai csomagokra, illetve a gazdálkodás hatékonyságának fokozására.
Az EP-képviselők a madárvédelmi és élőhely-irányelv, illetve a vízügyi és a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv hatékonyabb végrehajtását kérik a tagállamoktól. Az Európai Bizottságtól pedig az érintetlen és a majdnem érintetlen természeti területek megőrzésére létrehozott nemzetközi Wild Europe kezdeményezés támogatását várják.
Natura 2000 a vadonban
Az EP szerint a Natura 2000 uniós természetvédelmi hálózat alá tartozó érintetlen természeti területek számára „különleges státuszt és szigorúbb védelmet kell biztosítani". A képviselők arra kérik a Bizottságot, hogy „az éghajlatváltozás, az illegális fakitermelés és a fokozódó áruigény figyelembevételével dolgozzon ki iránymutatásokat a tagállamok számára az érintetlen területek Natura 2000 hálózat szerinti védelmére, fenntartható használatára és finanszírozására".
„A Natura 2000 céljainak eléréséhez a közös agrár-, a közlekedési, az energia- és a költségvetési politika összehangolására van szükség" – áll a jelentésben. A képviselők szerint a vidékfejlesztési politikát meg kell erősíteni, a Vidékfejlesztési Alap ugyanakkor nem elégséges a biológiai sokféleség és az érintetlen természeti területek megőrzésének finanszírozásához.
Turisták: csak óvatosan!
Az EP szerint a „biológiai sokféleség védelme összeegyeztethető lehet a gazdasági növekedéssel és a munkahelyekkel". „A természetet emberi használat által kell megvédeni, Európa területe túl kicsi ahhoz, hogy a polgárok számára tiltott területeket foglaljon magában" – így a szöveg.
A turizmust azonban elővigyázatossággal kell kezelni – véli az EP -, még akkor is, ha az egy érintetlen természeti terület élőhelyeit és vadvilágát mutatja be. A képviselők olyan modelleket javasolnak, amelyek az érintetlen természeti területek legnagyobb részét elzárják a látogatók elől, korlátozott részét azonban nyitva tartják a fenntartható, vadonélményen alapuló minőségi turizmus számára, amelynek gazdasági előnyeit elsősorban a helyi közösségek élvezik.
Éghajlatváltozás és invazív idegen fajok
Az EP azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja meg, milyen hatással van az éghajlatváltozás az érintetlen természeti területekre.
A képviselők támogatják az invazív idegen fajokra vonatkozó jogi keret kidolgozását, és a madárvédelmi és élőhely-irányelv felülvizsgálatát a veszélyeztetett fajok és biotópok megfelelőbb védelméért.
Hegyi Gyula jelentése parlamenti vitájában azt mondta, örülne, ha a magyar és szlovák természetvédők együttműködésével sikerülne egy ún. PAN-parkot (Protected Area Network – Védett Területek Hálózata – a WWF 1997-ben indított minősítési rendszere Európa védett területeire és nemzeti parkjaira – a szerk.) kialakítani a szintén vadonnak számító aggteleki cseppkőbarlang területén. A PAN-parkok hálózata sikeres rendszert dolgozott ki Európa-szerte a vadon védelmére – tette hozzá. Hegyi úgy vélte, a turizmust a természetvédő szakemberek felügyelete alá kell rendelni, és a fenntartható turizmusból származó bevételeket teljes egészében a vadon védelmére kell fordítani.
Jelentéstevő: Hegyi Gyula (PES, HU)
Jelentés (A6-0478/2008) – Érintetlen természeti övezetek Európában
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Fellépés a gyermekpornográfia ellen
Bűncselekménnyé nyilvánítana minden gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélést az EP. A képviselők betiltanák a gyermekpornográfiát tartalmazó internetes oldalakat, a pedofil csevegőszobákat és fórumokat, és büntetőjogi felelősségre vonnák az uniós állampolgárokat akkor is, ha nem az EU területén belül követik el a visszaélést.
A Roberta Angelilli (Nemzetek Európájáért Unió, olasz) által jegyzett jelentést 591 igen, 2 nem szavazattal és 6 tartózkodással fogadta el az EP a keddi strasbourgi plenáris ülésen.
Az EP bűncselekménnyé nyilvánítana minden gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélést.
