Fejlesztési pólusokkal az innovációért

Idén 12 milliárd forintos forráskihelyezéssel megkezdõdik a pólusprogram. Elsõként a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretébõl pályázhatnak a pólusvárosok innovációs parkok kialakítására.

Idén 12 milliárd forintos forráskihelyezéssel megkezdõdik a pólusprogram. Elsõként a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretébõl pályázhatnak a pólusvárosok innovációs parkok kialakítására.

A pólusvárosoknak ösztönözniük kell a vállalkozások együttmûködését, a klaszterek kialakulását, illetve javítaniuk kell vonzáskörzetükben az üzleti környezetet, ezzel járulva hozzá tõkevonzó képességük javulásához. A pólus program támogató szervezete várhatóan 2007 júliusára áll fel. Az elsõ pályázatok kiírására ezután kerülhet sor.

Kialakult a pólusprogram idei elsõ évének menetrendje, amely egyaránt tartalmaz nagyprojekteket és pályázati konstrukciókat is. A nemzetközi tapasztalatok alapján kialakított pólusprogram fõ célja, hogy a magyar gazdaság súlypontja a magas hozzáadott értékû tevékenységekre helyezõdjön át, minél több hazai kis- és középvállalkozást tegyen exportképessé, csökkentse a fõváros-központúságot.

A gazdaságot alulról, a vállalkozások felõl dinamizáló programról van szó, amely az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a vállalkozások hármasára épül, ezért sem támogat olyan fejlesztéseket, amelyek mögött nem látható egyértelmû, a magánszektorból származó igény, vagy létrejövõ üzleti siker.

Ennek eszköze az együttmûködésen alapuló csoportok, ún. klaszterek létre jötte, elsõsorban kis- és középvállalkozások, kutatással foglalkozó szervezetek és felsõoktatási intézmények részvételével. A klaszter olyan, egymáshoz együttmûködéssel kapcsolódó önálló jogi személyiségû cégek integrációja, amelyek a bevont társadalmi intézményekkel együtt, ugyanabban az ágazatban dolgoznak, regionálisan közel állnak egymáshoz, piaci versenyzõk és együttmûködõk, összeköti õket a hosszú távú üzleti dinamika, az innováció, a közösen racionalizált tevékenységek költségcsökkentõ és hatékonyságot növelõ üzletvitele. Magyarországon az utóbbi idõszakban már jó néhány ilyen kezdeményezés indult el a legkülönbözõbb iparágakban. A klasztereket kifelé egy menedzsment cég képviseli, ilyenek alapításához a program mûködési forrásokkal járul hozzá.

A pólusvárosok a versenyképes üzleti környezet megteremtésével segíthetik a program sikerét, például a vállalkozások igényeit kiszolgáló infrastruktúra-fejlesztéssel, vagy az üzletbarát e-közigazgatás megteremtésével. Erre a célra különbözõ konstrukciókban külön pályázati kiírások születnek majd. Az egyetemek képzési rendszerüknek a program céljaihoz igazításával, például mûszaki képzések indításával is kedvezményezettek lehetnek. Az önkormányzatok számára elérhetõ források tehát részben a szakképzést, részben a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokat érintik. A pólus programon kívül számos egyéb forrás áll majd a helyhatóságok rendelkezésére.

A programban való részvétel jogosultsági feltételekhez kötött.

• A pólus városok önkormányzatai, önkormányzati fenntartású szakképzõ intézményei, egyetemei, kutatóintézetei számára a horizontális források esetében a jogosultság automatikus.
• A nem pólus városok intézményei csak klaszter-kezdeményezések részeként juthatnak horizontális gazdaságfejlesztési forrásokhoz.
• A vállalkozásfejlesztési pillér forrásaira pályázó pólus klaszter-kezdeményezések jogosultsága akkreditációhoz kötött; ezt pontos kritériumok alapján a Pólus Akkreditációs Testület végzi majd. A klaszterek egyéves mûködés után pályázhatnak.

A pólusok az Új Magyarország fejlesztési terv több ágazati operatív – gazdaságfejlesztési, regionális, társadalmi megújulás és infrastruktúra – programjaiból juthatnak forráshoz A régiós központok versenyeznek majd egymással, és több pénz juthat oda, ahol olyan projektre igénylik, amely a pólusprogram alapvetõ céljainak megfelel.

Három lehetséges formában érhetõek el a források:

• Elkülönített konstrukciók: A Pólus Program szereplõi számára lehatárolásra kerül egy összeg, amire csak a pólusok pályázhatnak

• Plusz pontos konstrukciók: A Pólus Program résztvevõi plusz pontokat kapnak a meglévõ, mások számára is nyitott konstrukciók keretében, ha az adott kiírások egyébként egybeesnek a pólusprogram fejlesztési céljaival is

• Közvetett konstrukciók: A Pólus Program szereplõinek lehetõségük lesz, hogy igényeiket különbözõ intézményekhez, szervezetek fejlesztlseihez, szolgáltatásaihoz (pl.: önkormányzat, munkaügyi központ) beépítsék

Az egyes pólus projekteknek a program céljaival való összhang szempontjából történõ értékelése szigorú kritériumok mentén történik. Elõnyt élvez az európai, tehát nem pusztán a helyi, vagy regionális piacra való fókuszálás, a nemzetközi hálózatokhoz való kapcsolódás, a minél magasabb hozzáadott értékû tevékenységek értékláncára épülés, továbbá a keresleti és kínálati oldal megalapozottsága.