Homburg hercege és Pilátus

Heinrich von Kleist drámáját 2016. május 26.-án sugározta az M3 csatorna László Zsolttal a címszerepben. Engedje meg az Olvasó, hogy néhány szubjektív megjegyzést fűzzek hozzá. A darab a XVII. században játszódik, Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem uralkodása idején. Alaptétel, hogy aki a fejedelem parancsát nem hajtja végre, legyen bárki is, halállal lakol.

Heinrich von Kleist drámáját 2016. május 26.-án sugározta az M3 csatorna László Zsolttal a címszerepben. Engedje meg az Olvasó, hogy néhány szubjektív megjegyzést fűzzek hozzá. A darab a XVII. században játszódik, Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem uralkodása idején. Alaptétel, hogy aki a fejedelem parancsát nem hajtja végre, legyen bárki is, halállal lakol.

   A svédek elleni háborúban a porosz hadsereg egyik parancsnoka a jóképű, fiatal és öntörvényű Homburg herceg. Parancsot kap a fejedelemtől, hogy hol és milyen erőkkel vívja meg a döntő csatát a betolakodó svédek ellen. A herceg a parancs ellenére rohamot vezényel egy másik terepen és győz. Magatartásával azonban megsérti a szigorú, porosz katonai fegyelmet és persze a fejedelem parancsát. Ezért halál vár rá. Hadbíróság elé állítják. A döntést a fejedelemnek kell meghoznia.

   Frigyes Vilmos pácban van. Ha halált mond, mártírt csinál a hercegből, elveszti egy jó hadvezérét és gyűlölni fogja a nép, mert a herceg mentette meg az embereket a svéd uralomtól. Ha felmenti, maga szegi meg saját törvényét. Akkor bárki megszegheti, ha a fejedelem is ezt teszi? Ráadásul a népszerű herceget úgyszólván maga fölé emeli. Ebből nem lehet „jól kijönni", gondolja az „egyszerű ember". Vagy felmentés, vagy halál, harmadik út nincs.

   De nem így a hatalom birtokosai. Nekik más srófra jár az agyuk. Ők megtalálják a kiutat. Frigyes Vilmos összehívja az udvart, kitárja az ablakokat, hogy a nép is hallja a döntését. Homburg hercegének átengedem az ítélkezés jogát. Szabadság, vagy halál, döntse el maga és én elfogadom.

   A helyzet megfordult. A herceg vagy saját magát ítéli halálra, elismerve törvényszegését. Vagy gyáva, tette következményeit nem vállalja, hogy a bőrét mentse. A poroszok államfője mindenképp „jól jön ki" az ügyből.

   Homburg hercege a katonai fegyelemhez híven dönt: halál. A kivégzőosztag előtt azonban megjelenik a választófejedelem. Uralkodói jogánál fogva kegyelmet gyakorol. Mi is következik ebből? Homburg hercegét életre szólóan kegyencévé, hű szolgájává teszi. A nép ujjongva élteti az uralkodót bölcs és kegyes döntéséért. Hát erre varjunk gombot, kedves Olvasó!

   Pilátus lényegében ugyanezt a módszert követte. Szahedrin, a zsidók hetven tagból álló szellemi és vallási testülete kihallgatja Jézust és Barabbást, egyikükre halálos ítéletet hoz. A vádlottakat átadják Pontius Pilátusnak, római helytartónak. A kényelmetlen döntést Pilátus elhárítja magától, ő sem tudna „jól kijönni" az ügyből. Ezért a helytartói palota előtt összegyűlt tömeget kérdezi meg, kit engedjen szabadon. Az emberek Barabbást kiáltanak. Pilátus „engedelmeskedik a népnek".

   A hatalom technikája évezredek alatt sem változott. A császárok, királyok, fejedelmek, elnökök, generalisszimuszok mindig jól jönnek ki a kényes ügyekből.

Láng Róbert

                                                                         ***

A szerkesztőség megjegyzése: a darabot a Béta társulat is műsoron tartja: https://www.jegy.hu/program/beta-tarsulat-heinrich-von-kleist-homburg-hercege-69696