Gyermekpornográfia a neten
Az EP-képviselők szerint büntetni kellene azokat, akik az interneten pedofil csevegőszobákat és fórumokat üzemeltetnek.
A jelentés szerint bűncselekménynek számítana a gyermekek házasságba kényszerítése, a szexuális visszaélés vagy aktus szándékos mutogatása a gyermekek számára, és a gyermekpornográfiát bemutató eseményeken való tudatos részvétel.
Be kell tiltani emellett minden olyan reklámot, amely gyermekek elleni szexuális visszaélésre buzdít – írja a jelentés.
Gyermek-szexturizmus
A gyermekekre irányuló szexturizmust minden tagállamban büntetendővé kell tenni. Minden olyan uniós állampolgárt, aki gyermek sérelmére szexuális bűncselekményt követ el, meg kell büntetni, függetlenül attól, hogy a cselekményt az EU területén belül vagy kívül követte el – áll a jelentésben.
Az EP arra kéri a tagállamokat, hogy a „szexuális kizsákmányolás áldozatait ösztönözzék a nemzeti bíróságokon a szexuális bűnelkövetőkkel szembeni jogi kereset benyújtására és a büntetőeljárás megindítására".
Meg kell vizsgálni az állásra jelentkező előéletét
A képviselők szerint azokat, akik munkájuk során rendszeresen kapcsolatba kerülnek gyermekekkel, kötelezni kell arra, hogy minden olyan helyzetet jelentsenek, ahol azt gyanítják, szexuális visszaélés történt.
Egyes gyermekekkel kapcsolatos állásoknál a munkaadóknak kötelezően vizsgálják meg a jelentkezők bűnügyi előéletét – javasolják a képviselők.
Megelőzés uniós finanszírozással
A jelentés szerint a tagállamoknak olyan nemzeti kezelési rendszereket kell létrehozniuk, amelyek kockázatelemzést, a bűnismétlés veszélyét csökkentő intervenciós programokat, illetve terápiás kezelést nyújtanak a szexuális bűncselekmények elkövetői számára. Ehhez a finanszírozást az unió költségvetéséből kell biztosítani – szól a szöveg.
Ratifikálni kell a nemzetközi egyezményeket
Az EP a jelentésben arra kéri az Európa Tanács vonatkozó egyezményét még alá nem író hét uniós tagállamot, valamint az a nyolc tagországot, amelyek még nem ratifikálták a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló fakultatív jegyzőkönyvét, hogy mihamarabb tegyék meg ezeket.
Jelentéstevő: Roberta Angelilli (UEN, IT)
Jelentés (A6- /2009) – Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia ellen
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2009. február 3., kedd
Cseppfolyósított földgáz, atomenergia és európai gázhálózat – az uniós energiapolitika jövője
Uniós és tagállami vésztervekkel és gyorsan hozzáférhető gáztartalékokkal készülne az EP az orosz-ukrán gázvitához hasonló krízishelyzetekre. A képviselők egész Európát behálózó gáz- és áramhálózatot építenének ki, és kiaknáznák a cseppfolyósított földgázban, illetve az atom-, a nap- és a szélenergiában rejlő lehetőségeket. 2050-re még nagyobb kibocsátás-csökkentést és energiahatékonyság növelést javasolnak.
406 igen, 168 nem szavazattal és 87 tartózkodással fogadták el az EP-képviselők a második energiapolitikai stratégiai felülvizsgálatról készült jelentést a keddi strasbourgi plenáris ülésen. Az Európai Parlament az orosz-ukrán gázvita tanulságait levonva számos javaslatot vázol fel az unió jövőbeli közös energiapolitikája számára, és arra kéri az Európai Bizottságot és a cseh elnökséget, hogy „az Európai Tanács következő ülésén egy új, ambiciózus és előremutató diverzifikációs tervet terjesszen elő".
Nemzeti és uniós vésztervek
Az Anne Laperrouze (liberális, francia) által jegyzett jelentés szerint tagállami és uniós szinten működőképes vésztervet kell kidolgozni, amely lehetővé teszi a vészhelyzet egységes kihirdetését, a koordinált fellépést, a tartalékok elosztását a krízis által érintett országok számára, továbbá vészintézkedések meghozatalát a kevésbé vagy egyáltalán nem érintett országokban annak érdekében, hogy a krízis által sújtott tagállamokban pótolni lehessen a kiesett földgázmennyiséget.
A képviselők szerint az uniónak gyorsan hozzáférhető gáztartalékokat kell kialakítania, és egy egységes, minden tagállamot összekötő gáz- és elektromosenergia-hálózatot kell kiépítenie, amely észak-déli irányban halad, bekapcsolja Közép- és Délkelet-Európát, és összeköti a leginkább veszélyeztetett balti államokat a nyugat- és délnyugat-európai hálózattal.
Az EP a jelentésben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy még 2009 vége előtt vizsgálja felül és módosítsa a gázellátás biztonságáról szóló 2004-es irányelvet.
Új partnerség Ukrajnával és Oroszországgal
Az EU gázfogyasztásának jelenleg mintegy 50 százalékát importálja, és ez 2030-ra akár 70 százalékra is emelkedhet. Így az unió középtávon – az ambiciózus megtakarítási tervek ellenére – továbbra is függeni fog más országoktól – olvasható a jelentésben.
Az EP javasolja a Moszkvával még 1997-ben kötött partnerségi és együttműködési egyezmény újratárgyalását. Emellett háromoldalú megállapodás megkötését kéri az EU, Oroszország és Ukrajna között, amely garantálja az EU-ba érkező földgáz tranzitját az elkövetkező években.
Az EP szerint a jövőben a termelő- és a tranzitországokkal kötött kereskedelmi, társulási és partnerségi, illetve együttműködési megállapodásokba úgynevezett „energiabiztonsági záradékot" kellene felvenni, amely megtiltaná az ellátás kereskedelmi viták miatti szüneteltetését.
Nabucco és folyékony földgáz
Az EP egyetért az ellátási útvonalak diverzifikálásának tervével, különösen egy déli gázfolyosó kiépítésével, amely összekapcsolja a Nabucco, a török-görög-olasz és a déli áramlat csővezetékeket. „Hosszútávon, ha majd a politikai helyzet lehetővé teszi, más kaszpi-tengeri ország, például Üzbegisztán és Irán is jelentős beszerzési forrás lehet az unió számára" – vélik a képviselők.
Az EP emellett az Algéria, Spanyolország, Franciaország és a kontinentális Európa teljes összeköttetését biztosító MEDGAZ projektet is támogatja.
Az EP-képviselők szerint megfelelő mennyiségű és minden tagállam számára hozzáférhető cseppfolyósított földgázkészletre is szükség van. Ehhez pedig cseppfolyósító üzemek, tároló terminálok és gáz halmazállapotúvá visszaalakító telepek kellenek.
Klímavédelmi célok 2050-re: 80-60-35
Az EP-képviselők 2050-re a következő célokat tűznék ki: legalább 80 százalékkal alacsonyabb üvegházgáz-kibocsátás, 60 százalékos megújulóenergia-arány a teljes uniós energiafogyasztásban, és az energiahatékonyság 35 százalékos javítása.
Az EP azt szeretné, ha a károsgáz-kibocsátás csökkentése és a megújuló energiaforrások arányának növelése után az energiahatékonyság terén is jogszabály kötelezné a tagállamokat és az uniót arra, hogy 2020-ra legalább 20 százalékos növekedést érjenek el.
Az EP-képviselők a fáradtolaj, a biomassza, valamint a nap- és szélenergia használatát is ösztönzik, előbbit elsősorban az észak-afrikai területeken, utóbbit pedig az északi-tenger partvidékén.
Atomenergia – a lehető legbiztonságosabban
Az atomenergiának szerepelnie kell az uniós energiamixben, ezért – véli az EP – menetrendet kell kidolgozni a nukleáris beruházások megvalósítására.
Az atomenergiát azonban a ma ismert lehető legbiztonságosabb technológiai szinten kell használni, és a környező országokkal is el kell fogadtatni az uniós nukleáris biztonsági szabványokat az erőművek építése, illetve felújítása során – olvasható a jelentésben.
A képviselők szerint a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel közösen közös modelleket és eljárásokat kellene kidolgozniuk, annak megakadályozására, hogy az atomenergia békés célú felhasználása ne vezethessen a nukleáris fegyverek tömeges elterjedéséhez.
