INK NOT INK – ez nem Shakespeare idézet, hanem kínai kortárs kiállítás.

2009. október 12-én a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, Balogh Gyula, az Oktatási és Kulturális Minisztérium koordinációs szakállamtitkára nyitotta meg az INK, NOT INK című kínai kortárs tintafestmény kiállítást, amely a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 60. évfordulója alkalmából szervezett „Kínai kulturális fesztivál Magyarországon" című rendezvénysorozat kiemelt eseménye.

2009. október 12-én a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, Balogh Gyula, az Oktatási és Kulturális Minisztérium koordinációs szakállamtitkára nyitotta meg az INK, NOT INK című kínai kortárs tintafestmény kiállítást, amely a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 60. évfordulója alkalmából szervezett „Kínai kulturális fesztivál Magyarországon" című rendezvénysorozat kiemelt eseménye.

 Az ünnepélyes megnyitón részt vett Wang Wenzhang, a Kínai Népköztársaság Kulturális Minisztériumának miniszterhelyettese és Su Huijun, a Nemzetközi Kulturális Csereprogramok Shenzheni Egyesületének igazgatója.

Őszintén bevallva a kínai tus- és tintafestészetről nem sok ismeretem van, de gondolom az mindenki által ismert, hogy a távolkeleti művészet alapvető technikája és kifejező eszköze a vonal és a tónus. A tusfestészetnek, mint nagyon sok művészeti ágnak, Kína volt a létrehozója. A legfinomabb alkotások fehér rizspapírra fekete tintával és tussal, néhány finom, jelzésszerű vonallal, a részletek elhagyásával, a formák karakteres ábrázolásával készültek. A kiállítás központi témája a tintafestészet ősi hagyományának döntő szerepe és hatása a mai kortárs művészetre.

Néhány alkotás különleges technikával készült – amit videón is megtekinthetünk – alumínium lapra elégetett papír pernyét szórva, majd ecsettel megformázva egy kietlen táj képét varázsolja elénk, amit aztán digitális print formájában megmutat az oda épült modern város képével. A kiállított könyvek különböző tartományokban élő családok történetét mesélik el, van közöttük egy, ami nevezhető titkos könyvnek ugyanis Hoin városában egy női közösség által íródott olyan írásjelekkel, amit csak nők tudnak elolvasni a férfiak nem. Az említettek csak kiragadott érdekességek a kiállításról, amelyen átfogó képet kaphatunk az ősi hagyományokat alkalmazó mai merész, új technikájú kortársakról.

Lu Hong a kiállítás kurátora, a Shenzeni Szépművészeti Múzeum művészeti igazgatója az alábbiakban fogalmazta meg a kiállítás eszmeiségét:

„A kínai reform, valamint a politikai és kulturális nyitás kiteljesedésével a kortárs kínai tus- és tintaművészet már egy vadonatúj művészeti hagyománykánt jelent meg a mai Kínában. Szorosan kötődik a tradicionális közeghez, és a mai kultúra új értékeire is reflektál. A Kínai Népköztársaság Kulturális Minisztériuma a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériumával közösen abból a célból döntött az „Ink, Not Ink – Kínai kortárs tintafestmények" című kiállítás megrendezéséről, hogy Kína legjelentősebb tus- és tintafestő művészeinek reprezentatív alkotásait mutathassák be. Őszintén reméljük, hogy ez a kiállítás is hozzájárulhat a kínai és a magyar nép közti megértés és barátság elmélyítéséhez.

A tinta és a tus művészete, történetének több mint ezer éve alatt nemzeti jelképpé vált. Csakúgy, mint bármely ország hagyományos művészetének, a kínai tinta- és tusfestészetnek is szembe kell néznie azzal a kérdéssel, hogy miként válhat a kortárs kultúra részévé, illetve miként képes kommunikálni a többi ország művészetével. Ez a kiállítás magában hordozza az újonnan fejlődő trendeket és a kortárs tinta- és tusfestészet általános helyzetét, noha természetesen az összes kiváló alkotást nem tudjuk bemutatni. A kiállított munkák többségét nézve azt láthatjuk, hogy a közreműködő művészek nagy gondot fordítanak a saját kulturális hagyományuk és a ma érvényes kulturális háttér megtalálására. Amíg egyfelől a nyugati kortársaik által fontosnak tartott kulturális kérdésekkel is foglalkoznak, a megértéshez és a kifejezéshez tőlük eltérő utat választanak. A globalizált világ viszonyai közt, ahol a vélemények sokfélesége, a tolerancia, az értékek egyenlősége kiemelt hangsúlyt kap, létfontosságú, hogy rávilágítsunk a kortárs kínai művészet nemzeti sajátosságaira, egyediségére. Voltaképpen a közreműködő művészek már könnyedén átsiklottak a keleti és a nyugati, a tradicionális és a kortárs, az absztrakt és a figuratív, a realista és az expresszív közti határon. Munkájuk világosan megmutatja, hogy a hagyomány nem a megóvástó, hanem az alkotástól válik élővé. Hiszem, hogy a jövőben még ragyogóbb művekkel örvendeztethetnek meg bennünket!

Ezen a kiállításon nem csak a tinta és a tus művészei kapnak szerepet, hanem olyan alkotók is, kiknek videói, installációi, szobrai szorosan kötődnek ehhez a műfajhoz. A kiválasztáskor az volt a célunk, hogy bemutassuk az új technikák alkalmazása és a hagyományból való merítés közti teremtő feszültséget. Hisszük, hogy ez a tárlat visszavonhatatlanul elősegíti, hogy a kortárs kínai tinta- és tusművészet megtartsa saját kultúrájának folytonosságát, egyediségét, önbecsülését.

Kívánom, hogy kiállításunk minél nagyobb sikert érjen el!"

Budapest, Városliget, Vajdahunyadvár, Magyar Mezőgazdasági Múzeum.

Lantai József