Iskolakorszerűsítéssel Lehetne Növelni A GDP-t

Akár 0,3 százalékos GDP növekedést is hozhatna az országnak, ha az ilyen szempontból biztosan elavult oktatási iskolaépületek energiahatékonyságára jelentős összeget áldozna az állam, illetve az Európia Unió. Csakhogy az önrész előteremtése is nehézkes, így kevés intézmény fenntartója tud érdemben beruházásokra pályázni. Néhány vidéki iskola és a piarista rend azonban aktív és eredményes pályázati tevékenységet folytat.

A január óta állami fenntartásba került iskolák épületeinek részleges energiahatékonysági felújításával akár 0,3 százalékos pótlólagos gazdasági növekedés is elérhető lenne – áll az AAM Tanácsadó Zrt. tanulmányában. A cég szerint most minden korábbinál elérhetőbb lenne egy átfogó felújítási program megvalósítása, hiszen így most egyetlen központi szereplő kezdeményezné és szervezné a beruházást, továbbá ugyancsak az államnál keletkezne az energiaköltség megtakarítás, valamint a járulékos adóbevétel is. Mindez a reálgazdaság élénkítése mellett a foglalkoztatásra és a költségvetés egyenlegére is pozitív hatást gyakorolna.

A magyar közoktatás épületállománya súlyosan elavult és leromlott állapotban van. Az iskolaépületek jellemzően sok nyílászáróval rendelkeznek, továbbá nagyrészt a korszerű épületenergetikai tervezési elvek megjelenése előtt épültek, ezért a legmagasabb fajlagos energiafelhasználású épületek közé tartoznak. A növekvő energiaköltségek mellett az iskolaépületek energetikai célú felújításával olyan hatékonyságjavulás érhető el, amely még hitelből megvalósítva is valóban megtérülő beruházást jelentene.

Annak érdekében, hogy a fejlesztés jelentős rövidtávú kedvező hatásai érezhetőek legyenek, két év alatt legalább 3.9 millió négyzetméternyi épületállomány felújítására lenne szükség a tanácsadócég szerint. A felújítások hatására legalább 50 százalékos energiaköltség megtakarítás lenne elérhető, ami évi 5-15 milliárd forint közötti állami kiadáscsökkentést jelentene. Ekkora fejlesztési volumen mellett két év alatt több mint 6 500 ember jutna közvetlenül munkához az építőiparban, míg a magas multiplikatív hatás miatt akár további 9 000 ember foglalkoztatása lenne megoldható az építőiparon kívül, többek között az építőanyag ipar, a szállítás, a kereskedelem, a mérnöki munkák és a finanszírozás területén. A költségvetés adóbevétele mindkét évben több mint 21 milliárd forinttal növekedhetne csak a befolyó áfán keresztül.

A cég javaslata szerint – közvetlen költségvetési fedezet hiányában – a program úgy lenne megvalósítható, ha az állam egyik hitelképes cége úgynevezett ESCO finanszírozási konstrukció segítségével, a nemzetközi pénzpiacokról felvett hitelből finanszírozná az iskolák felújítását. Az állami cégek hitelfelvétele nem növeli az államadóságot, a beruházások pedig emelnék az építőipari KKV-k megrendelés állományát, ezen keresztül a gazdasági teljesítményt. A hitelösszeg az eddig fűtésszámlákra fordított forrásokból 10-14 év alatt visszafizethető lenne.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél külön nem tartják nyilván, hogy az oktatási intézmény milyen épületenergetikai fejlesztésekre, milyen sikerekkel pályáztak az elmúlt években. Ismert azonban jó néhány példa a közelmúltból, ahol megújuló energiaforrás hasznosítással kombinált fejlesztést hajtottak végre, vagy terveznek.

Az energia megtakarítás és a zöldenergia termelés terén az oktatási intézmények között alighanem élen járnak a piaristák, akik az évtized végére felére akarják csökkenteni villamosenergia-felhasználásukat, és ennél is nagyobb mértékben mérsékelni gázfüggőségüket. A rend nyolc intézményében sorra valósulnak meg a legváltozatosabb energetikai beruházások az épületek szigetelésétől a napelemeken, a talaj- és levegő-hőszivattyúkon át a szélgenerátorok telepítéséig. A Pesti Barnabás utcai piarista tömb rendbe hozása nemcsak funkcionális és esztétika értelemben, hanem az energiafelhasználás szempontjából is siker. A közel száz éves épület jellege miatt alternatív energiaforrások bevonását nem lehetett megoldani, de a hőszigetelt nyílászárók, a kazánok lecserélése, a hővisszanyerő szellőzőrendszer és a hűtőgépek hőjének hasznosításával a használati meleg víz előállítása meghozta a várt eredményt. Nacsa Lőrinc, a rend kommunikációs vezetője elmondása szerint az épület energiafelhasználása 40 százalékkal mérséklődött. A beruházásra a rend 449 millió forint EU-támogatást nyert el. Szegeden a Dugonics András iskola tornatermének tetején mintegy 1000 négyzetméteres napelem park telepítését tervezik, ami gyakorlatilag önellátást biztosít az épületegyüttesnek, Nagykanizsán az intézmény kertjében pedig szélgenerátort terveznek felállítani. Gödön, a piaristák nyolc szakmát oktató szakiskolájában az új műhely épületét már geotermikus energia fűti, ezt pedig faaprítékkal üzemelő kazán egészít ki, hiszen a műhely melléktermékekét keletkező fahulladék így hasznosítható. Kecskeméten óvodát és iskolát is visz a rend. Ide napelemeket terveznek, és terveik között szerepel egy hőszivattyús fűtési rendszer alkalmazása a felújításra kerülő épületeknél, amely nyáron hűti, télen fűti az épületeket.

A Dunaújvárosi Főiskola két, laboratóriumokat magában foglaló épülete több mint hárommilliárd forintból újult meg korszerű energiaellátó rendszerek beépítése mellett és az előzetes számítások szerint 65-75 százalékos megtakarítás érhető majd el a hagyományos fűtés-hűtéssel szemben a januárban átadott épületeknél. A megújuló energiák széles spektrumát alkalmazzák, geotermikus energiaforrásokat (talajszondákat és hőszivattyúkat), szélkereket és napelemeket is. Nemcsak az energiaköltségeket csökkentése miatt érdekes a főiskolai projekt, hanem azért is, mert az energiaellátó rendszerek működés közbeni tanulmányozásra is lehetőséget biztosítanak vele a környezetvédelmi kutatás és oktatás területén. A használat során viszont a méréseket, a tapasztalatok rögzítését, elemzését már a hallgatókkal közösen fogják elvégezni az oktatók, akik a tervezésben is részt vettek. Ilyen mérési lehetőségeket kínáló önfenntartó épület Bognár László rektor tudomása szerint nincs Európában.

Az elmúlt, rendkívüli hideggel járó tél miatt döntött úgy a szigetközi Hédervár, hogy napkollektor építésére pályáznak márciusban, így szeretnék elkerülni, hogy az év eleji esethez hasonlóan a fűtéshez használt gáz magas ára miatt szénszünetet kelljen tartaniuk az oktatási intézményeikben. Mintegy 15 millió forint pályázati pénzből a település óvodájának tetejére vízmelegítő napkollektort, az iskolára pedig annak teljes energiaigényét fedező napelemet építtetnének. Mindezzel jelentősen csökkentenék kiadásaikat is, de a százezer forintos nagyságrendű megtakarítás mellett az is célja Hédervárnak, hogy felhívják a figyelmet arra, hathatós kormányzati támogatás nélkül az önkormányzatok nem tudnak átállni alternatív energiaforrások felhasználására.

Hat csongrád megyei önkormányzati intézményben is végrehajtottak tavaly év végéig megújuló energiát is alkalmazó energetikai korszerűsítést. Két intézményben hőszivattyúkat alkalmaznak, öt iskolában pedig részben az épületek tetejére szerelt napkollektorokkal állítják elő a használati meleg vizet. A fűtéskorszerűsítés során kondenzációs kazánokat építettek be, illetve két helyen biomassza tüzelésű, faelgázosító berendezések biztosítják az energiát. A hosszabb távon jelentős megtakarítást eredményező fejlesztést 138,5 millió forinttal támogatta az Európai Unió, a beruházás költségeiből mintegy 225 millió forintot pedig az önkormányzat biztosított. A beruházás évente 6548 GJ földgáz-megtakarítással jár, ami – a hőszivattyúk többlet villamosenergia-igényét is figyelembe véve – 27,5 millió forinttal mérsékli az oktatási intézmények fenntartási költségét.