2013. október 9-10. között zajlott a budapesti SYMA csarnokban Personal Hungary címmel a 10. Emberierőforrás-menedzsment Szakkiállítás. A " Tréning és Coaching" szekcióban gyakorlati bemutatók során a szakma meghatározó szereplői eg-egy félórás előadáson mutatták be a legújabb irányzatokat, modelleket és a leghatékonyabb módszereket. Az érdeklődők kiválaszthatták a vállalatuknak, szervezetüknek legmegfelelőbb képzést, coachingot.  http://hu.wikipedia.org/wiki/Coaching  

 

2013. október 9-10. között zajlott a budapesti SYMA csarnokban Personal Hungary címmel a 10. Emberierőforrás-menedzsment Szakkiállítás. A " Tréning és Coaching" szekcióban gyakorlati bemutatók során a szakma meghatározó szereplői eg-egy félórás előadáson mutatták be a legújabb irányzatokat, modelleket és a leghatékonyabb módszereket. Az érdeklődők kiválaszthatták a vállalatuknak, szervezetüknek legmegfelelőbb képzést, coachingot.  http://hu.wikipedia.org/wiki/Coaching  

 

 

Itt hangzott el Zay Melinda projektvezető nyelvi coach, nyelvtanár „Kell egy nyelvvizsga – Bénító stressz vagy motiváló mérőeszköz?" c. előadása a nyelvvizsgázók jellegzetes gondjainak a nyelvi coaching segítségével való kezeléséről.

 

A nyelvi coachingról

Mind nyelvtanári körökben, mind coach közegben érdeklődve, sok kérdéssel fogadják a nyelvi coachokat.

Mi is az a nyelvi coaching? Miben különbözik a nyelvtanítástól? És miben más, mint a life coaching/business coaching? Milyen alkalmazási területei lehetnek? …  

 

A tanár és coach közötti különbség érzékeltetésére a szerző idézte A. Einsteint: „Az egyetlen dolog, ami gátolja a tanulásomat, az a képzésem." A nyelvóra és a nyelvi coaching viszonyára pedig Sir John Whitmore-t: „A coaching a bennünk rejlő képességek felszabadítása annak érdekében, hogy maximalizáljuk saját teljesítményünket. Nem tanít, hanem tanulni segít."

 

A nyelvoktatás és a nyelvi coaching összehasonlitása:

a nyelvoktatás hosszú folyamat, a nyelvi coaching 3-8 alkalomra szorítkozik

nyelvoktatásnál központi cél és egységes tanterv létezik, a nyelvi coching: nyelvi akció+saját cél

az oktatás kényszerekkel terhelt, a ny.coaching motivációra épül

az oktatás alá-fölé rendeltségi viszonyt jelent, a ny.coaching egyenrangú partneri viszonyt

oktatásnál nyelvi ismeretek átadása zajlik, ny.ccoachingnál felismerések segítenek tanulni

az oktatás egységes tesztekkel mér, a ny.coaching coaching-stílusú visszajelzéssel, egyéni méréssel 

a hallgató „hallgat", az ügyfél aktív szerepet tölt be

oktatás során távolságtartás tapasztalható, ny.coachingnál felhatalmazás nyomán bizalom alakul ki, a „végre elmondhatom" attitűdjével…

 

 

A nyelvi coachok általában nagy tapasztalattal rendelkező, az üzleti idegen nyelvet jól ismerő, nyelvtanári alapvégzettségű coachok, akik a coaching ülések alkalmával, igény szerint, idegennyelvi és kommunikációs készségek fejlesztésével, az esetleges gátlások oldásával is foglalkoznak. Meghatározott kommunikációs helyzetekre (pl.: prezentáció, cégbemutatás, állásinterjú, tárgyalás, konferencia, nyelvvizsga) megoldásközpontú módon, gyakorlatorientáltan készítik fel ügyfeleiket. A nyelvi coachok, a nyelv iránti tudatosságuknak köszönhetően, érzékenyebbek a coaching ülés alkalmával elhangzó nyelvi jelekre, megfogalmazásokra, árnyalatokra, ismétlésekre. A nyelvi coaching során alkalmazott nyelvi fejlesztés, ill. a life vagy business coaching aránya az ügyfél igényétől függ, és akár ülésről-ülésre változhat.

