GEOMETRIÁVAL A MELEG ELLEN
3 perc olvasás
Az (elégtelen) hőszigetelés kérdése sokszor nyáron jelentkezik égetően, mivel ilyenkor nem lehet szimplán „lejjebb csavarni a fűtést" például az emeleten. A nyitott ablak, vagy a hangos légkondicionáló berendezés sokszor nem jelent megoldást. Ismét a jó hőszigetelés tehát a kulcs, és ezúttal a matematika siet a segítségünkre.
Az (elégtelen) hőszigetelés kérdése sokszor nyáron jelentkezik égetően, mivel ilyenkor nem lehet szimplán „lejjebb csavarni a fűtést" például az emeleten. A nyitott ablak, vagy a hangos légkondicionáló berendezés sokszor nem jelent megoldást. Ismét a jó hőszigetelés tehát a kulcs, és ezúttal a matematika siet a segítségünkre.
A megfelelően szigetelt épületek a külső forróságban is megállják a helyüket, és lehetőséget kínálnak az energiatakarékosságra is. Egy jól megválasztott szigeteléssel a hőség nem hatol be lakóhelyünkre, akár a légkondicionáló használata szükségtelenné válhat. Ezzel spórolhatunk a villanyszámlán mivel egy helyiség 1 fokkal történő lehűtése háromszor annyi energiát fogyaszt, mint 1 fokkal történő felfűtése, ráadásul így az épület CO2 kibocsátását is csökkenthetjük.
Mit tehetünk, hogy jobb legyen?
Először is válasszunk megfelelő hőszigetelő anyagot. A külső épületszerkezeten alkalmazott hőszigetelő anyagok a nyári meleg során nagy hőmérsékleti szélsőségeknek vannak kitéve, egy homlokzat vagy magastető külső felülete akár 60-70 Celsius fokra is felmelegedhet. Kevés anyag áll ellen ilyenkor a hőtágulásnak, amely során rések keletkezhetnek az épület szigetelésében (ezzel csökkentve pl. a szigetelő képességet), ám a kőzetgyapot alak- és mérettartó, így ez a probléma nem áll fenn.
A nyári hőszigetelés problémája legtöbbször a tetőtéri szerkezetekkel kapcsolatos. Ha már jártak nyáron padláson, és menekültek le rögtön a hőségből, értik miről van szó. Vannak azonban olyan kőzetgyapot hőszigetelő elemek, amelyeket házilagosan (szakember segítsége nélkül) is beépíthetőek a tetőtéri szarufák közé.
A szarufák tetőn belüli sűrűsége, elhelyezése épületenként eltérő lehet, így nagyon nehéz lenne egyszerű, egységes könnyen elhelyezhető lemezeket gyártani. Itt segít azonban a matematika, egész pontosan a geometria.
Nagyban megkönnyíti az építkezők dolgát ugyanis, ha a szigetelőanyag lemezek átlósan félbe vannak vágva, azaz az elemek gyárilag háromszög alakúak. A kőzetgyapot éklemezekkel sokkal könnyebb a szarufák közötti távolsághoz igazodni, úgy hogy a mérthez igazításkor az anyagveszteség csak minimális (csak a háromszög lemez sarkát kell levágni) legyen. – lásd címképünket!
A kőzetgyapot éklemezek tehát különösen alkalmasak a magastetők szarufák közötti hőszigeteléséhez. Az éklemezek sarkainak levágásával keskeny és széles szarufaköz-távolság is kitölthető, rögzítést nem igényel, vágási veszteség nélkül, házilagosan beépíthető.
