Mouammar el KhadafiMouammar el Khadafi

A bolgár ápolónõk és a palesztin orvos kálváriájának lezárását egy, az Európai Bizottság és Líbia által aláírt memorandum tette lehetõvé, amely piacnyitást, a határvédelem megerõsítését, vízumkönnyítést és még régészeti segítségnyújtást is magában foglal. A konkrét egyezmény kidolgozása és aláírása a Tanácsra vár, de ez a lépés új korszak nyitánya az Unió és Líbía között.  

  Mouammar el KhadafiMouammar el Khadafi

A bolgár ápolónõk és a palesztin orvos kálváriájának lezárását egy, az Európai Bizottság és Líbia által aláírt memorandum tette lehetõvé, amely piacnyitást, a határvédelem megerõsítését, vízumkönnyítést és még régészeti segítségnyújtást is magában foglal. A konkrét egyezmény kidolgozása és aláírása a Tanácsra vár, de ez a lépés új korszak nyitánya az Unió és Líbía között.  

Röviddel azután, hogy az öt bolgár ápolónõ és palesztin orvos társuk a francia köztársasági elnök gépén Szófiába érkeztek, kiderült, hogy az orvosi személyzet visszatérését egy, a Bizottság és Líbia által aláírt memorandum tette lehetõvé. A nyolc éven át bebörtönzött ápolónõk elengedésérõl Cecilia Sarkozy, a francia First Lady és Benita Ferrero-Waldner külkapcsolatokért felelõs uniós biztos állapodott meg Moamer el Kadhafi líbiai vezetõvel, de az alku tetõ alá hozásában a katari emír is jelentõs szerepet játszott, aki a francia nemzeti ünnepen tartott katonai díszparádén Sarkozy elnök mellett foglalt helyet. 

A memorandum régészeti, restaurációs segítségnyújtást, líbiai diákoknak nyújtandó ösztöndíjakat, valamint az illegális bevándorlás miatt a határõrizet megerõsítését és vízumkönnyítést irányoz elõ az Unió és az afrikai ország között, amit egy ezután kitárgyalandó megállapodásnak kell formába öntenie.

A szöveg szól arról is, hogy a líbiai termékek, fõleg mezõgazdasági és halászati áruk uniós piacokra való jutását a lehetõ legnagyobb mértékben megkönnyítik, és rendelkezik arról is, hogy ?a Nemzetközi Bengházi Alapba befolyt pénzt a Bizottság átutalja a gazdasági és társadalmi fejlesztésért létrehozott alapba" – ez az összeg 598 millió líbiai dínárra (348,5 millió euróra) rúg. Mint Benita Ferrero-Waldner biztos elmondta, a bengházi kórházat továbbra is támogatják, és számos tagállam lehetõvé teszi ezután is a fertõzött gyerekek kórházaikban való kezelését (összesen 460 gyermek fertõzõdött meg az AIDS vírusával). A létrehozott alapba az önkéntes felajánlások továbbra is érkeznek. A megállapodás értelmében minden családnak 1 millió dollár kártérítést fizetnek. Hogy pontosan honnan jön a pénz, azt homály fedi, miután Bulgária, Franciaország és az EU tagadja, hogy egyetlen eurót is fizetett volna az ápolónõk életéért. A belga Le Soir szerint a pénz nem feltétlenül állami és uniós forrásból érkezett, hanem az egyes országokból, különbözõ forrásokból. 

?A siker közös erõfeszítések eredménye, egyrészt a tagállamok, másrészt a Bizottság és az egymást követõ elnökségek megfeszített munkájának és sikeres tárgyalásainak köszönhetõ" – mondta Tripoliból való megérkezése után Benita Ferrero-Waldner. Luis Amado portugál elnök kiemelte, hogy a diplomáciai sikernek köszönhetõen új korszak kezdõdhet Líbia és az Unió között, mivel eddig a térségbõl egyedül Líbiával nem volt semmilyen megállapodás. A most aláírt memorandum lehetõvé teszi a kapcsolatok újra felvételét, a stabilizáció folyamatban van.

Egy 'happy end' kronológiája

A bolgár ápolónõk kálváriája 1998. júniusában kezdõdött, amikor hivatalosan regisztrálták az elsõ HIV fertõzéses esetet. 1999. elején letartoztatták az öt bolgár ápolónõt és a palesztin orvost, a vád az volt ellenük, hogy a bengházi kórházban szánt-szándékkal fertõztek meg HIV-vírussal gyerekeket. (A letartóztatottak között volt egy bolgár orvos is, õt végül négy év börtönre ítélték, majd kiengedték, de mostanáig nem hagyhatta el az országot).

Az elsõ tárgyalásra 2000. februárjában került sor, a bengházi büntetõbíróság 2004. májusában mondta ki a halálos ítéletet, ezen kívül a fertõzött gyerekek családjainak kártérítést kell fizetniük. Az ápolónõk fellebbezésérõl való döntést többször elhalasztotta a líbiai legfelsõbb bíróság. Idõközben a Kadhafi Nemzetközi Alapítvány által felkért szakértõk, Luc Montagnier és Colizzi professzorok megállapították, hogy a fertõzések 1997-re tehetõk, egy évvel az ápolónõk Líbiába érkezése elõttre.

A Tanács elõször 2004 októberében lépett, közleményében párbeszédet kezdeményezett Líbiával. Benita Ferrero-Waldner külkapcsolatokért felelõs biztos kinevezése után a kezébe vette az ügyet, és megoldást keresett az orvosi személyzet és a HIV fertõzött gyerekek kérdésére. A Bizottság létrehozta a Bengházi akciótervet, amely segítséget nyújt az egészségügyi hatóságoknak és javítja a bengházi kórház felszereltségét. Számos uniós és tagállami szintû látogatás után a következõ nagyobb lépésre 2005. decemberéig kellett várni, amikor is a Bizottság, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Líbia létrehozta a Nemzetközi Bengházi Alapot, azzal a céllal, hogy mindenki számára elfogadható megoldást találjanak.

Ugyanebben a hónapban a legfelsõbb bíróság új tárgyalás lefolytatására utasította a tripoli büntetõbíróságot, amely ismételten halálos ítéletet hozott – ezt 2006. decemberében megerõsítette a legfelsõbb bíróság is. Közben Brüsszel technikai együttmûködésrõl folytatott tárgyalásokat Líbiával. 

2007. februárjában a Kadhafi alapítvány bemutatta az útitervét, és az egyes tagállamok, a bengházi családok valamint a német elnökség is egyre intenzívebben vett részt a tárgyalásokban. 2007. júniusában Ferrero-Waldner ismét Líbiába utazott, és megállapodásra jutott a hatóságokkal: a Bizottság kész 9 millió eurós egészségügyi és technikai segélyt nyújtani Líbiának.

2007. július 11-én végrehajthatónak ítélte a kivégzést a legfelsõbb bíróság, ugyanakkor a líbiai kormány utolsó lépésként összehívta a Legfelsõbb Bírói Tanácsot, amely életfogytiglanra változtatta az ítéletet. A bengházi családok nyilvánosan megfelelõ megoldást szorgalmaztak. A Bulgária és Líbia között hatályban lévõ kiadatási egyezmény értelmében a bolgár kormány kérte az ápolószemélyzet kiadatását. Július 22-én a Ferrero-Waldner és Cecilia Sarkozy – aki humanitárius küldetés címén volt jelen -, Líbiában tárgyaltak a kormánnyal, miközben José Manuel Barroso bizottsági elnök és Nicolas Sarkozy Kadhafival telefonon egyeztetett. Az ápolónõk és az orvos kálváriája végül július 24-én ért véget, amikor is nyolc év börtön után elhagyhatták Líbiát és megérkeztek Szófiába.

BRUXINFO

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük