Évente 400-500 milliárddal nőtt a KKV-k saját tőkéje

A KKV-k körében végzett számtalan felmérés szerint a KKV-k egyik fő problémája, a forráshiány. Ugyanakkor egyetlen kutatási eredmény, becslés sincs arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű lehet a KKV-k tőkebevonásának mértéke és mekkora lehet a kielégítetlen tőkeigény.

A KKV-k körében végzett számtalan felmérés szerint a KKV-k egyik fő problémája, a forráshiány. Ugyanakkor egyetlen kutatási eredmény, becslés sincs arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű lehet a KKV-k tőkebevonásának mértéke és mekkora lehet a kielégítetlen tőkeigény.

A Start Zrt. első lépésként a KKV-k tőkebevonása mértékének meghatározására tett kísérletet a 2003-2005 évi statisztikai adatok alapján. Az eredmény meglepően jó: 400-500 milliárd Ft-tal nő a KKV-k saját tőkéje évente. A kérdés csak az, hogy miből és hogyan?

Van hitelük

A túlzott adminisztrációs kötelezettségek és a magas közterhek, valamint a kedvezőtlen piaci környezet után a vállalkozások a tevékenységüket akadályozó tényezők között fontossági sorrendben harmadikként a finanszírozást jelölik meg (Kis- és Középvállalkozások helyzete 2005-2006, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2007). Az elmúlt évek felmérései azt mutatják, hogy a vállalkozások megítélése szerint a finanszírozási nehézségek csökkenek, feltételezhetően amiatt, hogy a kereskedelmi bankok az ezredfordulót követően egyre nagyobb mértékben helyeznek ki forrásokat a KKV szektorba, amint az alábbi táblázat is mutatja.

KKV szektor hitelállományának alakulása folyó áron  

(milliárd Ft)

Forrás: GKM, Ecostat

A KKV-k saját tőkéjének alakulása

A vállalkozások a bankhitelen és a tulajdonosi hitelen kívül alapesetben két további forrásból finanszírozhatják működésüket: egyrészt tőkéből, másrészt szállítóik, vevőik által.

A vállalkozások saját tőke állományára vonatkozó adatok 2003 és 2005 közötti időszakra állnak rendelkezésre, melyeket az alábbi táblázat mutat:

KKV szektor saját tőkéjének alakulása 2003 és 2005 között (milliárd Ft)

Forrás: GKM, Ecostat

Fenti adatokból megállapítható, hogy miközben a KKV-k hitelállománya két év alatt (2003 és 2005 között) közel 60%-kal, 2.798 milliárd Ft-ra nőtt, addig a saját tőke mindössze 20,4%-kal, 10.417 milliárd Ft-ra. Mindezek eredményeként a KKV szektor saját tőkéhez viszonyított átlagos eladósodottsága a 2003. végi 20,6%-ról 2005. végére 26,9%-ra nőtt. Az eladósodottság szintje a saját tőke 40%-a alatt általában egészségesnek mondható.

A 2003 és 2005 közötti időszakban, két év alatt, a KKV-k saját tőkéje 1.767 milliárd Ft-tal nőtt. Statisztikai adatok hiányában azonban nem állapítható meg, hogy a saját tőke növekedésének mi volt a forrása az alábbiak közül:

• Adózott nyereség eredménytartalékban hagyása
• Eszközök átértékeléséből származó tőkenövekmény
• Meglévő tulajdonosi kör tőkeemelése
• Új befektetők tőkeemelése

Feltételezhető, hogy az átértékelés kismértékű volt a saját tőke növekedésében.

A saját tőke növekedésénél figyelembe kell venni, hogy a vizsgált időszakban a vállalkozások mintegy harmada veszteséges volt, ami a saját tőkére csökkentőleg hatott. Ennek ellenére a KKV-k átlagos saját tőke arányos adózott nyeresége 10% körül alakult 2003 és 2005 között. Tehát a társaságok két év alatt (2004-ben és 2005-ben) 1.883 milliárd Ft adózott nyereséget értek el, melynek felét, 991 milliárd Ft-ot, tulajdonosi jövedelemként (osztalékként) kivonták a vállalkozásból, míg a fennmaradó 892 milliárd Ft a vállalkozásokban maradt eredménytartalékként.

A KKV-k saját tőkéjében 2003 és 2005 között bekövetkezett változásokat vállalati kategóriák szerint csoportosításban az alábbi táblázat mutatja.

KKV szektor saját tőkéjének, adózott nyereségének és tulajdonosi jövedelmének alakulása 2003 és 2005 között (milliárd Ft)

Forrás: GKM, Ecostat

(×) Egyéb: Meglévő vagy új tulajdonosok tőkeemelése, értékelési tartalék  változása.

Túl szép, hogy igaz legyen

2003 és 2005 között évente mintegy 400-500 milliárd Ft-tal nőtt a KKV-k saját tőkéje. A meglepően magas érték azt sugallja, hogy a KKV-k saját tőkéje évente 4-6%-kal nő. Felmerül a kérdés, hogy valóban ilyen komoly tőkebevonási képességgel rendelkeznek a magyarországi KKV-k vagy valami más lehet a számok mögött?

Tekintettel arra, hogy a magyar KKV-k több mint fele klasszikus családi vállalkozás, ahová csak a legritkább esetben engednek be külső befektetőt, az is feltételezhető, hogy a saját tőke növekedése a már meglévő tulajdonosoktól származik, sok esetben a korábban folyósított tagi kölcsön tőkére konvertálása révén.

Nagy valószínűséggel a növekedés egy jelentős részét az újonnan alakuló társaságok jelentik, köztük az ingatlanfejlesztési célra létrejött projektcégek, ahol sok esetben a magas tőkeértéket a fejlesztésre váró nagy-értékű ingatlan apportja okozza. Arra vonatkozóan nincsenek adataink, hogy milyen mértékű hatással vannak a tőkenövekedési számokra az ingatlanfejlesztő projektcégek, de nem lennénk meglepődve, ha az évi 400-500 milliárd Ft-os növekedés több mint fele nekik lenne köszönhető. Az sem ritka jelenség, hogy adózási okokból a magántulajdonú ingatlanokat vállalkozásokba apportálják, ami szintén tőkenövekedésként jelentkezik a statisztikákban.

            Az elemzés eredményét kommentálva Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója úgy látja, „Reprezentatív, a növekmény forrására és céljára irányuló kutatás hiányában megbecsülhetetlen, hogy az évi 400-500 milliárd Ft-os saját tőke növekedés kitől származik és a növekedés mekkora hányadát képviselik a készpénzes tőkeemeléssel fejlesztési tőkét befektető intézményi és magánbefektetők".