Itt a csokinyuszi… avagy egy emberre fejenként hány csokinyuszi esik…

A válság ellenére is növekvő a kereslet a minőségi csokoládék iránt, hallottuk az Édességgyártók Szövetsége hagyományos Húsvéti sajtótájékoztatóján. Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke ismertette a tavalyi húsvéti adatok mellett az idei tendenciákat és trendeket valamint Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke a kiegyensúlyozott táplálkozás titkaiba avatta be a megjelenteket.

A válság ellenére is növekvő a kereslet a minőségi csokoládék iránt, hallottuk az Édességgyártók Szövetsége hagyományos Húsvéti sajtótájékoztatóján. Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke ismertette a tavalyi húsvéti adatok mellett az idei tendenciákat és trendeket valamint Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke a kiegyensúlyozott táplálkozás titkaiba avatta be a megjelenteket.

Antal Emese és Sánta SándorAz ünnepek alatt 812 tonna édességet fogyasztunk – a magyar vásárlók egyre inkább a minőségi csokoládét keresik. Húsvét az egyik legszebb családi ünnepünk, amikor a hosszas előkészületek eredményeként a tojás és a sonka mellett sokféle édesség is az asztalra kerül. A mindössze 2-3 hetes ünnepi szezonban 812 tonna, azaz fejenként 8 dekagramm édességet vásárolunk. Ez azt jelenti, hogy Húsvétkor minden magyar lakos nem egész egy tábla csokoládét vagy 1-2 csokoládé figurát fogyaszt el. A magyar fogyasztók az utóbbi években kiemelt figyelmet fordítanak a minőségre, emellett a magas kakaó-szárazanyag tartalmú készítmények iránt is növekszik a kereslet, amit alátámaszt az a tény, hogy bár a gazdasági válság hatására a mennyiségi eladások csaknem 10%-kal csökkentek, az étcsokoládé vásárlások 2009-ről 2010-re közel kétszeresére nőttek. A kiegyensúlyozott táplálkozásunkban a minőségi csokoládék helyes fogyasztásának számos pozitív élettani hatása lehet, ami táplálkozástudományi szempontból is alátámasztott. Fontos ugyanakkor, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás aktív életmóddal párosuljon.

„2007 óta komoly szemléletváltás figyelhető meg a húsvéti édességek vásárlóinak körében. Míg régebben az olcsó, bevonómasszából készült figurák voltak a legnépszerűbbek, az elmúlt négy évben a trend megfordult és immár a csokoládé termékekből fogyasztunk többet. – mondta Sánta Sándor. „Tavaly húsvétkor 812 tonnányi szezonális édesség került a fogyasztók kosarába. A bevonómasszából készült termékek értékesítésének mennyisége 303 tonnáról 232 tonnára csökkent." Mi a különbség a csokoládé és a bevonómasszából készült termékek között? A kakaós bevonómassza összetétele kakaópor, speciális növényi zsír, cukor és tejpor. A végeredmény alacsonyabb ár, kakaóvaj helyett növényi zsírok és alacsonyabb beltartalmi érték. A csokoládé összeállítása kakaómassza, kakaóvaj, cukor és tejpor tehát ebből következik a magasabb ár, a magasabb kakaóvaj és kakaó tartalom valamint a magasabb beltartalmi érték. Tavaly Húsvétkor a szezonális termékekre fordított 2,7 milliárd forintból 2,3 milliárd forintot csokoládé figurákra (ezen belül 1 milliárd forintot csokoládétojás, kicsivel több, mint 1 milliárd forintot csokoládényúl, 186 millió forintot egyéb figurákra) költöttünk, további 187 millió forint értékben húsvéti zsákokat, 214 millió forint értékben pedig játékkal kiegészített ajándékcsomagot vásároltunk. A magas kakaótartalmú csokoládé pozitív élettani hatása régóta közismert, és ma már bizonyított tény az is, hogy 100 gramm étcsokoládé olyan mértékben csökkentheti a vérnyomást, hogy ennek eredményeképpen a szívinfarktus vagy a szélütés kockázata kb. 21 %-kal lesz alacsonyabb. A csokoládék dúsítására gyakran használt olajos magvak gazdagok B1-, B2-, B6 vitaminokban, amelyek erősítik az immunrendszert. E-vitamin és ásványi anyag (magnézium, kálium, kalcium és réz) tartalmuk hatékony antioxidáns (szerepet játszik a szervezetben lévő szabad gyökök káros hatásai ellen való védelemben), a réz, mint nyomelem, elengedhetetlen a vérképzéshez és a központi idegrendszer működéséhez. A csokoládé teobromin tartalmának köszönhetően pedig hangulatjavító hatású.

„A szezonális édességek mintegy harmadát a húsvéti ünnepek alatt fogyasztjuk el, ezt fizikai aktivitással ellensúlyozhatjuk. – javasolja Antal Emese. „Húsvétkor, amikor különösen nagy hangsúlyt kap az étkezés, fontos hogy életmódunk aktív, mozgásban gazdag legyen. Ügyeljünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra, így a csokoládé élvezetéről sem kell lemondanunk. Fogyasszuk bűntudat nélkül és menjünk kirándulni a természetbe, autó helyett a gyaloglást válasszuk – apró tippek, amelyekkel már sokat tehetünk egészségünkért." Az édességgyártók számára világszerte problémát jelent az édességek két fő alapanyagát képező kakaó, valamint cukor világpiaci árának robbanásszerű emelkedése. Míg előbbi az elefántcsontparti bizonytalan politikai helyzet hatására ugrott meg az elmúlt hónapokban, addig utóbbi az EU cukor raktárkészletének csökkenése és a nádcukor világpiaci árának hosszú ideje tartó emelkedése okán emelkedett nagymértékben.

A legnagyobb kakaóbab termelő országok Elefántcsontpart, Ghána, Indonézia, Brazília, Kamerun és Nigéria. Az utóbbi évek termőciklusát nézve a 2009-2010 szezonban gyengébb a termés, kb. -100.000 tonna, a 2010-2011 szezon kiemelkedően jó termést hozhat, kb. 150.000 tonnával több lesz, mint a felhasználás, de az elefántcsontparti exporttilalom miatt kérdéses, hogyan jut el a piacokra. Az export tilalom kivetését követő hetekben ismét 32 éves csúcsokra emelkedett a kakaóbab tőzsdei jegyzése. A cukor gyorsan emelkedő világpiaci ára és a kedvezőtlen időjárás, valamint a kínálatra irányuló spekulatív jellegű fedezeti ügyletek és a világszerte jellemző felhalmozás kombinált hatásaként a végfelhasználó gyártók – a sütőiparban, a cukrásziparban és az élelmiszeripar szélesebb köreiben – továbbra is aggódnak a cukorkínálat problémái miatt. Az Európában az elmúlt hónapokban tapasztalható cukorhiányt tovább súlyosbította a világpiaci árak mozgása. A CIUS véleménye szerint a következő gazdasági évre vonatkozó intézkedéseket nem szabad addig bevezetni, amíg az Unió cukorpiaci kínálata vissza nem tér az „egészséges" és kedvező szintre.

Összegezve a trendeket az alábbiak állapíthatók meg. A gazdasági válság ellenére is stabil maradt értékben a szezonális termékek fogyasztása, csupán mennyiségben csökkent az elmúlt évben. Ezzel párhuzamosan az étcsokoládéból készülő termékek iránti kereslet közel a duplájára nőtt. A legtöbbet az egyedi kiszerelésű tojás és nyúlfigurákra költöttük. Továbbra is kedveltek a különböző húsvéti csomagok. Tovább nő a márkázott termékek iránti kereslet. Intenzív kereslet az ismert csokoládé márkák egyedi kiszerelésű termékei iránt (pl. közkedvelt desszertek, pralinék tavaszi, húsvéti öltözetben). Húsvéti vásárlásainkban továbbra is a hipermarketek uralják a piacot. Fogyasztók egyre inkább odafigyelnek a címkén található információkra.

Befejezésül néhány szó a csokoládé jótékony hatásairól. Antioxidánsok: lekötik a szervezetben jelen lévő káros hatású szabad gyököket. A csokoládéban a katechin és epikatechin (polifenolok) könnyen felszívódik, a csokoládéfogyasztást követően emelkedik a vérben a szintje. A polifenolok egészségre gyakorolt hatásai: biztosítják az erek épségét, csökkentik az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát, csökkentik a trombózis kialakulását, a sejthártyákat károsító szabad gyököket lekötik, illetve képződésüket gátolják, csökkentik egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát, immunszabályozó szerep és végül lassítják az öregedési folyamatokat. Könnyen és gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmaz, ezáltal gyors energiaforrást biztosít (tanulás, állóképességi sportok). Élénkítő hatású (theobromin, koffein), hangulatjavító (szerotonin, PEA) és kedvező az emészthetősége. Heti 2-3 alkalommal 25-30 g mennyiségben étkezésünk befejező fogásaként fogyasszuk, soha sem helyette!

 "Az evés nemcsak táplálkozás, hanem gyönyör és élvezet is, valamint szükséges tényezője az egészségnek, a kezelésnek és a jólétnek." – egy idézet az 1390-es English Cook Book-ból.

Lantai József