Giorgio Perlasca — Mellszobor-avatás Budapesten
4 perc olvasás
Az Ybl Miklós által tervezett, – az 1866-ban épült és 1902-ig a magyar képviselõháznak helyt adó- Bródy Sándor utcai épületben adták át Giorgio Perlasca szobrát az olasz nemzeti ünnep alkalmából. A szobrot Diego Cudin, pádovai szobrász készítette a budapesti Olasz Nagykövetség és az Olasz Kultúrintézet kérésére.
Az Ybl Miklós által tervezett, – az 1866-ban épült és 1902-ig a magyar képviselõháznak helyt adó- Bródy Sándor utcai épületben adták át Giorgio Perlasca szobrát az olasz nemzeti ünnep alkalmából. A szobrot Diego Cudin, pádovai szobrász készítette a budapesti Olasz Nagykövetség és az Olasz Kultúrintézet kérésére.
A rendezvény szervezésében részt vett még Budapest VIII. kerületének polgármesteri hivatala, a Giorgio Perlasca Alapítvány, valamint a Banco Popolare.
Perlasca a II. világháború utolsó hónapjaiban Budapesten hõsiesen megmentett több mint 5.200 zsidót a náci táborokba való deportálástól.
A szoboravatást követõen a mellszobrot átmenetileg az Intézet átriumába helyezték, majd az épület elõtti utcarészen folyó munkálatok befejeztével végleges helyére, az Intézet történelmi épületének alsó kõalapzatára kerül.
A szoboravatáson részt vett Paolo Guido Spinelli, az Olasz Köztársaság magyarországi nagykövete, Arnaldo Dante Marianacci az Olasz Kultúrintézet igazgatója, Csécsei Béla, Budapest VIII. kerületének polgármestere; Franco Perlasca, Giorgio Perlasca fia, Lazarovits Ernõ, a MAZSIHISZ külügyi referense, a Banco Popolare egyik képviselõje, továbbá számos más olasz, illetve magyar személyiség, és néhányan azok közül is, akiket Perlasca mentett meg.
?Perlasca embermentõ volt, aki fölismerte, hogy a holocaust idején tenni kell valamit és bátorságával, emberségével mentette az üldözötteket" – mondta el a rendezvényen jelenlévõ fia. Olasz kereskedõ létére, spanyol követnek adta ki magát, hogy segítsen az üldözötteknek. Õ maga nem beszélt errõl késõbb, a családjának sem. Cselekedetére csak akkor derült fény, amikor a háború után 40 évvel a megmentettek nyomára bukkantak. Perlasca a háború után visszatért munkájához, Magyarországra 1989-ben tért vissza, amikor a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével tüntették ki.
Az Olasz Kultúrintézet és a nagykövetség részérõl örömmel fogtak hozzá emlékének megörökítéséhez, és ebben segített a Banco Popolare anyagi támogatása is. Perlasca is összekötõ kapocs Magyarország és Olaszország között. Humanitása, embersége példaadó a mai kor emberének is.
Perlasca 1910. január 31-én Comoban született, Maseraban Pádua környékén nõtt föl és 1992 augusztus 15-én hunyt el Páduában.
A II. világháború alatt az olasz hadseregnek szállított ellátmányt a Balkánra.
Amikor Magyarország náci megszállás alá került, 1944-ben, ahelyett, hogy elhagyta volna Magyarországot, – Olaszországot már körülvették a szövetséges csapatok -, elmenekült a spanyol követségre, spanyol állampolgárságot kért Jorge Perlasca néven, mint spanyol háborús veterán. Angel Sanz Briz spanyol nagykövettel és más diplomatákkal dolgozott együtt, hogy segítsen az üldözötteknek. Angel Sanz Briz ?Budapest Angyala" adott spanyol védlevelet Budapesten szefárd zsidóknak. Amikor 1944 novemberében Svájcba kényszerül távozni, a követséget azt ott menedéket találó zsidóknak is el kellett volna hagyniuk. Perlasca ekkor azonnal úgy nyilatkozott, hogy Sanz Briz rövid idõ múlva visszatér, és addig õ van megbízva a követség vezetésével. Az ott bujkálóknak nem kellett elhagyniuk a követséget, s megmenekültek a deportálástól.
A háború után visszatért Olaszországba. Izrael elismerte a Right Among the Nations, a ?Világ Igazai" kitüntetéssel és fát ültettek a tiszteletére. Washingtonban, Olaszországban és Spanyolországban is kitüntették. Magyarországion egy középiskola õrzi a nevét.
Életérõl könyv jelent meg DEAGLIO, Enrico: A jótett egyszerûsége: Giorgio Perlasca története. Bp.: Osiris, 1997.
Magyar -francia-olasz koprodukcióban film is készült tevékenységérõl ?Perlasca egy igaz ember története címmel", melyet 2004-ben mutattak be.
Simon Éva