Gazdaságélénkítés a repülőterek vonzáskörzetében

Budapest XVIII. Kerület Önkormányzata a Central Europe Program keretében, az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával a repülőterek térségének hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozását célzó együttműködést kezdeményezett. A nyitókonferenciát 2013. január 17-én, a Zara Hotel Continentalban tartották.

Budapest XVIII. Kerület Önkormányzata a Central Europe Program keretében, az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával a repülőterek térségének hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozását célzó együttműködést kezdeményezett. A nyitókonferenciát 2013. január 17-én, a Zara Hotel Continentalban tartották.

Az airLED- (Local Economic Development in Airport Catchment Areas, azaz Helyi gazdaságélénkítés a repülőterek vonzáskörzetében) projekt célkitűzése a közép-európai repülőterek vonzáskörzetének integrált policentrikus fejlesztése, figyelembe véve a partnerek „Airport City"-vé, azaz „Repülőtéri Várossá" válásával kapcsolatos elképzelését.

A mintegy 140 millió forintból megvalósuló projekt finanszírozásának döntő részét az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származó támogatás teszi ki, intenzitása közel 83%. Az airLED projekt partnerségét négy közép-európai régió (nevezetesen Budapest és Vecsés térsége, a lengyel Mazovia, a szlovén Gorenjska és az olasz Emilia-Romagna) alkotja. A partnerség közös ambíciója, hogy 2014. december végéig közösen kidolgoznak egy stratégiai keretrendszert, amely megfelel az igényeiknek, illetve amely alapul szolgálhat más régiók fejlesztési elképzeléseihez is. A stratégiaépítést szakmai partnerek és társult intézmények (regionális hatóságok és az Airport Regions Conference, mely a repülőtéri régiók önkormányzatainak szervezete) is támogatják a projekt során.

A projekt megvalósulását szakmai partnerként a Budapest Airport is támogatja. A repülőtéri cég üdvözölte a regionális szereplők összefogását a térség gazdasági fejlődése érdekében, hiszen ez nemcsak a budapesti repülőtér, hanem a környékbeli üzleti szereplők, az érintett önkormányzatok és az egész magyar gazdaság jól felfogott, közös érdeke.

„Pestszentlőrinc-Pestszentimre arra vállalkozott, hogy vezető partnerként bonyolít le egy olyan európai uniós programot, amely az együttgondolkodás, az összegyűjtött know-how segítségével a projekt összes szereplőjének sikert hozhat. Hitem szerint az airLED programjának több éven átívelő megvalósítása a Liszt Ferenc repülőtér és környéke gazdasági innovációjának záloga, és ezzel együtt a kerület és a régió egyetemes és folyamatos fejlődésének biztosítéka" – nyilatkozta Ughy Attila polgármester.

A stratégiaépítés területei, folyamata

A stratégiaalkotási folyamat minden, a fejlesztés különböző aspektusaiban érdekelt szervezet aktív részvételével, az intenzív „Open Living Lab" („nyitott élő laboratórium") keretében valósul meg.

A szakmai munka hatékonyságának biztosítása érdekében a partnerek három fő tematikus pillért azonosítottak be: 1) logisztika és közlekedés, 2) területfejlesztés, környezetvédelem és (város)építészet, 3) üzlet- és beruházásfejlesztés.

A projekt célkitűzéseinek elérése elősegíti az elszigetelt reptéri területek városfejlesztési stratégiákba/koncepciókba való integrálását, a repülőterekkel rendelkező régiókban új munkahelyek teremtését, a repterek vonzáskörzetében a gazdaságfejlesztés versenyképességének és fenntarthatóságának megőrzését, valamint a közép-európai régiót is nagymértékben érintő globalizáció társadalmi és gazdasági kihívásaihoz való alkalmazkodást. A partnerek összegyűjtik a „Repülőtéri Város" fejlesztéshez kapcsolódó EU-s jó gyakorlatokat; helyzetfeltáró elemzést készítenek minden régióra vonatkozóan; a fő érdekcsoportok képviselőivel Regionális Fejlesztési Koordinációs Testületet (RDCB) és Értékelési és Támogató Csoportot (ASG) állítanak fel (szakmai intézményi partnerek és az RDCB-menedzserek részvételével) minden régióban.

A repülőterek vonzáskörzete ugyanis a közép-európai régió versenyképességének, valamint területi kohéziójának erősítését tekintve kiaknázatlan lehetőségeket kínál, a témát pedig leghatékonyabban hasonló kihívásokkal szembenéző régiókkal együttműködve lehet körbejárni.

Kiaknázatlan lehetőségek

Az üzleti élet nemzetközivé válásával a repülőtereket és a környező térségeket egyre inkább a helyi gazdaságfejlesztés katalizátorainak tekintjük. A vállalkozások bővüléséhez megfelelő területekre van szükség. Ennek ellenére a repülőterek környékének fejlesztései talán a legkevésbé tervezettek más gazdaságfejlesztési szektorokhoz képest.

Ez nem véletlen, hiszen a repterek integrált gazdaságfejlesztése óriási kihívás: a cél elérése érdekében szükséges a feladatok és felelősségi körök funkcionális elosztása a repteret körülölelő települések között, valamint erősíteni kell az együttműködést a különböző érdekelt felek, például önkormányzatok, fejlesztési ügynökségek és magánvállalatok között.

Budapest-Ferihegy, mint a „Kelet kapuja"

A modern kor komplex közlekedési csomópontjai már a repülőterek, amelyek a közvetlen környezetüknek olykor sok fejfájást okozhatnak (például mert működésük zajjal vagy megnövekedett forgalommal jár), de egyben számos lehetőséget is magukban rejtenek.

Földrajzi fekvéséből, meglévő légi, vasúti, közúti közlekedési infrastruktúrájából kiindulva hazánk a „Kelet kapujának" tekinthető, a kontinenseket összekötő személy- és áruszállítás potenciális központja, fejlesztések alapja lehet. Az airLED program számos olyan gondolatot fogalmaz meg, számos olyan célt és eszközt sorol fel, amelyek segítenek abban, hogy a jövőnk tervezésekor hatékonyan tudjunk építeni a meglévő adottságokra. A cél egy szinte önálló városként működő aerotropolisz, amelynek segítségével elérhető a repülőtéri területek beillesztése – a főváros bevonásával – a városfejlesztési koncepciókba. Budapest később kész tervekkel előállva közvetlenül pályázhatna a megvalósításhoz szükséges uniós forrásokért is.