Exkluzív tárlatvezetés Hollerung Gáborral
6 perc olvasás
Szinyei Merse Pál: Patakpart – Kovács Gábor GyűjteményKülönleges tárlatvezetést tartanak a Műcsarnokban Az első aranykor kiállításon. 2017. február 18-án 16 órától Hollerung Gábor (Liszt Ferenc-díjas karmester, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatója) kalauzolja körbe a látogatókat.
Szinyei Merse Pál: Patakpart – Kovács Gábor GyűjteményKülönleges tárlatvezetést tartanak a Műcsarnokban Az első aranykor kiállításon. 2017. február 18-án 16 órától Hollerung Gábor (Liszt Ferenc-díjas karmester, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatója) kalauzolja körbe a látogatókat.
A kiállítás a Monarchia korának azokat az évtizedeit öleli át, amikor a művésztársadalomnak a művészetkedvelő elittel karöltve sikerült megteremtenie (elsősorban Budapesten) a képzőművészeti életet. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat (OMKT) centrális intézménye volt a kornak, a művészek érdekképviseleti szerveként kiállításokat szervezett bel- és külföldön. Négy és fél évtized magyar festészeti fejlődéséből ad ízelítőt a kiállítás, de mellette bemutatja azt is, hogy hogyan változtak a stílusok és az ízlés a kortárs osztrák, cseh, lengyel festészetben is. Kiemelkedő mesterek (pl. Makart, Matejko, Munkácsy, Lotz, Ferenczy, Kupka, Schikaneder, Malczewski, Wyspianski) képeinek a segítségével bemutatja az Osztrák-Magyar Monarchia nemzeti festészeti iskolái közötti párhuzamokat és különbségeket. A kiállítás célja hogy felidézze milyen magas színvonalú alkotások sora született meg akkor Közép-Európában, és hogy minden nemzet festészetének sajátos „üzenete" és egyéni színezete volt.
Belépőjegy: 2500 Ft
Fülhallgató korlátozott számban áll rendelkezésre.
Jegyelővétel: www.jegymester.hu
A budapesti Műcsarnok jubileumi kiállítással ünnepli épülete megnyitásának 120. évfordulóját. Az intézmény létrehozása és felavatása a Monarchia és Magyarország virágzásának idejére esett. Az első aranykor című tárlat e korszak festmény-remekeiből válogat. Az egykori duális államhoz tartozó nemzetek festészetét bemutató kiállítás Magyarország és Ausztria mellett Csehország, Lengyelország, Románia és Horvátország múzeumainak és magángyűjtőinek együttműködésével jött létre és közel 200 művel várja a közönséget. A megnyitó dátuma szimbolikus: 2016. november 21., Ferenc József halálának századik évfordulója.
A Műcsarnok megalapításának pillanatától nyitott volt a Monarchia egészének képzőművészetére. A most kiállított munkák, illetve alkotók jelentős része már megfordult korábban is az intézmény kiállítóhelységeiben. A századvég széles látókörű politikusai a kultúrának, ezen belül a művészeteknek mind a nemzet, mind az egyén életében rendkívül fontos szerepet szántak. A Műcsarnok múltjával foglalkozó érdeklődés napjainkban nem új keletű: részben magában a Műcsarnokban, részben az épület centenáriumának idején a Szépművészeti Múzeum Schickedanz-kiállítása kapcsán már elkezdődött az alapítás korának és az épület, illetve az intézmény építésének megidézése.
Ferenc József uralkodásának ideje a folyamatos modernizáció korszaka volt Közép-Európában, nemcsak a gazdaságban, hanem a kultúrában is. E korban teremtődtek meg a modern társadalom intézményes alapjai a gazdasági és társadalmi élettérben és a művészeti szférában egyaránt. Eltérő ritmusban és eltérő hangsúlyokkal, de mindegyik nemzet politikai és gazdasági elitje aktívan közreműködött ebben a folyamatban. A soknemzetiségű birodalom uralkodójának halálával lezárult korszak szellemi öröksége a mai napig meghatározóan jelen van az európai utódnemzetek kulturális identitásában. Olyan művek születtek ekkor a nemzeti festészeti iskolákban, amelyek nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő alkotásai a korszak európai művészetének. Ferenc József kora a művészetek, és különösképpen a festészet valódi virágkora volt a Monarchiában. A Műcsarnokot működtető Országos Magyar Képzőművészeti Társulat a kiegyezés után folyamatosan jelentős támogatást kapott az államtól. Az 1896-ra felépült, a változó kiállító funkciókhoz azóta is sikeresen alkalmazkodó épülettel a kultúrpolitikának kettős célja volt: egyrészt rendszeres bemutatkozási lehetőséget biztosított a magyar művészek számára, másrészt ezzel az intézményi háttérrel a magyar képzőművészetet kívánta bekapcsolni a nemzetközi művészeti vérkeringésbe a Monarchián belül és azon kívül is.
Az első aranykor című tárlat a párhuzamos nemzeti festészeti törekvések bemutatása mellett azt a folyamatot is illusztrálni kívánja, ahogy a Társulat tevékenységének segítségével kultúrpolitikusok, mecénások és művészek együttesen virágoztatták fel és tették a modern magyar kultúra részévé a képzőművészetet. A bemutatott stílusáramlatok megrajzolják a korszak és a Monarchia szellemi arculatát, az ízlés változásait. A jelentős külföldi múzeumok műtárgyaival kiegészített magyar anyag a szakemberek számára is tartogathat újdonságokat: a közvetlen összehasonlítás lehetőségét kínálja az egyes nemzetek közösen formálódó, de egyéni karakterjegyeket mutató festészetének párhuzamba állításával.
A négy és fél évtized festészeti fejlődéséből ízelítőt adó jubileumi kiállítás a korszak fő stílustörekvéseit korszakokra bontva (historizmus, realizmus, modern törekvések szerteágazó szálai), kronologikusan mutatja be, kitérve a magyar mellett az osztrák, cseh, lengyel és horvát festészet jellemzőire. A magyar festészet alkotásait a szomszédos nemzetek művészeinek műalkotásaival együtt szemlélve kirajzolódnak a közös vonások, de a Monarchia népeinek a bécsi premoderntől eltérő karakterű művészete is. A korszak több remekművét felvonultató kiállítás különösen érdekes és látványos fejezete a 3 M-ként aposztrofálható festő-fejedelmek: Hans Makart, Jan Matejko és Munkácsy Mihály egy-egy monumentális alkotásának együttes bemutatása. E három nagy festő eltérő történelemszemléletet, világképet tükröző témákat hasonlóan izzó színvilággal feldolgozó képei együtt különleges élményt nyújtanak a nézőknek: érzékelhetővé válik, miért voltak ők a Monarchia historizmusának „festő sztárjai".
2017. február 18. 16:00
Exkluzív tárlatvezetés Hollerung Gáborral
Az első aranykor
Műcsarnok
Lantai József
