Ismét „Képzett Társítások – AEGON-estek” A Bárkában

http://www.barka.hu/

Az AEGON Magyarország Zrt. és a Bárka Színház együttműködésében 2006 szeptemberében indult a Képzett társítások – AEGON-estek a Bárkában című sorozat, amelynek keretében a magyar művészeti élet kiválóságai voltak Alföldi Róbert vendégei. Január 18-án Alföldi Róbert az egyik legnevesebb magyar képzőművésszel és egy költőből lett prózaíróval beszélget.

http://www.barka.hu/

Harasztÿ István munkáit már a hetvenes évektől az ironikus társadalomkritika jellemezte. Petőcz András új könyvében, az Idegenek című regényben fenyegetettség és a kiszolgáltatottság veszélye fogalmazódik meg. A beszélgetésre, felolvasásra, olykor képek bemutatására és vetítésre épülő esteken mindig hangsúlyos a zene is, olyan zenészek játszanak, akik kreatív módon reagálnak mindarra, ami az esten elhangzik vagy látható. Ezúttal ismét a hazai dzsesszélet két kiválósága :Dés András és Fekete-Kovács Kornél.

2008. január 18-án, pénteken 19 órától:

Alföldi Róbert vendégei:

Harasztÿ István (Édeske) szobrász, Petőcz András író lesznek

Zene: Dés András (ütőhangszerek) és Fekete-Kovács Kornél (trombita, szárnykürt)

Ötletgazda, sorozatszerkesztő: Eszéki Erzsébet

Életrajzok:

Harasztÿ István (Édeske)

1934-ben született Pestszentimrén. 1951-től géplakatos tanuló, 1953-tól díszmű lakatos. Ekkor kezd festeni. 1960-tól tíz éven át a Dési Huber Képzőművészeti Kör növendéke, 1964-től rendszeresen részt vesz hazai és külföldi kiállításokon.

Első mobil szobrát (Körök) 1967-ben készíti. „A Hathúszas gyors" című, 1970-es alkotása már jól érzékelteti munkáinak egyik jellegzetes vonását, a rendszerrel szembeli kritikát és iróniát. Itt jelenik meg először későbbi fő műveinek jellegzetes eleme, az acélgolyókkal működő acél-bronz sínrendszer.

Az új anyagokra és technológiákra fogékony művész a 60-as, 70-es évek fordulóján áttér a fémingákról a plexi mobilok készítésére. Az 1970-ben készült szobra, a „Fügemagozó" az egyik legjelentősebb alkotása. Amikor 1972-ben betiltják a Ganz- Mávag-ba tervezett kiállítását, a meghívót felülbélyegzi, majd szétküldi a következő felirattal: „Bizonytalan időre elhalasztva".

A korszak egyik legjelentősebb műve volt a „Madárkalitka" (1971), amely a rabságot modellezi. Alkotásainak jó része látványos, szellemesen működő szerkezet, sokszor többértelmű, humoros címmel, mozgó szobrait jól kiszámított dramaturgia és zeneiség jellemzi.

1977-ben a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban volt látható első nagyszabású kiállítása. 1980-81-ben készítette el „Agyágyú" című, monumentális kinetikus szobrát.

1987-ben alkotta meg a korabeli magyar bürokráciát karikírozó, „Termékszerkezet-váltás" (Stemplire várva I.) című mobilját, 1986-87-ben, nyugat-berlini tartózkodása után a „Vér és fű" (1988) című művét.

Főbb díjai:

Kassák-díj (1975), Munkácsy-díj (1988), érdemes művész (1996), Pro Urbe-díj (1999), Kossuth-díj (2000), 2008-as Hungart-díj (ez utóbbi 2007. dec. 13-án vette át).

Főbb egyéni kiállításai:

1972: Balatonboglári kápolnatárlatok (Molnár Sándorral), Balatonboglár;

1977: Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár,

1981: Iparművészeti Múzeum, Budapest,

1988: DAAD Galerie, Nyugat-Berlin (1987-88-as DAAD-ösztöndíja után),

1989: Műcsarnok, Budapest,

1996: Csontváry Galéria, Budapest,

1998: Városi Művészeti Múzeum, Győr,

1998: Retrospektív kiállítás, Műcsarnok, Budapest,

1999: Szinyei Szalon, Budapest,

2006: Római Magyar Akadémia,

2007: retrospektív kiállítás műveiből és gyűjteményéből, Kogart Ház, Budapest, majd egyéni kiállítás Pozsonyban, Kassán és Székesfehérváron.

Petőcz András:

1959-ben született Budapesten. 1981 és 1983 között a Jelenlét című folyóirat vezető szerkesztője. 1983-ban underground művészeti egyesületet és szamizdatot alapít Médium-Art néven. A 80-as években csatlakozik a párizsi avantgárd köréhez, 1986-88-ban több franciaországi rendezvényen is fellépett. 1989-91-ben videófilmeket rendez a Balázs Béla Stúdióban. Médium-Art címen reprezentatív vizuális költészeti antológiát állít össze. 1990-92-ben a párizsi Magyar Műhely egyik felelős szerkesztője.

Sáry László zeneszerzővel közös lemezt készítenek, a „Közeledések és távolodások" című hanglemez 1990-ben jelenik meg. A „Láthatatlan jelenlét" című kötete a hagyományos formákhoz való visszatérést jelzi költészetében. A szintézis, a hagyományok egységesítésére való törekvés jelenik meg az 1994-es „A tenger dicsérete" című, válogatott verseit tartalmazó kötetében is.

1998-ban meghívást kap az Egyesült Államokba, ahol három hónapot tölt egy nemzetközi írószemináriumon, Iowában. Ebben az időszakban fordul a próza felé. Megírja "A napsütötte sávban" című prózaverskötetét, majd novellákat publikál, „ Egykor volt házibarátaink" címmel. Ezt követi két regény, „A születésnap" 2006-ban, majd 2007-ben az „Idegenek". A könyv az oroszországi Beszlanban történt tragédia prózai feldolgozása, drámai látomás a terrorról, a kiszolgáltatottságról egy, az édesanyjával folyton menekülő kislány szemszögéből.

Fontosabb díjak:

Kassák-díj (Párizs, 1987), Graves-díj (1990), József Attila-díj (1996), Arany János-jutalom (2001), Salvatore Quasimodo díj (Balatonfüred, 2003), UNESCO-Aschberg Alkotói Díj (2006).

Főbb könyvek:

1984: Betűpiramis (versek),

1988: A jelentés nélküli hangsor (versek),

1989: Non-figuratív (versek),

1990: A jelben-létezés méltósága (esszék),

1994: A tenger dicsérete (válogatott versek),

2002: Majdnem minden (összegyűjtött versek),

2005: Európa rádió (versek),

2006: A születésnap (regény),

2007: Idegenek (regény).

Fekete-Kovács Kornél:

Nem csak hangszeres szólistaként, hanem zeneszerzőként és hangszerelőként is elismert művész, tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékén. A Budapest Jazz Orchestra (BJO) alapítója, annak 1998-tól 2005-ig művészeti vezetője és szólistája. 2005 októberétől a Modern Art Orchestra vezetője. 2006 februárjában megalakította saját zenekarát Fekete-Kovács Kornél Quintet néven. Több magyar formációban játszott, s neves nemzetközi zenekarokban is zenélt.

Zeneszerzőként számos kisebb kompozíció mellett a Budapest Jazz Szvit című mű szerzője. Második, big band-re íródott, egész estés darabja: A Vándor, amely Human Circle/The Wayfarer címmel látott napvilágot. 2005-ben két szerzeményét is bemutatták: az egyik a Dedications című szvit, a másik a Karácsonyi Napló – ez utóbbi a Modern Art Orchestra első lemezéhez szolgált zenei anyagul. A Tölgy és a Méh című darabját a Modern Art Orchestra mutatta be 2006 szeptemberében.

