John Hopkins

 Napról-napra találkozunk a Johns Hopkins Egyetem nevével. Kutatói folyamatosan elemzik a világ húsz legfertőzöttebb országának adatait és megbízható adatokat közölnek naponta a koronavírus-járvány terjedéséről. A világhírű magánegyetem Baltimore-ban, az USA Maryland államában működik. Számos szakon, karon húszezer hallgatót képeznek, kutatási, kulturális, karitatív, egészségügyi tevékenységei is folytatnak. Az egyetemet 1876-ban alapították, John Hopkins halála után három évvel, a végrendeletében adományozott vagyonából.

De ki volt John Hopkins? Ha megkérdezték, vállalkozónak, befektetőnek, társadalmi aktivistának, filantrópnak vallotta magát. Egyike azoknak, akik tudták, hogy eredményes gazdaság, gazdag ország csak akkor lesz az Egyesült Államok, ha minden államot összekötő vasúthálózatot építenek.

Vagyonát úgy alapozta meg, hogy üzleteiben az aranyásók élelmiszert, ruhaneműt, szerszámokat vásárolhattak. Tevékenységének nyereségével folyamatosan bővítette üzlethálózatát. A világ legerősebb államának gazdasága nem alakulhatott volna ki a Hopkinshoz hasonló gondolkodású néhány üzletember nélkül.

A gigantikus munkához nem csak a vasúti pályákat, állomásokat kellett kiépíteni, de a Sierra Nevada és más hegységekbe hatalmas alagutakat kellett vájni. A völgyeket viaduktokkal kellett áthidalni. Horribilis összegekre volt szükség, amelyhez az állam is támogatást nyújtott. 45 millió négyzetkilométer földvagyont adott át a befektetőknek, elengedte import sín vámját.

Az amerikai hadsereg mérnökei segítettek a tervezésben. És persze Hopkins és mások magánvagyona, valamint részvény kibocsátások adták a fedezetet. A beruházás évekkel később, de végül is megtérült.

Választási küzdelmek akkor is voltak és akkor sem ismertek határokat. A demokraták az 1884-es kampányban azt a szlogent használták, hogy a republikánus Kongresszus magánkézbe adja az állami földvagyont. Grover Cleveland ügyvéd, Buffalo egykori polgármestere meg is nyerte a választást, pedig a megelőző húsz évben republikánus elnököket választottak.