FLAMMA SPIRITUS — Tréfás Miklós szobrászművész kiállítása

A művész és társaAz UNICREDIT Bank Pusztaszeri úti székházában kiállítás-sorozat indult a II. kerületi érdeklődők számára, elsőként Tréfás Miklós kisméretű, vallásos szobraiból.

A művész és társaAz UNICREDIT Bank Pusztaszeri úti székházában kiállítás-sorozat indult a II. kerületi érdeklődők számára, elsőként Tréfás Miklós kisméretű, vallásos szobraiból.

Bevezetésként a hangulatot megalapozta Sipos Lajos (a Muzsikás Együttes tagja) Kodály egyik kórusának átiratával. Murányi Zsolt bankigazgató pedig Boleslaw Prustot idézte A fáraó című regényéből: „a kövek is megszólalnak, ha rájuk esik Isten világossága". Amiket itt láthatunk, azok valóban a vallásos hit jelképei, mert mint mondta, mindent az Úr irányít.

Tréfás Miklós nem fogta rövidre a népes közönségnek szóló mondandóját. Beszélt az életútjáról, hogy színházi díszlettervezőként kezdte, de már 7-8 éves korától „bizsergett az ujja", mert a grafikán túl inkább a szobrászatra készült. Beszélt az életét végigkísérő szerelemről, amely feleségéhez, a híres Wagner-énekesnőhöz, Kovács Eszterhez fűzte. Ez alkalomból lemezről meghallgattuk a Wesendonck-dalok egyikét, a Träume címűt Eszter megható, nagyszerű előadásában. Ennyi elég volt a hallgatóság kezdeti elérzékenyüléséhez. Kovács Eszter, Tiszanána szülötte, a kisváros díszpolgára lett. A férje tervezte hozzá a kitüntetés szobrát: a katolikus és református templom ábrázolásával. Mint Tréfás megjegyezte, ez az ábrázolás híven tükrözi a magyar lelket, bár ő inkább a református vallást tartja a magyarabbnak.

Tréfás Miklós kezét mindig az Úr vezette – a márványhoz. Nem érezte igaznak a könnyen formálható anyagot, mert az nem az igazi… A carrarai márvány örökkévalósága a valódi kemény feladat. A szobrász gondolatai gyakran előbbre járnak, mint a keze bírná. A gyorskezű embert a márvány lelassítja, megtanítja tisztelni a tárgyát, a nemes anyagot.

Flamma Spiritus

A művész felszólította barátját, Balczó András olimpiai bajnokot, hogy támassza alá a szavait. Balczó a szobrokról elmondta, hogy szerinte igaz hittel készültek, az Urat és a Fiút idézik a Szentlélek szimbólumaival. A műalkotás a (szent)lélek kifejezője, a szépsége mámorító, kifejezi azt az erőt, amivel a fény áradatába törekszik. A gőgös művész soha nem közelítheti meg a Szentlélek alkotását, csak a szerény. 

Balczó András és a művész

Tréfás Miklós nem tréfált a voluta, a csigavonal megmintázásával. A csigavonal a világ legősibb szimbóluma, benne van az egész világegyetem mozgása, az örökkévalóság. Mozgalmas, izgalmas alkotás. Ha megvilágítják a közepén lévő apró lyukon keresztül, akkor érvényesül a hatása. A csiga, az őslény sokkal többet hord magában, mint véljük: a kezdetet és a véget is egyben.

A csigavonal

Szakolczay Lajos József Attila-díjas író, művészetkritikus az itt kiállított kilenc szobor értelméről mondott néhány szót. A fényesre csiszolt felületek a Szellem jelenlétére utalnak, túl azon, hogy nagyon szépek. A márványmadár sem szokásos alkotás. Nemcsak az isteni szeretet, hanem a szabadság jelképe is.

A szép kiállítás megnyitója ismét zenével zárult, egy katolikus egyházi dallal, a Boldogasszony anyánk… kezdetűvel, amit a közönség a zenésszel együtt dúdolt.

DOBI ILDIKÓ