Elfogadta az EP a 2020-ig teljesítendő, újrahasznosítási és újrafeldolgozási célkitűzéseket tartalmazó hulladékgazdálkodási irányelvet. A tagállamoknak kötelező érvényű nemzeti hulladék-megelőzési terveket kell kidolgozniuk.

 

Elfogadta az EP a 2020-ig teljesítendő, újrahasznosítási és újrafeldolgozási célkitűzéseket tartalmazó hulladékgazdálkodási irányelvet. A tagállamoknak kötelező érvényű nemzeti hulladék-megelőzési terveket kell kidolgozniuk.

Módosított formában második olvasatban elfogadta az EP a hulladékgazdálkodási irányelvet. Mivel a tagállamokat képviselő Tanáccsal már egyeztetett szövegről van szó, a jogszabály lényegi elemei várhatóan már nem változnak.

1,8 milliárd tonna szemét

Évente több mint 1,8 milliárd tonna hulladék keletkezik az EU-ben. A szemét mennyisége gyorsabban nő, mint a GDP, a hulladéknak pedig csak kevesebb, mint egyharmadát hasznosítják újra. Vannak olyan tagállamok, ahol a települések hulladékának 90 százalékát szemétlerakó helyeken tárolják, más országokban ugyanez az arány csupán 10 százalék. 2005 szeptemberében az Európai Bizottság javasolta az 1975 óta hatályban lévő uniós irányelv felülvizsgálatát és az újrahasznosítási előírásokkal és a tagállamok számára kötelező érvényű programokkal történő (az irányelv életbe lépése után 5 éven belül teljesítendő) kibővítését.

Az új jogszabálytervezet egyszerűsíti a jelenleg hatályban lévő jogi kereteket. Egyetlen keretirányelvbe integrálja a hulladékolajról és a veszélyes hulladékokról szóló irányelveket is. A szöveg a definíciók és alapvető szabályok meghatározásával a hulladékokkal kapcsolatos jövőbeli EU-szabályozásra is kihat majd.

A témafelelős, Caroline Jackson (néppárti, brit) azt mondta: „az irányelv elfogadása fontos momentum az Európai Parlament számára, mert az eredeti, túl sok technikai részletet tartalmazó bizottsági javaslathoz képest jelentősen átalakítottuk a szöveget. A képviselők most újrahasznosítási célkitűzéseket is meghatároznak, és nagyobb hangsúlyt fektetnek a hulladékképződés megelőzésére. Ezzel valódi jelentést nyert a Bizottság újrahasznosító társadalom létrehozására irányuló törekvése. Aki még mindig kritizálja  az általunk javasolt csomagot, annak be kell látnia, hogy az alternatíva nem lenne jobb ennél, sőt nem vezetne semmilyen komolyabb előrelépéshez az 1975-ös szabályozáshoz képest, mert nem tartalmazza a  célkitűzéseket és az új, tisztább definíciókat".

Célok, újrahasznosítás, újrafeldolgozás

A képviselőknek sikerült kiharcolniuk, hogy az irányelv tartalmazzon új újrahasznosítási és újrafeldolgozási célkitűzéseket. A kompromisszum szerint a tagállamoknak „meg kell tenniük a megfelelő lépéseket" ahhoz, hogy 2020-ig elérjék

  • a háztartási hulladékokból és más forrásból származó papír-, vas- és üveghulladékok 50 százalékának újrahasznosítását, illetve újrafeldolgozását
  • a nem veszélyes építkezési és bontási hulladékok 70 százalékának újbóli újrahasznosítását, illetve újrafeldolgozását.

Fontos a megelőzés

Az új irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy öt évvel az irányelv életbe lépése után hozzanak létre hulladékgazdálkodási terveket és a hulladék megelőzését célzó programokat. A Bizottságnak 2014 végére meg kell határoznia a megelőzésre, 2020-ig pedig a hulladék-szétválasztásra vonatkozó célokat is.

Hulladékégetés

A képviselők egyik fő törekvése a leginkább környezetszennyező hulladéklerakás és -égetés csökkentése volt. Megoszlott a vélemény arról, hogy a településekről származó szilárd hulladék égetése ártalmatlanításnak vagy hasznosításnak számít-e. Az utóbbi ugyanis a hulladékgazdálkodási tevékenységek „hierarchiájában" kedvezőbb helyet foglal el. A kompromisszum szerint hasznosításról van szó, feltéve, hogy bizonyos energiahatékonysági előírások is teljesülnek. A Bizottság szerint ez ösztönző hatással lesz a hulladékégetők és a hulladékból energiát előállító üzemek tevékenységére, mert így csak az energiával leghatékonyabban gazdálkodó létesítmények kapják majd meg a hulladékhasznosító minősítést. Mindemellett a képviselőknek azt is sikerült elérniük, hogy az energiahatékonysági rendelkezéseket vizsgálják felül hat évvel az irányelv hatályba lépés után.

A tagállamok alkalmazzák az ötlépcsős besorolást

Az elfogadott kompromisszum meghatározza az öt, megelőzést és csökkentést célzó hulladékkezelési szintet (ötlépcsős hulladékhierarchia) és azok preferált alkalmazási sorrendjét is kijelöli. Ez a következő:

  • megelőzés
  • újrahasznosítás
  • újrafeldolgozás
  • helyreállító műveletek
  • biztonságos és a környezetkímélő lerakás

Az öt szintet a tagállamoknak prioritási sorrendként kell kezelniük, nem pedig irányadó elvnek, ahogy azt a Tanács javasolta. A sorrendtől megalapozott indokokkal el lehet térni, például ha az adott hulladék típus élettartama indokolja.

Számok

Az EU területén évente 1,8 milliárd tonna hulladék keletkezik. Ez fejenként 3,5 tonnát jelent. Ez elsősorban háztartási szemét, gazdasági (üzletek, éttermek, kórházak, stb.), ipari (gyógyszeripari, textilipar) mezőgazdasági, építkezési vagy bontási hulladék, továbbá bányászati és az energiaszektorból származó szemét.

Kommunális hulladékból évente átlagosan fejenként 530 kg keletkezik. Itt jelentős eltérés van a régebbi és az újabb tagállamok között. Az előbbiek adata 570 kg/fő, az utóbbiaké 300-350 kg/fő.

2005-ben a kommunális hulladék 49 százaléka szemétlerakókba került, 18 százalékát elégették, 27 százalékát pedig újra feldolgozták, vagy komposztálták.

Magyar felszólalók

Az irányelv hétfő esti vitájában Hegyi Gyula (szocialista) azt mondta, jelenleg csak szemetünk 27 százalékát dolgozzuk fel újra, és a hulladék mintegy fele lerakókban landol. Hegyi támogatta a hulladékkezelési hierarchia elfogadását. A képviselők utalt a régi és az új tagállamokban keletkező szemétmennyiség közötti jelentős különbségre, és azt mondta, „a gazdag országoknak kell elkezdeniük a hulladéktermelés csökkentését".

A politikus szerint nem elegendő a megelőző program, hanem kötelező célokat kell kitűzni annak érdekében, hogy megállítsák a szemétképződés ütemének növekedését. Hegyi gyengének találta az tervezetnek az újrahasznosítás ösztönzésére vonatkozó megfogalmazását. Ehelyett szerinte konkrét, kikényszeríthető és kötelező célokra van szükség.

Olajos Péter (néppárti) azt mondta, jelenleg Magyarországon a kommunális hulladék szelektív gyűjtésének aránya 2 százalék – mondta a képviselő. Hozzátette: az elmúlt években Európa keleti felén főleg lerakók épültek és több településen szelektív gyűjtési programok indultak, néhol pedig a szerves hulladék külön gyűjtését célzó intézkedéseket hoztak. „Valódi hulladék-megelőzési intézkedések, beruházások viszont egyáltalán nem történtek, és a mai napig sincs érzékelhető feldolgozói háttéripar sem".

Az új kötelezettségek előírásakor nem szabad figyelmen kívül hagyni azok végrehajthatóságát és költségeit sem – mondta Olajos. Ha például nem lehet módosítani a meglévő szerződéseket, „akkor hiába van igény a szelektív gyűjtés bővítésére, hiába van jogszabály a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentésére, a húsz évre kötött szerződések értelmében a begyűjtött hulladékot a megépített hulladéklerakókba kell lerakni" – tette hozzá.

