Ezrek szimfóniája Kocsissal és a Nemzeti Filharmonikusokkal

Február 8-án és 9-én a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar Kocsis Zoltán vezényletével, több más kórus és kitűnő énekes szólisták közreműködésével, a Művészetek Palotájában előadja Gustav Mahler hatalmas VIII. szimfóniáját.

Február 8-án és 9-én a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar Kocsis Zoltán vezényletével, több más kórus és kitűnő énekes szólisták közreműködésével, a Művészetek Palotájában előadja Gustav Mahler hatalmas VIII. szimfóniáját.

Mahler 1906-ban fejezte be kéttételes, csaknem másfél órás művét, melynek első tétele a Veni Creator Spiritus kezdetű középkori latin himnuszra épül, második tétele pedig Goethe Faustja második részének záróképét zenésíti meg. Ha az első rész lényegében egyfajta monumentális motetta, a Faust-jelenet valóságos opera. A mű bemutatójára csak megírása után négy évvel, 1910-ben került sor Münchenben, a szerző vezényletével. Az óriási előadó apparátus és a kórusszólamok rendkívüli bonyolultsága igen megnehezítette a zenészek dolgát, és szinte emberfeletti vállalkozás volt megteremteni a bemutató feltételeit. Emil Gutmann impresszárió, aki az előadás fő szervezője volt, nevezte el a művet „Ezrek szimfóniájának" – joggal, hiszen az a premieren 858 énekes és 171 hangszeres közreműködésével szólalt meg. Az előadáson nagy számban jelentek meg Európa vezető muzsikusai, írói és politikusai. Ott volt többek között Arnold Schönberg és Anton Webern, Otto Klemperer és Leopold Stokowski, Stefan Zweig és Thomas Mann is.

Magyarországon csupán a bemutató után 73 évvel, 1983-ban hangzott el először a mű, a Budapest Sportcsarnokban. Azóta is mindössze háromszor hallhatta a magyar közönség, úgyhogy túlzás nélkül zenetörténeti jelentőségű eseménynek tekinthető, hogy most két egymást követő napon, Kocsis Zoltán irányításával szólal meg Budapesten.