Hotelcímkék
Történetem a sötét középkorban kezdődik. Az egyetlen tévécsatorna fekete-fehér volt, de inkább a szürke ötven árnyalata. Kísérleti adás (sötét), nézhetetlen. Facebook sem volt, csak face és book. Vagyis sok szabadidővel rendelkezett egy középiskolás (közép-kor), ha unta a tanulást. A diákok gyűjteni kezdtek. Fűt-fát, bélyeget, gyufacímkét, régi papírpénzt, söralátétet, levélzárót, levelezőlapot, újságkivágásokat, autogramot. Gyűjtés, vétel, eladás, csere, kutatás, rendezés, utánajárás. Én hotelcímkékkel kezdtem.
Történetem a sötét középkorban kezdődik. Az egyetlen tévécsatorna fekete-fehér volt, de inkább a szürke ötven árnyalata. Kísérleti adás (sötét), nézhetetlen. Facebook sem volt, csak face és book. Vagyis sok szabadidővel rendelkezett egy középiskolás (közép-kor), ha unta a tanulást. A diákok gyűjteni kezdtek. Fűt-fát, bélyeget, gyufacímkét, régi papírpénzt, söralátétet, levélzárót, levelezőlapot, újságkivágásokat, autogramot. Gyűjtés, vétel, eladás, csere, kutatás, rendezés, utánajárás. Én hotelcímkékkel kezdtem.
Nagyapámnak volt néhány kalendáriuma az 1930-as évekből. Naptár, színes írások, történelmi események, novellák, versek és sok-sok kép. A többi között az elmúlt év eseményei képekben. A kapurtalai maharadzsa Budapestre érkezett. Elegáns férfi, európai öltözékben, fején turbánnal. Állt a keleti pályaudvar várócsarnokában, mellette négy hordár, hatalmas bőröndökkel. A bőröndökön kisebb-nagyobb színes foltok, nem értettem. Aztán utánanéztem, hotelcímkékkel voltak teleragasztva.
Érdekes kis grafikák. Jó reklám volt szállodáknak, ha sok utas bőröndjén a logójuk virított. Akinek bőröndjén sok címke volt, büszkén cipelte. Nézzétek, milyen szép helyeken jártam! Akkorában már lehetett a „népi demokratikus" országokba utazni. Prágában, Lipcsében, Drezdában járva a szállodaportásoktól hotelcímkéket kértem. Volt aki egyet adott, de volt aki csak rámutatott a pulton lévő címke kötegre, vegyek belőle. Vettem. Így kezdődött.
Aztán következett a csere más habókos gyűjtőkkel, levelezés európai hotelekkel, budapesti címkéket küldtem ajándékba, válaszküldeményt várva. Beléptem a Nemzetközi Csereklubba, az összejövetelen tücsköt-bogarat lehetett adni-venni, cserélni. Szép kis gyűjteményem alakult ki hotelcímkékből, Európa nagyvárosaiból.
Egyik gyűjtőtársam biztatott, induljak el kiállításon. „Ahol bemutathatnád a gyűjteményedet. Katalógus is készül, benne szerepelnél, a legszebb darabjaid fotóival együtt. Felértékelődne minden címkéd."
Így is történt. Kétszáznegyven darab európai hotelcímkét kiválogattam, országok szerint rendezve, színes alátétek, jól nézett ki. És láss csodát! A legjobb gyűjtő lettem, elismerő oklevelet kaptam. Két év múlva az egész gyűjteményt odaadtam egy barátomnak. „Mit én nem egészen dicstelenűl kezdék, Folytasd te, barátom, teljes dicsőséggel!"
Láng Róbert