Tabajdi Csaba (szocialista) szerint a hulladék-irányelv jelen formájában veszélyezteti a biogáz-felhasználás elterjedését. „A hulladék-irányelv keretében a biogáz-termelésben használatos állati trágya szemétként való definíciója nem egyértelmű. Amennyiben arra az irányelv hatálya kiterjedne, az ellehetetlenítené az állati trágyán alapuló biogáz-termelést, ami pedig komoly energetikai, környezeti és klímavédelmi előnyökkel járna. Ezt a jogkoherencia-zavart mihamarabb kell tisztáznunk" – fogalmazott Tabajdi Csaba.

Jelentéstevő: Caroline Jackson (EPP-ED, UK)

Jelentés: (A6-0162/2008) – A hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgálata

A Tanács által 2007. december 20-án elfogadott közös álláspont a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2008. június 17., kedd

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0281

Caroline Jackson

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Jackson&partNumber=1&language=HU&id=1370

Szigorúbb uniós vízminőségi előírások

Mintegy 33 szennyező anyag – főleg növényvédő szerek és nehézfémek – jelenlétét kell vizsgálni a jövőben a folyókban, tavakban és a partvonal menti tengervizekben. Az EP második olvasatban jóváhagyta az erről szóló irányelvet.

Miután az EP és a Tanács tárgyalódelegációi megállapodtak a vízminőségi irányelv részleteiről, június 17-én a képviselők meg is szavazták a kompromisszumot.

Több anyagot vizsgáljanak 2018-ig

A tagállamoknak 2018-ig jelentős előrelépést kell felmutatniuk a vízminőség területén. El kell érniük, hogy ne lépjék túl az egyes anyagok megengedett maximális koncentrációját, és az éves átlagos értékeket is tilos lesz átlépniük. A jogszabálytervezet által felsorolt 33 veszélyes anyag közül 13-at – köztük a kadmiumot és a higanyt – már eddig is elsőbbségi veszélyes anyagként tartottak számon.

A képviselők azt kérik a Bizottságtól, vizsgálja meg, ki lehet-e bővíteni a veszélyes anyagok listáját további 13 anyaggal (pl. dioxinok, PCB, biszfenol). A Bizottság a 13 újabb anyagról az irányelv hatályba lépése után két évvel, 2011-ben dönthetne. A Bizottság az új anyagokra 2013-ban új környezetvédelmi előírást javasol. A tagállamoknak 2015-re kell benyújtaniuk vízgyűjtő-gazdálkodási terveiket.

Keveredési zónák

A szennyezési források közelében nem lehet gyorsan alkalmazkodni az új környezetvédelmi előírásokhoz. Vannak úgynevezett keveredési zónák, ahol a szennyező anyagok koncentrációja átlépheti a megengedett határértéket. A keveredési zónák értéktúllépése csak abban az esetben lesz megengedett, ha a felszíni víz egésze emiatt nem lépi át a megengedett határt.

A képviselők garantálnák, hogy a tagállamok az elérhető legjobb vízgazdálkodási technikákat alkalmazzák keveredési zónák megállapítása során. A keveredési zónák kiterjedését csökkentő intézkedéseket részletezni kell az adott állam vízgazdálkodási tervében.

A szennyezés feltérképezése

2009-re a tagállamoknak lehetőleg térképekkel ellátott felmérést kell készíteniük a szennyező anyagok és elsőbbségi veszélyes anyagok kibocsátásáról, kiöntéséről, az általuk okozott károkról, a bióták és az üledékek állapotáról a folyómedrek mentén és a környező területeken.

Hatályba lépés

Az irányelvet várhatóan 2008-ban fogadják el, és leghamarabb 2010-ben léphet hatályba.

Magyar felszólalók

A plenáris vitában Hegyi Gyula (szocialista) azt mondta, „Európában alapvetően jól állunk, mind az édesvíz mennyiségét, mind minőségét tekintve". Azonban – tette hozzá – „a klímaváltozással kapcsolatban egyre szélsőségesebb a csapadéknak, és ezzel a kinyerhető édesvíz eloszlásának a görbéje, ami azt jelenti, hogy hosszú forró, száraz nyarak vannak, és árvízszerű esőzések egész Európában. Ezért mindazon a környezeti gondoskodáson túl, amelyről szó került, olyan vízgazdálkodásra is szükség van, amely az eddigi rendszerrel szemben alapvetően megfogja a vizet, és lehetővé teszi annak tárolását a száraz évszakra" – fogalmazott Hegyi Gyula.

Olajos Péter (néppárti) azt mondta, „remélhetőleg a jogszabály elfogadásával a Rába-folyó hét éve tartó habzását is sikerül megszüntetni". „Magyarország egyetlen vadvízi folyójában ugyanis pillanatnyilag csak az Önöknek is szétosztott, és szórólapokon, plakátokon is látható fürdőruhákban ajánlatos megmártózni" – tette hozzá Olajos a speciális „védőfelszerelésbe" öltöztetett modelleket ábrázoló képekre utalva. „A Rába persze csak mintegy lakmusz-papír mutatja, hogy a jelenlegi szabályozással valami nincs rendben, mert ha mindenki minden határértéket betart, a folyón mégis vastag hab látható, akkor bizony ott a szabályozás nem jó. Ezért kell nekünk most változtatnunk, ezért kérek tehát mindenkit, hogy a szavazáson támogassa a kompromisszumos csomagot" – mondta a képviselő.

Jelentéstevő: Anne Laperrouze (ALDE, FR)

Jelentés: (A6-0192/2008) – A vízre vonatkozó környezetminőségi normák

A Tanács által 2007. december 20-án elfogadott közös álláspont a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, valamint a 82/176/EGK, 83/513/EGK, 84/156/EGK, 84/491/EGK, 86/280/EGK és a 2000/60/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2008. június 17., kedd

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0129

Anne Laperrouze

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Laperrouze&partNumber=1&language=HU&id=28209

Az EP támogatja a szlovák eurót

Az Európai Parlament támogatta, hogy Szlovákia 2009. január 1-jével bevezesse az eurót. A képviselők ugyanakkor aggódnak az infláció és az alacsony lakossági támogatottság miatt.

Az EP 579 igen, 17 nem és 86 tartózkodó szavazattal támogatásáról biztosította Szlovákia csatlakozását az eurózónához. Az Európai Parlament konzultációs jogkörrel bír ezen a területen. Ez azt jelenti, hogy a képviselők véleményének kikérése mindenképpen szükséges, a Tanács azonban nem köteles megfogadni ajánlásaikat.

A jelentés támogatja az euró 2009. január 1-jei bevezetését Szlovákiában.

Gond lehet az inflációval?

Az EP ugyanakkor „sürgeti az infláció megakadályozását szolgáló intézkedések meghozatalát", és „aggodalmát fejezi ki a Bizottság és az Európai Központi Bank konvergenciajelentései között az infláció szintjének fenntarthatósága tekintetében mutatkozó eltérések miatt".

Árfigyelő központ

A jelentés „javasolja, hogy a szlovák kormány állítson fel egyes alapvető cikkek árát heti rendszerességgel ellenőrző központot annak érdekében, hogy felvehesse a harcot az áremelkedésekkel kapcsolatos hamis benyomások ellen".

A parlament „felhívja a szlovák kormány, hogy biztosítsa a szükséges reformok folytatását a munkaerő-, a szolgáltatások és a termékek piacán, biztosítva különösen a megnövekedett munkaerő-mobilitást és a humántőkébe történő beruházást".

Eurókampány

A képviselők aggódnak az euróbevezetés alacsony lakossági támogatottsága miatt, ezért felszólítják a szlovák hatóságokat, „fokozzák a közös fizetőeszköz előnyeit elmagyarázó közismereti kampányt, és tegyenek meg minden szükséges lépést az átváltási időszakban az árnövekedések elkerülése érdekében".

Jelentéstevő: David Casa (EPP-ED, MT)

Jelentés: (A6- /2008) – A közös valuta Szlovákia általi, 2009. január 1-jén történő bevezetése

Javaslat: a Tanács határozata

Gazdasági és Monetáris Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2008. június 18., szerda

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=REPORT&reference=A6-2008-0231&language=HU&mode=XML

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2008/0095

David Casa

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Casa&partNumber=1&language=HU&id=28122

Harangozó Gábor jelentése: a kohéziós politika és a kiszolgáltatott közösségek

Jelentős a különbség az unió gazdagabb és szegényebb régiói között, és az egyes régiókon belül is nagy az egyenlőtlenség. Harangozó Gábor jelentése szerint meg kell erősíteni a kohéziós politikát, a vidéki régiók elnéptelenedése és elszegényedése ellen pedig például jobb szakképzéssel, közlekedéssel, átfogó kiegyenlítő politikával kell küzdeni.

A kohéziós politika az EU egyik legkiemelkedőbb prioritása, amely a tagállamok, illetve az összesen 268 uniós régió közötti gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentését szolgálja. Ez a terület az EU költségvetésének egyharmadát teszi ki, és minden más politikánál jobban épít a szolidaritás elvére.

Jelenleg nagy az egyenlőtlenség az egyes területek között: minden negyedik régió egy főre eső GDP-je kevesebb, mint az uniós átlag 75 százaléka, és az egyes régiókon belül is óriási különbségek lehetnek. A jelentés szerint a társadalmi és gazdasági válságterületek elsősorban éppen a régiók külső területein vagy elmaradott mikrorégiókban találhatók. A témáról Harangozó Gábor (szocialista) készített véleményadó parlamenti jelentést, amelyet az EP kedden, 348 igen, 75 nem, 236 tartózkodó vokssal szavazott meg.

Meghatároz a lakhely

Harangozó Gábor az indokolásban megjegyzi: „a kiszolgáltatott csoportok és a társadalom többsége között térbeli és társadalmi távolság is fennáll. A kirekesztés okai főként a kirekesztett csoport földrajzi elhelyezkedésében gyökereznek".

Az ebből fakadó hátrányok között a szöveg felsorolja a munkahelyek nehéz megközelíthetőségét, a rossz vagy drága tömegközlekedést, az alacsony jövedelmet, képzettségi és foglalkoztatási szintet, az épített környezet leromlott állapotát, a közszolgáltatások alacsony hiányát, továbbá a különböző társadalmi csoportok közötti feszültséget, a rasszizmust és a szegregációt.

Egyre nagyobb kihívás

A jelentés szerint „a kiszolgáltatott közösségek és csoportok területi koncentrálódása, valamint a legtöbb hátrányos helyzetű területen jelentkező társadalmi kirekesztés egyre nagyobb kihívást jelent az uniós területek kohéziója" szempontjából. Az elszegényedés és kirekesztés nem korlátozódik a városi területekre, és a vidéki környezetben a társadalmi kirekesztéshez területi kirekesztés is járul – így a szöveg.

Az egyedi intézkedések önmagukban nem elegendőek a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos területi problémák megoldásához, ezért átfogó kiegyenlítő politikára van szükség – vélik a képviselők.

Egyedi programok, jobb forráselosztás

Az EP „felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fejlett városok és az elszigetelt területek – ide értve a vidéki területeket – között az egyedi szükségleteikhez igazított módon osszák el a forrásokat, és hozzanak létre az egyes kiszolgáltatott csoportokat és közösségeket megcélzó egyedi, hosszú távú programokat".

Családi gazdaság, idegenforgalom, szakképzés

A jelentés szerint a vidéki területeken fenn kell tartani a jövedelmet biztosító tevékenységeket, így „különös figyelmet kell fordítani a családi birtokokra és a kis- és középméretű mezőgazdasági üzemekre, valamint azokra a nem mezőgazdasági jellegű vállalkozói tevékenységekre, amelyek a lakosság megtartásához és az új betelepülők fogadásához szükséges árukat és szolgáltatásokat biztosítják".

A szöveg kitér arra is, hogy a szegénység, valamint a vidék elnéptelenedésének megelőzésében szerepet játszhat az idegenforgalom, és hogy támogatni kell a vidéki területeken a szakképzést és a vállalkozásfejlesztést.

Elég pénz legyen 2013 után

A képviselők megvizsgálnák, vajon a régiók most használt felosztási rendszere-e a legalkalmasabb a problémák kezelésére.

A jelentés szerint „nem csak meg kell megőrizni strukturális politikákat a 2013 utáni időszakra, de költségvetési felülvizsgálatot is alkalmazni kell annak biztosítására, hogy a jövőben is rendelkezésre bocsássák a szükséges erőforrásokat az EU régiói és országai közötti gazdasági, társadalmi és területi kohézió biztosítása érdekében".

