Információ és Etika (kiállítás)

A Montázs teaház és Galériában Homolya Gábor Gyár című fotókiállítása nyílt meg 2010 április 3.-án r. A kiállítás megtekinthető 2010 április 9-ig.

Vannak dolgok, amikről nehéz beszélni. Vannak olyanok, amikről nem illik, amikről nem szabad – és vannak, amikről nem tudunk, mert nem tudunk róla, vagy azért mert elmondhatatlanok. Néha ezeket egy másik média segítségével mégis közölhetővé alakíthatja egy értő. Így születhetnek olyan alkotások, amik nem első sorban képek, szobrok, filmek, hanem emlékek, tények, érzések.

A hétköznapi borzasztóság a televízión keresztül családtaggá vált. A kölyök Karinthy naplójában az afrikai háború, Salinger gyermekhőseinél a vietnami létező, de távoli, szinte mitoszi ködbe vesző, kontúrtalan. De a nagyszülő hűlt helye, aki német táborból nem jött vissza, vagy elvitték a szovjetek málenkíj robotra, az nehezebben feldolgozható. Posztmodern korban élünk. Látunk nem létező dolgokat filmen, amiket korunk meséinek aposztrofálunk. És pont emiatt nem hisszük el a filmeket, mint bizonyítékokat, sem a könyvet, sem szomszéd néni bizonyságát, mert bármi lehet igaz vagy hamis, de a hitelesítés tudománya nem olyan fejlett, mint a hamisításé. Kamukauszt a kétségbevonó szlengszó. Alig van már túlélője annak a korszaknak. Mire meglesz a reális elbíráláshoz szükséges távolság (időben), addigra irreális lesz egy tanú fellelhetősége (helyben). Feltétlenül reálisnak kell lenni egy irreális eseménnyel kapcsolatban? Már van egy-két olyan film, ami reálisnak tekinthető az irreális eseményekről, erről volt a napokban egy konferencia Budapesten (lásd link).

Önélet-SkiccA holokauszt nem egyedi, bár sokan annak tekintik. Afrika térképén a vonalzóval meghúzott országhatárok a hatalmas európai gyarmatbirodalmak megszűnését jelzik, amikor a belga-angol-francia kivonulások eredményeképpen Európában húzták meg azokat a vonalakat, amik az azóta is folyó törzsi háborúkat okozták. Uganda, Ruanda, Kongó. A népirtás szóval kapcsolatban már a Wikipédia is túl sok információt tud adni.

A zsidó népirtás, a holokauszt ténye, nagysága sokak szemében vitatott (lsd. holokauszttagadás és holokausztrevizionizmus), emiatt született egy magyar törvény, ami valószínűsíthetően nem a probléma megoldására, hanem további felszínen-tartására lesz alkalmazható (lásd link).

Pedig vannak tények, és tény hogy azok félelmetesek! Az egyik ilyen az IBM szerepvállalása a holokausztban. Edwin Black könyve elég sok dokumentumon alapuló gyűjtemény, de röviden összefoglalható. Az IBM nem bűnös. Teljesen jogszerűen tette lehetővé a nácik hadműveleteit, és a zsidók kiirtását. Az emberek – erkölcsi elfogultságuk következtében – a tényektől függetlenül is képesek állást foglalni (lásd fórumvita a könyv kapcsán).

Arról szól ugyanis, hogy az IBM – mind közvetlenül, mind leányvállalatai révén – tudatosan segítséget nyújtott a náciknak a holokauszthoz, mind annak a gyilkoló gépezetnek a fenntartásához, amelynek nem zsidó milliók is áldozatául estek Európa-szerte. Az emberiség szinte észre sem vette, amikor az információk magas fokú szervezése a társadalomirányítás és a hadviselés egyik eszközévé, majd a tömeges gyilkolás segítőjévé vált.

A világháború alatt, a pillanatnyi joggyakorlatnak megfelelően közvetlenül, majd közvetve de informatikai lehetőségével támogatta a náci gépezetet, mint jól fizető ügyfelet. Amikor bevonultak a nácik egy-egy újabb területre (osztrák, lengyel, cseh) akkor már kezükben voltak a nevet, címet, vallási hovatartozást tartalmazó listák (leporellók), amiket a korábbi népszámlálás adataiból válogattak le az IBM Hollerith lyukkártya-feldolgozó gépekkel. Ugyanezek a gépek tették lehetővé az országszinten optimalizált háborús termelési és logisztikai folyamatokat. Amikor a Nürnbergi per előkészítése során az IBM felajánlotta, hogy a bíróság rendelkezésére bocsájtja az adatait, azok kaptak az alkalmon. Az IBM mindig a jól fizető ügyfeleket szolgálta ki. Pecunia non olet. Tulajdonképpen jogszerűen. A túlélők közül páran beperelték őket. Aztán visszavonták a feljelentést (lásd link). A jog és az etika két független dolog.

… arról sem szabad hallgatnunk, hogy Hitler törekvéseit nagyban elősegítette egy amerikai nagyvállalat leleményessége és nyereségvágya, és személy szerint annak legendásan zsarnoki vezetője, név szerint az International Business Machines (azaz IBM), illetve Thomas J. Watson.

A fényképek, amik akár a YouTube-on megtalálhatók, „csak" képek. Most üres épületek vannak, és olyan szerkezetek, amik egykor halálgyárként működtek. De ez persze kétségbevonható. Sokunk véleményét a tények nem befolyásolják. Ez nevezik hitnek. A túlvilágban, az igazságban, a büntetésben, a jutalomban. Vannak írók. Mint például Böszörményi Gyula, aki a „3..2..1" regényében az egykori Lipót mező életének szellemi megtestesülését a betűlencsén keresztül láttatja meg velünk. A mai helyszín, amint a YouTube filmen láthatjuk, egy szép kert. Mi ebben a borzasztó? Akiket nem látunk? Anna Frank naplója egy másik – akár kétségbe is vonható – világot vizionáltat. Mi abban a borzasztó? Ami nincsen már leírva?

A sárkánykígyók a zsidó-keresztény mitológia gonoszságának megtestesülései. A kínaiaknál a szerencse és a jóság képviselői. Posztmodern korunkban már nálunk is vannak kedves sárkányok, mint Agócs Irisz akvarelljein, Csukás István vagy Tracy Hickman történeteiben. Ők tekinthetők a kivételnek vagy a sárkányság ténye független a gonoszságtól?

A holokauszt ténye azt jelenti-e, hogy minden német gonosz? Ha egy ember gonoszságáról megbizonyosodsz, akkor azt az érzést át kell-e (át lehet-e) vinni arra az embercsoportra, akinek ő a képviselője a te szemedben?

A Montázs teaház és Galéria tisztelettel meghívja Önt Homolya Gábor Gyár című fotókiállításának megnyitójára. 2010 április3.-án 18 órakor. A kiállítás megtekinthető 2010 április 9-ig.

Ha eljön valaki a Montázsba, megtekintheti a kiállítást,

ami vitathatatlan vizuális tény (hiszen az alkotó a holokauszt képeken nem használja a számítógépes módosító eszköztárat, mivel egyébként digitális montázsokat is készít),
ami vitathatatlan etikai érv, mint minden művészi alkotás,

, akkor csak esztétikai vagy etikai véleményalkotásra is kényszerül?

Kérdés, hogy az etikai döntés kényszer-e, vagy zsigeri reflex.

Kell-e dönteni? Merünk-e dönteni, vagy inkább a tényeket cáfoljuk, hiszen azok cáfolhatók. Egyszerűen úgy, hogy nem hiszem el. A holdraszállást, a keresztrefeszítést, a tegnap esti kifogásodat, a holokausztot.

Bármit nem hiszek el – ha félnem kell tőle, hogy igaz. Igaz?

Embertelen, hogy milyen emberi!

Avagy vállalod Szophoklésszel, hogy „semmi nem idegen tőled, ami emberi"?

-*-

http://www.montazsteahaz.hu/ A Montázs teaház és Galéria, Homolya Gábor kiállításának helye

http://konferenciakalauz.hu/konferenciak/9314-holokauszt-film-emlekezet Holokauszt – Film – Emlékezet (konferencia)

http://webshop.animare.hu/az_ibm_es_a_holokauszt+71810.html Edwin Black – Az IBM és a holokauszt (Athenaeum 2000 Kiadó)

http://hup.hu/node/42285 az Edwin Black könyv ajánlója egy tipikus felhasználói vitával

http://www.estihirlap.hu/kisebbseg/17797-tobb-sebbol-verzik-a-holokauszt-torveny 2010 – magyar holokauszt törvény (Btk. 269.§ c)

http://www.origo.hu/nagyvilag/20010403megsem.html Mégsem lesz holokauszt-per az IBM ellen

http://www.libri.hu/konyv/3-2-1.html Böszörményi Gyula : 3..2..1 (Könyvmolyképző Kiadó)

http://www.youtube.com/watch?v=Tut4m_w4kYk Auschwitz – fényképek