Díjai: 1993-ban Krakkóban a Jazz Juniors Competition versenyen zenekarával megszerezte az első helyezést, valamint a legjobb trombitás díját is elnyerte. 2000-ben és 2004-ben az Artisjus Zenei Alapítvány díjával tűntették ki. 2002-ben Az év zeneszerzőjeként eMeRTon Díjat kapott.

Dés András:

Hétévesen kezdte zenei tanulmányait klasszikus ütőhangszereken, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakán szerzett 2005-ben diplomát. Sokoldalú ütőhangszeres zenész, aki elsősorban a dzsesszhez közel álló improvizatív zenét játszik.

Több jelentős formációban muzsikált, ilyen a Balázs Elemér Group, az Off Course (2004-ig), a Kaltenecker Trió (2005-ig), Fekete-Kovács Kornél kvintettje, a Dés László Septet, az Oláh Kálmán Sextet. 2007 őszén saját zenekart is alapított Dés András Trió néven.

2001-ben Eötvös Péter felkérésére közreműködött a Music for New York című szerzeményének felvételén. A dzsessz mellett más műfajok is érdeklik, tagja volt például a Jazz+Az együttesnek, s két remek énekesnővel, Palya Beával és Szalóki Ágival való együttműködését szintén pályája fontos állomásának tekinti. Rendszeresen fellép hazai és külföldi koncerteken, s számos album felvételénél játszott.

A Képzett társítások – AEGON-estek a Bárkában című sorozat keretében eddig Alföldi Róbert vendégei voltak:

– Spiró György író, aki a 2006-os AEGON Művészeti Díjat kapta „Fogság" című regényéért, valamint Jeney Zoltán zeneszerző, akit Spiró György jelölt az AEGON Művészeti Társdíjra;
– Závada Pál író, Szüts Miklós festőművész, Darvas Benedek zeneszerző-zongorista;
– Parti Nagy Lajos író, Pálfi György filmrendező és Vázsonyi János szaxofonos;
– Bíró Kriszta és Bereményi Géza, Darvas Benedek, valamint Darvas Kristóf;
– Kőrösi Zoltán író és Csurka Eszter festőművész, Grencsó István szaxofonos, Benkő Róbert nagybőgős;
– Esterházy Péter író, Dés László zeneszerző, szaxofonos, Figula Mihály borász;
– Szabó T. Anna költő és a férje, Dragomán György író, továbbá Kenyeres Bálint filmrendező és David Yengibarjan tangóharmonikás;
– Nádasdy Ádám költő, műfordító, El Kazovszkij festőművész, valamint Darvas Ferenc zeneszerző, zongorista.
– 2007 szeptemberében Rakovszky Zsuzsa, az idei AEGON Művészeti Díjjal elismert költő, író, műfordító, valamint az AEGON Művészeti Társdíjra általa jelölt festőművész, Vojnich Erzsébet volt az ünnepélyes díjátadó est két vendége. Csellón a 14 esztendős kiugró tehetség, Szabó Ildikó játszott.
– Október 27-én Vámos Miklós és Palya Bea, Barcza Horváth József bőgőzött.
– November 30-án Nádas Péter író és Jovánovics György szobrászművész zárta a 2007-es évet, s a magyar dzsesszélet egyik vezető együttese, a Trio Midnight játszott, azaz Oláh Kálmán (zongora), Balázs Elemér (dob) és Egri János (nagybőgő) reagált páratlan érzékenységgel az esten elhangzottakra.

A következő két est fellépői:

2008. február 29-én Horváth Ádám rendező és Békés Pál író lesz Alföldi Róbert vendége, gitáron László Attila játszik.

2008. március 28-án Grendel Lajos író lesz az egyik vendég (aki az est után pár nappal lesz 60 éves), a másik vendég pedig a 80 éves Bacsó Péter (akivel másfél évtizede terveznek közös filmet). Zene: Oláh Kálmán (zongora) és Bacsó Kristóf (szaxofon).

/Tausz Anikó/