A jelentéstevő Harangozó Gábor a plenáris vitában azt mondta, meg kell vizsgálni, mi az oka, hogy egyes térségekben az uniós kohéziós politika képtelen fejlődést elérni, és hozzájárulni a szegénység felszámolásához.

A képviselő az egyenlőtlen fejlődésre példaként hozta fel, hogy Magyarországon a központi régió az európai uniós átlag egy főre jutó GDP-jének 110 százalékát érte el, míg a hét régióból négy olyan van, ahol 45 százalék alatti az az arány.

„Ezeken a területeken, ahol nem nagyon van fejlődés, láthatóan hiányzik a humán kapacitás ahhoz, hogy megfelelő projektek szülessenek, hiányzik az alapvető infrastruktúra, hogy oda egyáltalán beruházás menjen ezekbe a térségekbe, hiányzik a megfelelő oktatás is, és hiányzik a megfelelő egészségügyi ellátás is. Több olyan kistérség van, ahol a férfi lakosság várható élettartama, például Magyarországon több,mint 15 évvel alacsonyabb az országos átlaghoz képest" – így Harangozó.

A politikus szerint „meg kell vizsgálnunk, hogy helyes-e az, hogy a kohéziós politikát csak regionális szinten, régiók szintjén vizsgáljuk, vagy érdemes-e megvizsgálnunk azt, hogy egyes kistérségekben, ahol a legnagyobb probléma van, nem szükséges-e fókuszáltabb, célzottabb intézkedéseket hoznunk". Harangozó azt mondta, nincsenek kistérségi szintű összehasonlítható statisztikák az unióban. A képviselő hozzátette: azt is meg kéne vizsgálni, „helyes-e az, hogy az agrárpolitikához kötjük a vidék fölzárkóztatását, és nem lenne-e sokkal helyesebb az, hogyha a vidék problémáját a kohéziós politika kereteiben, a kohéziós eszközökkel próbálnánk megoldani, és ezt csak kiegészítené az, amit az agrárpolitika tud ehhez hozzátenni."

Jelentéstevő: Harangozó Gábor (PES, HU)

Jelentés: (A6-0212/2008) – A kohéziós politika hatása a sebezhető közösségek és csoportok integrációjára

Regionális Fejlesztési Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. június 16., hétfő

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2191

Harangozó Gábor

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Harangoz%C3%B3&partNumber=1&language=HU&id=28199

Szájer József jelentései az uniós jogszabályok végrehajtásának ellenőrzéséről

Az EU-jogszabályok végrehajtását kísérő „komitológia" demokratikusabbá tétele a célja annak a jogszabálycsomagnak, amelynek parlamenti felelőse Szájer József. Az általa jegyzett jelentések az „ellenőrzéssel történő szabályozási eljárás" bevezetésével foglalkoznak. Ezek közül ötöt fogadtak el kedden.

Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott uniós jogszabályok végrehajtása az Európai Bizottság feladata. A végrehajtást ugyanakkor a tagállamok delegáltjainak részvételével működő bizottságok felügyelik. Ezt a rendszert, illetve az ehhez kapcsolódó eljárásokat hívják komitológiának.

A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárásokat az 1999/468/EK tanácsi határozatot állapította meg. Ezt a 2006/512/EK határozat módosította. Eszerint az Európai Parlament – az EU demokratikus módon megválasztott, népképviseleti intézménye – nagyobb szerepet kapott a végrehajtás ellenőrzésében, ezáltal is csökkentve az unió „demokratikus deficitjét".

Ellenőrzéssel történő szabályozás

A határozat bevezette az „ellenőrzéssel történő szabályozási eljárást" (angolul: regulatory procedure with scrutiny). Ezt azon általános hatályú intézkedéseknél lehet alkalmazni, „amelyek az együttdöntéssel elfogadott alap-jogiaktusok nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy a jogi aktus új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését".

Ez az új eljárás az Európai Parlamentnek lényegében vétójogot ad arra az esetre, ha az Európai Bizottság végrehajtási intézkedéseivel átlépné a végrehajtandó jogszabály eredeti kereteit.

Az új eljárás bevezetése miatt most számos uniós jogszabályt módosítani kell, illetve „hozzá kell igazítani" az új rendszerhez. A Bizottság 225 ilyen jogszabályt „talált". Ezeket több, ún. „omnibusz-csomagba" sorolták. A most tárgyalandó csomagokban mintegy hatvan jogszabály szerepel.

Még Lisszabon előtt

A Bizottság által javasolt módosítások európai parlamenti felelőse Szájer József (néppárti). Ő azt javasolta, minél gyorsabban fogadják el a kiigazításokat, hogy az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást már a lisszaboni szerződés hatályba lépése előtt alkalmazni lehessen a meglévő jogszabályoknál.

„A lisszaboni szerződés fontos rendelkezéseket tartalmaz a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozóan, amelyek fel fogják váltani az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást, de együttdöntéssel való elfogadásuk időbe fog kerülni" – írja az indokolásban a jelentéstevő.

Elfogadott jelentések

Az EP június 17-ei plenáris ülésén a következő Szájer-jelentéseket fogadták el nagy többséggel a képviselők:

  • A textiltermékek elnevezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
  • Az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárás
  • Az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikáinak benyújtása
  • Az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikája
  • Az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikája

Jelentéstevő: Szájer József (EPP-ED, HU)

Jogi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Viták: 2008. június 17., kedd

Szájer József

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Sz%C3%A1jer&partNumber=1&language=HU&id=23821

Jelentés: (A6- /2008) – Az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárás (átdolgozott szöveg)

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0253

Jelentés: (A6- /2008) – Az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikáinak benyújtása Jelentés: (átdolgozott szöveg)

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0260

Jelentés: (A6- /2008) – Az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikája (átdolgozott szöveg)

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0264

Jelentés: (A6- /2008) – Az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikája (átdolgozott szöveg)

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0268

Jelentés: (A6-0215/2008) a textiltermékek elnevezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2008/0005

2010: a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve

Az EP támogatta, hogy 2010-et az EU szentelje a szegénység és a kirekesztés elleni harcnak. Becslések szerint 78 millió EU-polgárt fenyeget a szegénység – közülük 19 millió gyermek.

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem az EU és a tagállamok egyik legfontosabb célkitűzése – áll az EP plenáris ülésén kedden, 635-29-16 arányban megszavazott jelentésben.

A Bizottság a 2005-2010-es szociális menetrendjében azt javasolta, hogy 2010 legyen a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve. Az erre az eseménysorozatra szánt 17 millió euró az eddigi legnagyobb összeg, amelyet európai évek megrendezésére szántak. (2008 egyébként a kultúrák közötti párbeszéd európai éve.)

Az európai év célja, hogy „a szegénység megszüntetésében játszott kiemelt szerepe révén megerősítse az unió szolidaritás, társadalmi igazságosság és az erősebb társadalmi összetartás megteremtése iránti elkötelezettségét, összhangot teremtsen az unió átfogó célkitűzései között, és növelje azok támogatottságát" – áll a jelentés indokolásában. Az eseménysorozatnak továbbá „fel kell hívnia a nyilvánosság figyelmét az európai szegénység és társadalmi kirekesztés tényére, és közvetítenie kell azt az üzenetet, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés a társadalmi és a gazdasági fejlődést is veszélyezteti".

Az Európai Parlament támogatta az Európai Bizottság elképzeléseit. A jelentéstevő, Marie Panaiotopoulosz-Kassziotou (néppárti, görög) úgy vélte, „az európai év kezdetétől fogva világossá kell tenni, hogy annak célja nem csak a súlyos szegénység elleni küzdelem, de a szegénység és a társadalmi kirekesztés megelőzése is".

A képviselők külön figyelmet szentelnének többek között az iskolát korán elhagyók és a munkanélküliek problémáinak is.

Jelentéstevő: Marie Panaiotopoulosz-Kassziotou (EPP-ED, EL)

Jelentés: (A6-0173/2008) – A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács határozata a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évéről 2010

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008. június 16., hétfő

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0278

Marie Panaiotopoulosz-Kassziotou

http://www.europarl.europa.eu/members/public/geoSearch/view.do?country=GR&partNumber=1&language=HU&id=28571

Perger István/EU Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük