Hosszú távú stratégiai gondolkodás szükséges a megújuló energia finanszírozására
3 perc olvasás 
Hosszú távú stratégiai gondolkodás szükséges az energia és klíma kérdéskör megoldására – állapította meg a megújuló energia és energiahatékonyság finanszírozásával foglalkozó konferencia, melyet az Európai Állami Fejlesztési Bankok Szövetsége rendezett Brüsszelben 2008. december 10-én.
Hosszú távú stratégiai gondolkodás szükséges az energia és klíma kérdéskör megoldására – állapította meg a megújuló energia és energiahatékonyság finanszírozásával foglalkozó konferencia, melyet az Európai Állami Fejlesztési Bankok Szövetsége rendezett Brüsszelben 2008. december 10-én.
A globális pénzügyi válság, majd az azt követő gazdasági recesszió nem térítheti el figyelmünket a versenyképes energiaellátás és a klímaváltozás egyre határozottabban jelentkező, közös kihívásától – jelentette ki Fazakas Szabolcs, szocialista európai parlamenti képviselő, quaestor, az EP Elnökségének tagja.
Az EU egyik legfontosabb feladata egy közös energiapolitika kialakítása, amely hosszú távon fenntartható energiatermeléssel kívánja a versenyképes energiaellátást biztosítani. Emellett egyre sürgetőbben jelentkezik a klímaváltozás problémája, ahol már nemcsak az ennek a problémának megoldására szóló, sokmilliárdos költségek ismertek, hanem az is nyilvánvaló, hogy a szükséges lépések elhalasztása még nagyobb, helyreállíthatatlan veszteségekkel járna.
A mostani gazdasági recesszió megmutatta, hogy a textil- és acélipar válsága után Európában most az autóipar került kritikus helyzetbe. Az energiaellátás és a klímaváltozás kihívásaira adandó reakció azonban komoly üzleti lehetőségeket rejt magában. Az Európai Energia Stratégia és az ebben foglalt, megújuló energia elterjesztésére vonatkozó célkitűzések évi mintegy 28 milliárd eurós igényt jelentenek, amihez a meglevő épületek energiatakarékos átalakítása további 15 milliárdos piacot jelent. A meglevő lakásállomány energiahatékonnyá alakítása háromszoros megtakarítást eredményezhet, ezért is tűzte ki az Európai Bizottság céljául, hogy az alacsony jövedelműek esetében ezt a programot minden tagországra kiterjeszti.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) a klímaváltozás kihívásaira, és az energiaellátás biztosítására 6 milliárd euróval növeli finanszírozási lehetőségeit, ami mellé az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az önkormányzatok részére 5 milliárd eurós hitelkeretet állít.
Ezen a területen a regionális és helyi hatóságoknak meghatározó szerepük van, hiszen energiaigényük ellátásához fejlesztéseket kell végrehajtaniuk, melyet energiatakarékosan, a klímaváltozásra is figyelemmel tudnak megvalósítani. Ezért is fontos, hogy létrehozták a Polgármesterek Energiafórumát, melyhez már 156 polgármester csatlakozott, ahol szoros együttműködésben a megújuló energia felhasználására vonatkozó tapasztalatok átadásával valósítják meg feladataikat. Itt kell az állami fejlesztési bankoknak partnerként rendelkezésre állniuk az EIB-vel és az EBRD-vel is összefogva.
A konferencia üdvözölte, hogy politikai szinten a tagországok már megállapodásra jutottak a megújuló energia célkitűzések konkrét megvalósítását illetően, és jó esély mutatkozik arra, hogy a hét végi csúcson a gazdasági válság és a megújuló energia program egymással összhangban kerüljön elfogadásra. Nagyon fontos, hogy ezen a területen is hosszú távú, közös európai stratégiát kell kialakítani. – szögezte le Fazakas Szabolcs.
(MSZP)
