Történetem a sötét középkorban kezdődik. Az egyetlen tévécsatorna fekete-fehér volt, de inkább a szürke ötven árnyalata. Kísérleti adás (sötét), nézhetetlen. Facebook sem volt, csak face és book. Vagyis sok szabadidővel rendelkezett egy középiskolás (közép-kor), ha unta a tanulást. A diákok gyűjteni kezdtek. Fűt-fát, bélyeget, gyufacímkét, régi papírpénzt, söralátétet, levélzárót, levelezőlapot, újságkivágásokat, autogramot. Gyűjtés, vétel, eladás, csere, kutatás, rendezés, utánajárás. Én hotelcímkékkel kezdtem.

Történetem a sötét középkorban kezdődik. Az egyetlen tévécsatorna fekete-fehér volt, de inkább a szürke ötven árnyalata. Kísérleti adás (sötét), nézhetetlen. Facebook sem volt, csak face és book. Vagyis sok szabadidővel rendelkezett egy középiskolás (közép-kor), ha unta a tanulást. A diákok gyűjteni kezdtek. Fűt-fát, bélyeget, gyufacímkét, régi papírpénzt, söralátétet, levélzárót, levelezőlapot, újságkivágásokat, autogramot. Gyűjtés, vétel, eladás, csere, kutatás, rendezés, utánajárás. Én hotelcímkékkel kezdtem.

   Nagyapámnak volt néhány kalendáriuma az 1930-as évekből. Naptár, színes írások, történelmi események, novellák, versek és sok-sok kép. A többi között az elmúlt év eseményei képekben. A kapurtalai maharadzsa Budapestre érkezett. Elegáns férfi, európai öltözékben, fején turbánnal. Állt a keleti pályaudvar várócsarnokában, mellette négy hordár, hatalmas bőröndökkel. A bőröndökön kisebb-nagyobb színes foltok, nem értettem. Aztán utánanéztem, hotelcímkékkel voltak teleragasztva.

   Érdekes kis grafikák. Jó reklám volt szállodáknak, ha sok utas bőröndjén a logójuk virított. Akinek bőröndjén sok címke volt, büszkén cipelte. Nézzétek, milyen szép helyeken jártam! Akkorában már lehetett a „népi demokratikus" országokba utazni. Prágában, Lipcsében, Drezdában járva a szállodaportásoktól hotelcímkéket kértem. Volt aki egyet adott, de volt aki csak rámutatott a pulton lévő címke kötegre, vegyek belőle. Vettem. Így kezdődött.

   Aztán következett a csere más habókos gyűjtőkkel, levelezés európai hotelekkel, budapesti címkéket küldtem ajándékba, válaszküldeményt várva. Beléptem a Nemzetközi Csereklubba, az összejövetelen tücsköt-bogarat lehetett adni-venni, cserélni. Szép kis gyűjteményem alakult ki hotelcímkékből, Európa nagyvárosaiból.

   Egyik gyűjtőtársam biztatott, induljak el kiállításon. „Ahol bemutathatnád a gyűjteményedet. Katalógus is készül, benne szerepelnél, a legszebb darabjaid fotóival együtt. Felértékelődne minden címkéd."

Így is történt. Kétszáznegyven darab európai  hotelcímkét kiválogattam, országok szerint rendezve, színes alátétek, jól nézett ki. És láss csodát! A legjobb gyűjtő lettem, elismerő oklevelet kaptam. Két év múlva az egész gyűjteményt odaadtam egy barátomnak. „Mit én nem egészen dicstelenűl kezdék, Folytasd te, barátom, teljes dicsőséggel!"

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük