Gondolatok a járványban

Még a járványban vagyunk, de csitulni látszik. Felmerészkedtem a budai Várba, megálltam a Szentháromság téren a Mátyás-templom előtt. Amikor a XVII. század utolsó évtizedében a pestisjárvány elmúlt, a hívők hálából felállították a Szentháromság szobrot. A bécsi Grábenen lévő Pestis-szoborra emlékeztet.

Azt hiszem Ráth-Végh Istvántól olvastam, hogy a középkorban azért is voltak olyan pusztítóak a járványok, mert sokan eltitkolták a betegségüket. Mert a települések lezárásai komoly megélhetési gondokat okoztak, a javarészt mezőgazdaságból élő lakosok nem juthattak ki a földekre betakarítani a termést.

Volt még egy szomorú tényező, ma már elképzelhetetlen lenne. A betegeket utálta a közösség, Olykor egész családokat űztek ki az erdőbe és hagyták őket sorsukra. Nagy járványok idején a megélhetési gondoktól való félelem miatt gyakran tört ki lázadás, melynek során a kétségbeesett emberek megtámadták a hatósági személyeket, földesurakat, orvosokat, sőt még papokat is. Európában az 1831-ben kitört zendülést koleralázadásnak hívták.

Az ókorban úgy hitték, a fertőzéseket a levegőben lévő porszemek okozzák. Azt azonban tudták, melyik betegség ragályos és melyik nem. A középkorban isteni csapásnak tekintették az akkor ragálynak nevezett járványokat a bűnökért, amelyek miatt vezekelni kell. A flagellánsok (önostorozók) hívei járványok idején magukat ostorozva járták a településeket tömegesen Magyarországon is, hogy bűnbocsánatot nyerjenek és a járvány megszűnjön.

Anton van Leeuwenhoek holland fizikus-biológus 1674-ben feltalálta a mikroszkópot. Az egylencsés eszköz kétszázszoros nagyításra volt képes. Az eszközzel apró mozgó pontszerű lényeket vett észre, ezeket baktériumnak nevezte el. (Görög szó, jelentése „kis pálca”.)

A vírusok és baktériumok szerepének megismerésére 200 évig kellett várni. Mikor is Louis Pasteur francia vegyész bebizonyította a mikrobák szerepét a fertőzések és a járványok kialakulásában. Majd Joseph Lister angol sebész 1865-ben felismerte, hogy a sebfertőzés okozói is baktériumok és orvosi műszereit karbolsavval sterilizálta.

Rengeteg mágikus gyógymód létezett, amelyek még a korabeli orvosi könyvekben is szerepelnek. A ragályt próbálták megelőzni amulettekkel, talizmánokkal, mágnessel, ezeket ráhelyeztek rá a beteg testére, hogy kiszívja belőle a betegséget. Mi azért maradjunk meg a maszk viselésénél és a távolság tartásánál.