Fellendülést jósol a hazai ipari építésben az osztrák PEM

Érezhető fejlődés várható néhány éven belül a hazai ipari építési piacon – állítja az osztrák PEM Buildings exportmenedzsere. Johannes Schatz szerint Németországban a csarnoképítési iparág 2010-ben tért magához, Ausztriában ez kicsit később, 2012-ben történt. Ez a tendencia Magyarország számára azért kedvező és fontos, mert hazánkban elsősorban a német és osztrák érdekeltségű cégek beruházásai húzzák az ágazatot. A szakember szerint ugyanakkor problémát jelent, hogy sokan ragaszkodnak a beton építőanyagokhoz az acéllal szemben.

Érezhető fejlődés várható néhány éven belül a hazai ipari építési piacon – állítja az osztrák PEM Buildings exportmenedzsere. Johannes Schatz szerint Németországban a csarnoképítési iparág 2010-ben tért magához, Ausztriában ez kicsit később, 2012-ben történt. Ez a tendencia Magyarország számára azért kedvező és fontos, mert hazánkban elsősorban a német és osztrák érdekeltségű cégek beruházásai húzzák az ágazatot. A szakember szerint ugyanakkor problémát jelent, hogy sokan ragaszkodnak a beton építőanyagokhoz az acéllal szemben.

Bíztató jeleket lehet tapasztalni a magyar ipari építési piacon – nyilatkozta a PEM Buildings exportmenedzsere. Johannes Schatz szerint Németországban és Ausztriában már befejeződött a válságidőszak, a németeknél 2010-ben, Ausztriában pedig 2012-ben volt határozott felívelés.

Magyarországon különösen a német és osztrák tulajdonú cégek építtetnek új telephelyeket, vagy bővítik bázisaikat, ez pedig új impulzusokat adhat további projektekhez is. Magyar leányvállalatunknál is érezzük a megnövekedett érdeklődést az ajánlatkéréseken – tette hozzá a vezető.

A menedzser szerint az ipari építkezések volumenét tekintve a közép-kelet-európai piac, így az ipari építéseké is általában a nyugati után botorkál, de az ottani fellendülés csak lassan, elnyújtva ér el a régióba, és várhatóan idén és jövőre lesz Magyarországon is érezhető. Kivétel ez alól Oroszország és Csehország, ahol a csarnokberuházások volumene már most is figyelemre méltó.

Úgy tűnik, hogy ebben a régióban többet invesztálnak a lakáscélú és infrastrukturális építkezésekbe, és kevesebbet a csarnoképítésbe, ami egyfajta indikátorként a befektetők és a gazdaság bizonytalanságáról árulkodik, de az irány már kedvező. A szegmens fejlődését az is lassítja, hogy a döntéseknél sokan az alacsony egyszeri költséget részesítik előnyben. Hosszú távon persze az olcsó kivitelezés drága beruházássá változik, gyakran jelentős hibák is fellépnek a szavatossági idő – általában 5 év – lejárta után. Ezek a hibák, illetve javításuk persze újabb bevételt jelent a kivitelezőknek, miközben a beruházóknak folyamatos kárt okoz – fejtette ki a szakértő.

A vezető szerint Magyarországon a beton túlságosan olcsó az acéllal szemben, a betonlobby is erősebbnek tűnik, mint a környező államokban, ahol a tűzrendészeti előírások is rendre enyhébbek. Mások az elvárások is, a rövidtávú gondolkodás itt is tetten érthető. Az acélszerkezetekkel nagyon széles, akár 40-60 méteres fesztávok is elérhetők, közbenső alátámasztás nélkül. Ezáltal válik lehetővé egybefüggő, oszlopok nélküli terek létrehozása, ami a mai, modern üzemek és rövid gyártási ciklusok esetében létfontosságú, amikor át kell szervezni a gyártósorokat. Ez nyugaton meghatározó szempont, itt erre valamiért kevesen gondolnak. Ráadásul ha a teljes építési koncepciót – beleértve az alapozást is – összehasonlítjuk, hamar fény derül arra, hogy az acélszerkezetű csarnokok költségei összességében gyakran kedvezőbbek, mint a betonszerkezetűeké – mutatott rá Johannes Schatz.