A második energiapolitikai stratégiai felülvizsgálatról a március 19-20-án összeülő Európai Tanács is vitázni fog.
Az EP plenáris vitájában felszólaló Olajos Péter (néppárti) a „kevesebb és tisztább energia fogyasztásában látja a jövőt". „Egy zöld, a fenntartható növekedést célzó, a környezetipari innovációkat gerjesztő és hasznosító európai, »zöld new deal«-re van szükség" – mondta. Az ehhez hasonló tervek már az unió több tagállamában is alapvető építőelemét képezik a gazdaságmentő, gazdaságélénkítő programnak – tette hozzá a képviselő.
Jelentéstevő: Anne Laperrouze (ALDE, FR)
Jelentés (A6- /2009) – Második energiapolitikai stratégiai felülvizsgálat
Második energiapolitikai stratégiai felülvizsgálat
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2009. február 2., hétfő
EP: Ismerjék el a háztartási munkát a jövedelmekben és a nyugdíjakban
2010-re az iskolaköteles kor alatti gyermekek legalább 90 százaléka számára biztosítani kell a gondozást, és a generációk közötti szolidaritás megőrzésének érdekében felül kell vizsgálni a munka és a családi élet összehangolását célzó uniós politikát – véli az EP.
A kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága az EU-ban csak alig több 62 százaléknál, míg a férfiaké 91,4 százalék – olvasható az EP állásfoglalásában, amelyet 358 igen, 271 nem szavazattal és 28 tartózkodással fogadott el a testület a keddi plenáris ülésen Strasbourgban.
Az EP-képviselők arra kérik a Tanácsot és a tagállamokat, teljesítsék a 2002-ben a barcelonai Európai Tanács-ülésen vállalt célkitűzéseiket: a 3 év alatti gyermekek legalább 33 százaléka számára, valamint a 3 és 6 év közötti gyermekek legalább 90 százaléka számára gondoskodjanak a gondozásról és felügyeletről.
Az EP új irányelv kidolgozását is várja az Európai Bizottságtól, amely biztosítaná a családi élet és a munka összehangolását az olyan családok számára, ahol kisgyermekek vannak. Az EP-képviselők szerint ugyanakkor a cseh elnökség elképzelése a gyermekgondozásról mint főállásról és a nők szakmai karrierének abszolút helyettesítőjéről visszavezethet a nők és a férfiak közötti munkamegosztás hagyományos mintájához.
A háztartásvezetés és a gyereknevelés elismerése
Az EP szerint különleges jogokat kell biztosítani a társadalombiztosítás és a nyugdíj terén azok számára, akik a generációk közötti szolidaritás érdekében feláldozzák idejüket és képességeiket mások gondozására és nevelésére.
A nők munkaerőpiacra történő visszatérésekor pedig a nevelés, a gondozás, vagy a háztartási munkák ellátása során szerzett készségeket figyelembe kell venni – olvasható a jelentésben.
Szülői szabadság kedvezőbb feltételekkel – az anyáknak és az apáknak is
A parlament kéri a családi és a szakmai élet összeegyeztethetőségét szolgáló uniós politikák felülvizsgálatát, annak érdekében, hogy „az anyasággal járó költségek ne csak a vállalatot terheljék, hanem a közös állami kasszát is". A képviselők szerint a felülvizsgálat révén javítani kell a gondozásra szoruló személyek, különösen a gyermekek, a fogyatékkal élők és az időskorúak hozzáférését is a felügyeleti és segítő szolgáltatásokhoz.
Az állásfoglalás szerint kedvezőbb feltételeket kell kidolgozni az édesanyák szülési szabadságára, valamint javítani kell az apasági szabadság és az apák szülői szabadságának kezelését, mivel a tagállamokban a férfiaknak még mindig csak kis százaléka él ennek lehetőségével.
Az EP-képviselők a Tanácstól és az Európai Bizottságtól azt kérik, hogy a munkaidő szervezéséről szóló irányelvbe foglaljon bele egy külön cikkelyt a családi élet és a munka összehangolásáról.
Jelentéstevő: Anna Záborská (EPP-ED, SK)
Jelentés (A6-0492/2008) – A nemi alapú megkülönböztetésmentesség és a generációk közötti szolidaritás
Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2009. február 2., hétfő
Perger István/Eu Parlament Sajtószolgájat
