Határokon átívelő segítség – Több mint 20 ezer önkéntes vesz részt a Szeretethíd programjában
4 perc olvasás
Nyolcadik alkalommal rendezi meg a Szeretethíd Kárpát-medencei református önkéntes napokat május 20-21-én a Magyar Református Szeretetszolgálat. Az akció keretein belül fővárosi, vidéki és határon túli helyszíneken is lehetett vállalni önkéntes feladatokat, melyekre május 10-ig összesen 20 734-en jelentkeztek. A rendezvény fővédnökei idén Prof. Dr. Fekete Károly tiszántúli református püspök és Gundel Takács Gábor televíziós szerkesztő-műsorvezető. Az akció kiemelt célja, hogy megmutassa a közösség és az összefogás erejét.
Nyolcadik alkalommal rendezi meg a Szeretethíd Kárpát-medencei református önkéntes napokat május 20-21-én a Magyar Református Szeretetszolgálat. Az akció keretein belül fővárosi, vidéki és határon túli helyszíneken is lehetett vállalni önkéntes feladatokat, melyekre május 10-ig összesen 20 734-en jelentkeztek. A rendezvény fővédnökei idén Prof. Dr. Fekete Károly tiszántúli református püspök és Gundel Takács Gábor televíziós szerkesztő-műsorvezető. Az akció kiemelt célja, hogy megmutassa a közösség és az összefogás erejét.
Az idei akció során olyan nemes feladatokra lehetett jelentkezni, mint a Bethesda kórház játszóterének építése vagy a Batthyány téren étel és ruhaadomány osztása a rászorulók számára. Gyulán a hajléktalanoknak étellel, a kórházi betegeknek egy kis műsorral kedveskednek az ottani önkéntesek. Erdélyben időslátogatást, beteglátogatást, míg Szlovákiában gyermek sportnapot is szerveznek a Református Szeretetszolgálat önkéntesei. A kezdeményezéshez összesen 286 település és 380 csoport csatlakozott a határainkon innen és túl. A Szeretetszolgálat számos lehetőséget biztosít arra, hogy önkéntességünkkel szebbé, könnyebbé és boldogabbá tegyük az elesettek és a rászorulók életét.
Az program budapesti megnyitó ünnepségén Pál Sándor, a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumi elnöke elmondta: „Az idén 10 éves Szeretetszolgálat mindennapjaiban nagy hangsúlyt fektetünk a közösségekre, hiszen folyamatosan megtapasztaljuk, hogy együtt, közösen többet tehetünk. A méltán népszerű Szeretethíd programunkra rekordszámú önkéntes jelentkezett, mert a már nyolcadik alkalommal megszervezett segítségnyújtó akció "ízére" rákaptak az idősek és fiatalok, és aki egyszer kipróbálta, nem szeretne kimaradni belőle, hiszen örömmel éljük meg mindannyian, hogy segíthetünk a környezetünkben élőknek."
Az eseményen a fővédnökök mellett Czibere Károly, szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár és Dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke indította útjára a kezdeményezést.
Gundel Takács Gábor, az akció egyik fővédnöke fogalmazta meg a Szeretethíd programjának igazi lényegét és mondanivalóját: „Mindannyian a magunk útját járjuk. De ha egymás kezét fogva haladunk az úton, ha bátorítjuk a lemaradókat, ha reményt adnak az előttünk haladók, akkor könnyebb átlépni a nehézségeken, könnyebb visszatalálni, ha eltévedtünk és jó lesz együtt boldognak lenni, ha majd egyszer megérkezünk. Mindehhez egyetlen tiszta érzésre, egyben a legnagyobb erőre van szükségünk. Ez a Szeretet. Mindannyiunkban ott van. Kössük össze!"
„Az első „szeretethidat" Jézus Krisztus alkotta meg, amikor áldozatának keresztkötésével összekötötte a maga „fenti" világát az ember földi, „lenti" világával. Ez a minta bátorít, hogy merjük használni a Szeretethidat egymás között és közlekedjünk rajta bátran. A Szeretethídon egymásra találók missziója semmivel sem pótolható!" – mondta el Prof. Dr. Fekete Károly tiszántúli református püspök, a Szeretethíd fővédnöke.
Az idén tíz éves Magyar Református Szeretetszolgáltnál nagy múltja van az önkéntességnek, mely kortól független. A Szeretethíd segítségnyújtó akció mindenkit vár, legyen idős, fiatal, egészséges vagy éppen fogyatékkal élő, határon innen vagy túlról. A Szolgálat számos módon nyújt segítséget a rászorulóknak, legyen szó adományok gyűjtéséről vagy önkéntességről. A Szeretethíd akcióval szeretnék felhívni a figyelmet az elesettekre, arra, hogy egy kis odafigyeléssel képesek vagyunk tenni a környezetünkben élőkért, egymásért és a közösségünkért.