A fenti meghatározás mellett a tágabb értelemben vett nyelvi coaching műfajába sorolhatjuk az idegen nyelven végzett coachingot is (pl. hazánkban élő külföldi ügyfél esetén).

 

A nyelvi coaching hatékonyságáról szól a szerző esettanulmánya:

 

Az ügyfél és a feladat

 

A nyelviskolában egy fiatal hölgy, a húszas éveiben járó PhD hallgató, (nevezzük Andreának) jelentkezett angol nyelvi felkészítésre, hogy felvételi interjún neves külföldi ösztöndíjat tudjon elnyerni. Egyedi igényei miatt speciális jellegű felkészítésre volt szükség, ezért a nyelvi coachingot javasolták a hatékonyság és a teljesítményközpontú cél elérése érdekében.
Andrea éppen új munkahelyen kezdett dolgozni a felkészülés időpontjában. Rendkívül kifinomult és kellemes személyiségről van szó, aki kreatív és kissé művészi beállítottságú, idealizmusa azonban szaktudásának kifejezését és a tárgyilagos érvelést nem feltétlenül támogatja. Ez a kommunikációjában időnként csapongásként, bizonytalanságként nyilvánult meg. Úgy tűnt, hogy saját magasröptű pályázati témáját nem támasztotta alá elegendő konkrétummal.
 

Andrea a nyelvi coach számára kettős feladatot jelentett: nyelvi fejlesztés az angol nyelvű interjúhoz, és a sikerhez szükséges magabiztosság előtérbe hozása.  

A nyelvi coachnak először is fel kellett készülnie a pályázathoz szükséges anyagokból: Andrea önéletrajzából, motivációs leveléből, kutatási témáiból, a pályázati kiírásból. Az angol nyelvű anyagok átbeszélése közben, nyelvi fejlesztőként, coaching stílusú visszajelzések segítségével, Andrea "önállóan" javította ki az általa írt szövegek nyelvi pontatlanságait, korrigálta a tévesen használt szavakat és nyelvtani elemeket.

 

A coaching folyamat az interjú előtt

 

A GROW-modell alapján haladva, a következő lépés a cél feltárása volt: sikeresen teljesített felvételi beszélgetés volt az a teljesítmény-cél, amely a felvételiző távolabbi céljaival (vég- és álomcéljával) is összhangban volt. Andrea nagyon értékes, az emberi jogokkal és a diszkrimináció kevéssé ismert megnyilvánulásával  kapcsolatos pályázati témát választott, ami saját személyes küzdelmét, a mások iránti segítői szándékát is magában foglalta. Úgy érezte, a külföldi pályázat elnyerése lehetővé tenné számára, hogy ezt a kérdést más kultúrában is vizsgálhassa, és hasznos ötleteket hozzon haza. A téma iránt érzett elhivatottsága tovább táplálta a teljesítménycél iránti elkötelezettségét.

http://en.wikipedia.org/wiki/GROW_model  

http://coaching-suli.blogspot.hu/2013/01/a-legregibb-coaching-modell-grow.html

 

Andrea magával szembeni elvárása volt, hogy a felvételi értékelésen a sikert jelentő 10-es értéket érje el, legyen motivált és meggyőző, s tisztán és világosan tudja kifejezni magát az angol nyelvű interjún. Fel akart készülni a személyes motivációira vonatkozó kérdésekre is, melyeket korábban a személyes érintettsége miatt kellemetlennek érzett. A cél meghatározása után, jelenlegi helyzetét 5-ös értékre becsülte. 

A két értéket áthidalására volt szükség, a lépések:  

jegyzet készítése a felvételiző témáját illető lehetséges kérdésekről és válaszokról,  

nyelvi coaching üléseken való részvétel,  

több alvás és pihenés,  

a személyes élményekből fakadó motiváció professzionális megfogalmazása és leírása.

A célok elérése érdekében a nyelvi coach „házi feladatot" adott a felvételre várónak:

pár perces mini prezentációk a legfontosabb témákból,  

önként vállalt pár oldalas jegyzeteinek bemutatása, ill.,

a nyelvi coach által összeállított interjú-kérdésekből való felkészülés.

 

A felkészülő üléseik végén coaching stílusú visszajelzés formájában megbeszélték a nyelvi fejlődés eredményeit és fejlesztendő területeit. A nyelvi input az ülés során összegyűjtött nyelvi hibák korrigálására vonatkozott, de elsőként mindig Andrea kapott lehetőséget arra, hogy saját hibáit felismerje, és önállóan kijavítsa.

 

Az interjú

 

Andrea négy nyelvi coaching ülés után lépett a nyolc felvételiztető professzor „színe elé". Az interjú során sikerült elérnie a 10-es értéket, motiváltan, tisztán és világosan fejezte ki magát, a következő napon megkapta az értesítést, a bizottság egyöntetűen őt választotta a külföldi ösztöndíjra, így a korábban tétova fiatal hölgy képessé vált céltudatos, meggyőző és professzionális módon nyilatkozni kutatási terveiről és saját indíttatásairól.

 

Az interjú után

 

A befejező coaching ülésre az interjú után került sor. Kielemezték a sikert, feltárták az újonnan felmerülő célokat. Egy tortadiagram segítségével kielemezték sikeres szereplésének összetevőit, ezek közül melyek és milyen százalékban járultak hozzá sikeréhez. Az elemzéssel a jövőbeli megmérettetések esetén tudatosan építhet erőforrásaira.

 

A nyelvi coaching ülések eredménye a pályázat megnyerése kapcsán sikertörténetként zárult, de coaching szempontból a valódi siker az, hogy Andrea el tudta érni a saját 10-es értékkel meghatározott célját. Az ösztöndíj elnyerése csupán hab a tortán.

 

Zay Melinda véleménye a nyelvi coaching lehetőségeiről:

 

A fentiekhez hasonló jellegű, idegen nyelvi szituációkra történő felkészülésben a nyelvi coaching lehet a legcélravezetőbb módszer. Esetleg egy coach és egy nyelvtanár nagyon összehangolt munkája hozhat hasonló eredményt, azonban a nyelvi coach egyszerre tudja kezében tartani a két párhuzamos, egymást erősítő folyamatot. Tudatosan képes követni a coaching folyamatot és nyelvi fejlődést, felismeri, hogy mikor melyikre van igény.

Az ismertetett eset egy lehetséges felhasználási területe a nyelvi coachingnak. Gyakorlatilag eredményes és célravezető módszer lehet bármilyen hasonló kiélezett nyelvi-kommunikációs helyzetben vagy felkészülést igénylő kommunikációs megmérettetés esetén.
Emellett alkalmazható nyelvi gátlás oldására, az egyénhez illő tanulási stratégiák megtalálására, a nyelvi fejlesztéshez szükséges motiváció feltárására, erősítésére és természetesen bármilyen típusú nyelvi fejlesztésre. Mivel a coaching módszereknek köszönhetően az ügyfél megtalálja saját erőforrásait, motivációit, egyéni módszereit és el is köteleződik célja mellett, ezáltal a nyelvtanulási folyamat is sokkal gyorsabbá és eredményesebbé válik.

 

 

A szerző (Z.M.) szakmai összefoglalója

 

Nyelvi akciók

A nyelvi coaching célja általában egy nyelvi akció, amire egy 3-8 alkalomból álló coaching folyamat segítségével készül fel az ügyfél. Valójában, konkrét nyelvi akció nélkül nem igazán létezik nyelvi coaching, ilyenkor inkább coaching stílusú nyelvoktatásról beszélünk.

Mit is értünk a nyelvi akció alatt? A nyelvi akció egy kihívást jelentő konkrét nyelvi feladat teljesítése pl.: egy prezentáció, konferencia, tárgyalás, cégbemutatás vagy akár egy nyelvvizsga.  

 

A nyelvvizsga – „a mumus"

Érdekes látni – és kissé érthetetlen is – hogy egyetemet végzett emberek (sok vizsgatapasztalattal és számos sikeres vizsgával a hátuk mögött) nem ritkán pszichoszomatikus tüneteket produkálnak a nyelvvizsga előtt.

Sokszor merült fel a szerzőben a kérdés, vajon miért ilyen félelmetes a nyelvvizsga?

 

Egyrészt talán azért, mert a nyelvvizsgán az önkifejezés eszköze az idegen nyelv. Más vizsgákkal ellentétben, nem objektíven kell megközelíteni egy-egy tudományos témát, hanem saját véleményünket, érzéseinket is ki kell tudni fejezni az idegennyelv-vizsgáztatók előtt, ami szokatlan még a rutinos vizsgázók számára is. Introvertáltabb emberek számára ez a tény már eleve elég feszélyező, ráadásul ez még értékeléssel is párosul.

 

Másrészt Magyarországon a nyelvvizsga kényszer, és igen nagy értékkel bír. Ez az útlevelünk az egyetemre, ahol feltételi követelményként vagy plusz pontként jelenik meg. Ennek birtokában jutunk hozzá diplománkhoz. Külföldi továbbtanuláshoz vagy munkavállaláshoz is szükséges, ill. a hazai elhelyezkedésnek is gyakran alapfeltétele.  

A köztisztviselők és a közalkalmazottak számára pedig a nyelvvizsga-pótlék fizetési kiegészítést is jelent.

Mindent összevetve, a nyelvvizsga talán túlzott hangsúlyt is kap, hiszen nem feltétlenül egy papír jelenti a tényleges nyelvtudást. (Bár a mai nyelvvizsgák leginkább a gyakorlati, kommunikációs készségeket mérik.) Mindenesetre az, aki a fentebb említett területeken érvényesülni szeretne, annak a nyelvvizsga kötelező.

 

A nyelvvizsga felkészülésről

Az elmúlt 10 évben nyelvvizsgáztatóként és nyelvvizsga-felkészítő tanárként a szerző azt tapasztalta, hogy nyelvileg felkészült hallgatók, akik az órán biztosan és rutinosan kommunikálnak, saját szintjük alatt teljesítenek a nyelvvizsgán. Ez nagyrészt a nyelvvizsga-stressznek köszönhető.

Azonban az is gyakran előfordul, hogy elveszítik a realitásukat, és annak ellenére, hogy még nincsenek a megfelelő szinten, jelentkeznek a következő nyelvvizsgára. Ilyenkor jelentkezik a tanár dilemmája, lebeszélje-e őket. Hiszen nem hálás feladat szembesíteni a lelkes hallgatókat azzal, hogy még nem felelnek meg a kiválasztott szint kritériumainak. Ugyanakkor, nyelvi szakértőként a felkészítő tanár kötelessége, hogy objektív szempontok alapján ezt közölje a hallgatóval, de oly módon, hogy mégse veszítsék el lelkesedésüket.

 

A szerző saját munkaadó nyelviskolájában ehhez tartják magukat az oktató munkatársak, jelzik, ha a nyelvvizsga letétele nem reális az adott időn belül, hiszen az órai eredmények láthatóan nem érik el a 60%-ot, a hallgató lebeszélésére azonban nincs joguk. (Kivételek mindig is előfordulnak, és sokan úgy gondolják, hogy ők is ebbe a kategóriába tartoznak, s a vizsgán csoda történik.)

Akkor is lehet értelme a nyelvvizsgára való jelentkezésnek egy ilyen szintkülönbség esetén, ha a nyelvvizsga pozitív stresszként, a maga határidejével motivációként szolgál a gyors fejlődéshez, így rövid időn belül nagyot lehet ugrani, még akkor is, ha a nyelvvizsga szintet nem is éri el a hallgató a nyelvvizsga időpontig. (Gyakran tapasztaljuk, hogy a nyelvvizsga előtt megtáltosodnak a hallgatók, és intenzívebb tanulásra fogják magukat.)

A szerző vallja, mérni és jelezni kell a hallgató felé a saját szintje és a nyelvvizsga szint közötti különbséget, de ennek tudatában a döntés az övé. Az egyén számára megfelelő döntésben sokat segíthet egy tudatosító coaching stílusú beszélgetés. Ha a döntés megszületett, akkor ebben továbbra is maximálisan támogatják a hallgatót.

 

Az esetleges nyelvvizsga kudarc

 

1. A sikertelen nyelvvizsga egyik oka a felkészületlenség. Bár sokat fejlődött a hallgató a tanfolyamon, de tudása nem vált még készség szintűvé. (Ahogy a felkészítő tanár eredetileg javasolta, egy kicsit várni kellett volna a vizsgával. Egyáltalán nem reménytelen a dolog, nem történt hiba, bár csoda sem, csak az időzítés nem volt megfelelő.)

2. A kudarc másik tipikus oka nem a felkészültség hiánya, hanem a stresszkezelés képességének a hiánya.

Az elmúlt évtizedben sok olyan hallgatóval találkozott a szerző, akik nyelvileg abszolút megértek a nyelvvizsgára, de valamilyen módon meggyőzték magukat arról, hogy ők erre nem készek, vagy nem érdemlik meg a sikert.

 

Hiába a szakmai kompetencia (nyelvvizsgáztatóként megállapítható, hogy a nyelvvizsga kritériumok alapján a próbavizsga sikeres volt) hiába a nyelvvizsga-felkészítői tapasztalat (több száz sikeres nyelvvizsga), hiába a legjobb szándék és a támogató emberi hozzáállás, az ilyen típusú hallgatókat ezekkel a módszerekkel sem lehet kibillenteni a negatív spirálból.

A nyelvvizsga kudarc legszomorúbb következménye, hogy a hallgatókat egy ilyen élmény gyakran évekre visszaveti a nyelvtanulásban. Reménytelennek érzik a dolgot, sajnos még az is előfordul, hogy egyébként tehetséges nyelvtanulók egy életre abbahagyják a nyelvtanulást, és ezzel együtt álmaikról is lemondanak.

Az ok; kicsivel korábban mentek el vizsgázni, mint a javasolt időpont, vagy nem tudták megfelelően kezelni a nyelvvizsgával együtt járó stresszt. 

 

 

Nyelvi coaching: a megoldás

 

A nyelvi coaching olyan, sikerrel használható módszer ill. eszköztár, amivel a nyelvvizsgázók lelkileg is felkészülhetnek a megmérettetésre. Tapasztalat szerint, azok a problémák, amiket nyelvvizsgáztatóként vagy nyelvvizsga-felkészítőként a legsegítőkészebb hozzáállással sem lehet kezelni, szinte pillanatok alatt megoldódnak a coaching eszközökkel.  

 

További példák:

Tímea pszichoszomatikus tüneteket, köhögő rohamokat produkált a nyelvvizsga előtt, „orvoslása" a Brief Coaching csoda technikájával sikerült.   

István az „önszabotázstól" az újratervezésen át jutott el a személyre szabott megoldásig.

Ágnes azelmegyek, de úgysem fog sikerülni" attitűdtől jutott el az Action Learning módszerrel a „tényleg megérdemlem"-ig.  

 

Konklúzió

Nyelvtanári eszközökkel a szerző a fenti esetekben nem tudott volna segíteni a vizsgázóknak, s általában a hallgatók sem veszik szívesen, ha a tanár „a lelkükben vájkál"; ez valahogy nem hiteles, és a dicséretek is közlés-sorompóként hatnak.

Nyelvi coachként azonban, a hallgatók és coach közötti szerződés értelmében, utóbbi felhatalmazást kap arra,

(sőt erre kifejezett igény ébred) hogy mélyebbre ássanak, és az elakadásokat átformálva a pozitív pszichológia jegyében segítsen hallgatóinak megtalálni saját megoldásaikat.

 

Jelenleg hazánkban a nyelvvizsga-stressz gyakran bénítólag hat a nyelvtanulás folyamatára, pedig ezeket a helyzeteket néhány egyszerű coaching módszerrel könnyen motivációvá lehet változtatni.

 

 

http://hu.wikipedia.org/wiki/Coaching

www.yesucan.hu

 

 

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük