Hubay Jenő a korabeli "Halló itt Budapest" című filmbőlHubay Jenő a korabeli "Halló itt Budapest" című filmből

150 éve született  Hubay Jenő, a világhírű hegedűművész és zeneszerző, az évforduló alkalmából 2008.október 14-én újraavatták az egykori Hubay-palota zenetermét a Bem rakparton (a valamikori Margit rakparton).A Hubay-palota Duna-parti szárnyát a világháborúban lebombázták, helyén épült 1990-ben a Hotel Victoria.A szálloda tulajdonosa, a Pálmai család 2007-ben vásárolta meg a régi épület romos helyiségeit, amelyek mostanra visszanyerték régi pompájukat.  A 150 négyzetméteres felújított rész egy nagyobb és két kisebb teremből, valamint a patinás lépcsőházból áll.

 Hubay Jenő a korabeli "Halló itt Budapest" című filmbőlHubay Jenő a korabeli "Halló itt Budapest" című filmből

150 éve született  Hubay Jenő, a világhírű hegedűművész és zeneszerző, az évforduló alkalmából 2008.október 14-én újraavatták az egykori Hubay-palota zenetermét a Bem rakparton (a valamikori Margit rakparton).A Hubay-palota Duna-parti szárnyát a világháborúban lebombázták, helyén épült 1990-ben a Hotel Victoria.A szálloda tulajdonosa, a Pálmai család 2007-ben vásárolta meg a régi épület romos helyiségeit, amelyek mostanra visszanyerték régi pompájukat.  A 150 négyzetméteres felújított rész egy nagyobb és két kisebb teremből, valamint a patinás lépcsőházból áll.

1898-ban készült el a zeneterem, amely Fehér Zeneteremként vált ismertté, s évtizedeken át a magyar zenei élet legendás helyszíneként létezett.  Az újjáépült Hubay Jenő Zeneterem a koncertek mellett kiállításoknak és fogadásoknak is otthont fog adni.

Az egykor a Hubay család birtokában lévő palota újraéledésének ünnepére Budapestre érkezett a világhírű zeneszerző- és hegedűművész unokája, Hubay Cebrian László és családja is.

Hubay Jenő kora legnagyobb előadóművészeinek egyikeként, játékával a romantikus hegedűvirtuóz nemzedékek hagyományait folytatta.  A művész 1858-ban született Pesten, s 1937-ben bekövetkezett haláláig a magyar zenei élet hivatalos vezetője szerepét töltötte be,  mint kiváló hegedűművész, zeneszerző és pedagógus. Csárdajeleneteit, karakterdarabjait ma is szívesen játsszák az egész világon. Fél évszázadon át Magyarország legismertebb, reprezentatív muzsikusának számított. Nevéhez fűződik a világhírű magyar hegedűiskola megteremtése.

Az indíttatás;  édesapja Huber Károly,  a Nemzeti Színház kar- és hangversenymestere volt, tőle sajátította el a hegedűjáték alapjait, majd Berlinben Joachim Józsefnél tanult.  Liszt Ferenc tanácsára 1878-ban Párizsba utazott, ahol játékával hamarosan meghódította Nyugat-Európa közönségét.

Nevét 21 évesen változtatta Hubay-ra, hogy koncertjein magyar csengésű névvel szerepelhessen. Nem akart német hangzású névvel európában és a világban koncertezni.

1882-ben nagy megtiszteltetés érte, kinevezték a brüsszeli Conservatoire tanszékvezetőjének,  Liszt hívására hazatért azonban, hogy fél évszázadon át irányítsa a hegedűoktatást a budapesti Zeneakadémián.

1886-ban Popper Dáviddal vonósnégyest alapított, amely negyedszázadon át külföldön is sikerrel szerepelt, koncertjeiken többek között Johannes Brahms is közreműködött. Hubay munkásságát számos elismeréssel jutalmazták, többek között a belga Lipót-rend lovagi címével, a francia becsületrenddel, a Ferenc József- és a finn Fehér rózsa renddel, idehaza nemesi címmel és a kolozsvári egyetem díszdoktorátusával.  1930-ban Corvin-lánccal tüntették ki, ezt a kitüntetést a magyar tudomány, irodalom és művészet, a magyar művelődés fellendítésében szerzett érdemekért adományozták.

Zeneszerzőként is termékeny és sikeres volt, több száz hegedűdarab mellett szimfóniákat és operákat is komponált.

Emberileg is sikeres volt, kellemes modorával és kivételes személyiségével, műveltségével széleskörű kapcsolatrendszerre tett szert.  A korabeli zenei világ nagy neveit, mint Liszt, Brahms és Richard Strauss, tudhatta barátjának.  Életét a zene, a művészet és a szenvedélyes hazaszeretet töltötte ki.  1894-ben vette feleségül a grófi család lányát, Cebrian Rózát, majd 1907-ben a királytól maga is nemességet kapott, ezzel az arisztokrácia is befogadta.

A halál váratlanul érte 1937. március 12-én egy, a Városházán tartott értekezleten történő felszólalása közben.Holttestét az Operaházban ravatalozták fel, és saját műveinek megszólaltatásával búcsúztatták.

A Hubay család további sorsa

Hubay Jenőnek két fia született, Tibor és Andor. 

Andor 1898-ban született és festőművész lett. Az 1931-as években a Művészeti Szalon igazgatója volt, majd a Herendi Porcelángyár igazgatója lett.  Norvégiai születésű felségével a Hubay-palotában laktak, ahol Andor műterme is volt.  A II. világháborút követően Hubay Andort a hazai hatóságok vegzálták, 1949-ben elhagyta az országok, feleségével és gyermekeikkel együtt Norvégiába, majd Portugáliába költöztek. Művészeti területen végzett tevékenység után hunyt el 1971-ben, Norvégiában helyezték örök nyugalomra, temetésén apja műveivel búcsúztatták.

Hubay Andornak  László István nevű fia Norvégiában született, portugál feleséget vett, akitől két gyermekük született, Katinka és István. 

Hubay Andor lánya, Rozann, 1938-ban született, osztrák báróhoz ment férjhez, a norvégiai esküvő után Büsszelbe költöztek, két lányuk született, Alexia és Tessa.

A Hubay család csak az apa, Andor halála után látogatott vissza a jelenlegi és egykori Magyarországra, Budapestre, és a felvidéki Szalatnára és Mosócra.

A palotáról

A sajtótájékoztató nyitókoncertjeA sajtótájékoztató nyitókoncertjeA palota most megújult nagyhírű terme, a Fehér Szalon a két világháború között ismert és népszerű helye volt a művészetkedvelő közönségnek. Hubay Jenő koncertjeinek jövedelméből építtette fel házát a budai Duna-parton 1897-98 között. 

A Hubay-család a palota első emeleti zenetermében tartott koncertekkel hagyományt teremtett, a zenés összejöveteleket az 1920-as évektől zenedélutánoknak nevezték.   A fehér zeneteremben, a mutatós helyszínen rendszeresen tartottak zenés, irodalmi és egyéb művészeti összejöveteleket, melyek négy évtizeden át a hazai kulturális élet kiemelkedő eseményeinek számítottak, s fél évszázados hagyományt teremtettek. (Jászai Mari is gyakran szavalt itt.)

A zeneterembe a bécsi Bösendorfer cég tulajdonosa tisztelet jeléül a teremhez illeszkedő fehér zongorát adományozott Hubaynak.  Hubay induló növendékeit, a jövendő művészeti élet jeleseit meghívta fellépésre zenedélutánjaira, a szalonba, ahol az esetleges támogatók is rendszeresen megjelentek. A fiatalokat Hubay a bemutatkozási lehetőségen túl jó tanácsokkal is ellátta, az öltözködéstől kezdve a szinpadi viselkedésen át a taps megköszönéséig. 

Olyan kiválóságok szólaltatták meg a zongorát, mint Bartók Béla, Fischer Annie, Bruno Walter, Felix Weingartner, Richard Strauss.  Állami és egyházi vezetők, arisztokraták, diplomaták, a szellemi élet kiválóságai fordultak itt meg.

 

A trianoni döntés után Hubay Jenő egyértelműen a kultúra erejével kívánt hatni a Budapesten akkreditált diplomatákra, megmutatni Magyarország elismerésre méltó kultúráját, így szerezni szimpatizánsokat.

A hangversenyek legtöbbjét 1925-től kezdve a rádió is közvetítette, híven a Puskás Tivadar féle Telefon Hírmondó kultúra-közvetítő hagyományának, a rádió szerkesztőinek „kulturális ablak" nyitási elképzeléseinek. A Magyar Rádiónak ide állandó kiépített vonala és mikrofonja volt annak idején, miként a Zeneakadémiára vagy az Operaházba is.

Gyakran előfordult, hogy a szűkös helyen a legkülönbözőbb rétegekhez tartozó, egymással szemben álló politikai irányzatok politikusai és diplomaták kerültek össze. A különleges hangulatban a résztvevők tökéletesen megfeledkeztek az ellentétekről.

Hubay 1937-ben bekövetkezett halála után a hangversenyek két év után indultak újra, az utolsó koncertet 1944 őszén adták a haldokló Hubayné Cebrian Róza tiszteletére. A háború alatt a ház pincéjében zsidókat bújtattak, valamint a Vöröskereszt használta raktárként.  1945 elején érte bombatalálat a ház Duna-parti oldalát, a homlokzat beomlott.

A II. világháború után a palota megmaradt részei állami tulajdonba kerültek, lakásokat alakítottak ki bennük, ill. irodaként használták.  A rakpart felé eső dunai rész egészen 1990-ig foghíjtelek volt, ezen épült fel később Budapest első magántulajdonban lévő szállodáinak egyike, a Hotel Victoria. A szálloda tulajdonosa, a Pálmai család 2007-ben megvásárolta a Hubay-palota szomszédos helyiségeit és megkezdték a 150 négyzetméteres rész,  a 60 négyzetméteres zeneterem, a két kisebb 25-25 négyzetméteres szalon, valamint a tágas lépcsőház korhű felújítását. A rekonstrukció 2008 tavaszára fejeződött be.

A Pálmai-család a Hubay Jenő Zeneterem megnyitásával a hazai és kulturális élet teljesebbé tételét szorgalmazva, a zenedélutánok újraindítását tűzte ki célul.  A ház termeinek gondos restaurálása során felújították az intarziás parkettát, a Róth Miksa által készített ablaküvegeket és az eredeti cserépkályhákat.

Az unoka Hubai László kifejezte, csodaként éli meg, hogy annyi év után ismét itt lehet a családi palotában, s hogy egyáltalán ennyi megmaradt a bombázás után.  Messzemenő köszönetét fejezte ki a Pálmai családnak a sikeres felújításért, az emlékekről való gondoskodásért.

Az ünnepélyes megnyitó rövid koncertjén Sárközi Lajos hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 17 éves hallgatója, az országos Zathureczky Ede hegedűverseny és a nemzetközi Telemann-verseny győztese adta elő Hubay Jenő Bizet nyomán szerzett művét, a Carmen Fantáziát.

http://www.hubayzeneterem.hu/

http://www.hubaymusichall.com/

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük