KAP-reform: a Tanács hivatalosan elfogadta a borreformot, amely fokozni fogja az európai borok versenyképességét
6 perc olvasás
A Miniszterek Tanácsa a mai napon hivatalosan elfogadta a borpiac közös szervezésének átfogó reformját, amelyről a mezőgazdasági miniszterek decemberben politikai megállapodásra jutottak. A változások egyensúlyt teremtenek a borpiacon, fokozatosan megszüntetik a pazarló és költséges piaci intervenciós intézkedéseket, valamint lehetővé teszik a költségvetés pozitívabb, proaktívabb intézkedésekre történő felhasználását, ami fokozni fogja az európai borok versenyképességét.
A Miniszterek Tanácsa a mai napon hivatalosan elfogadta a borpiac közös szervezésének átfogó reformját, amelyről a mezőgazdasági miniszterek decemberben politikai megállapodásra jutottak. A változások egyensúlyt teremtenek a borpiacon, fokozatosan megszüntetik a pazarló és költséges piaci intervenciós intézkedéseket, valamint lehetővé teszik a költségvetés pozitívabb, proaktívabb intézkedésekre történő felhasználását, ami fokozni fogja az európai borok versenyképességét.
A reform biztosítja a borágazat gyors szerkezetátalakítását, mivel részét képezi az az önkéntes alapú, három évre szóló szőlőtőke-kivágási program, amelynek célja, hogy alternatívát nyújtson a nem versenyképes termelők számára, valamint eltávolítsa a piacról a borfelesleget és a nem versenyképes borokat. A krízislepárláshoz és az élelmezési célú alkohol lepárlásához nyújtott támogatások fokozatosan megszűnnek, a fennmaradó – nemzeti pénzügyi keretek között szétosztott – pénzösszeget pedig a bor harmadik országbeli piacokon történő népszerűsítésére, az innovációra, valamint a szőlőültetvények és pincészetek szerkezetátalakítására, illetve korszerűsítésére lehet majd fordítani. A reform a borvidékeken biztosítja a környezet védelmét, oltalmat nyújt a hagyományos és régóta alkalmazott minőségpolitikáknak, továbbá egyszerűsíti a címkézési szabályokat, ami mind a termelők, mind a fogyasztók hasznára fog válni. Ezenkívül a telepítési jogok igen szigorú rendszere 2016. január 1-jétől megszűnik uniós szinten. Az Európai Bizottság most megkezdi a részletes végrehajtási szabályokat megállapító rendeletek elfogadását, ami lehetővé teszi, hogy a reform 2008. augusztus 1-jén hatályba lépjen.
Mariann Fischer Boel, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos így nyilatkozott: „Folytathatjuk a végső előkészületeket az új rendszer augusztusi hatálybalépéséhez. A pénzpazarlás helyett – amit a nemkívánatos feleslegektől való megszabadulás jelentett – a reform végre lehetővé teszi, hogy versenytársainkkal felvegyük a versenyt és visszaszerezzük piaci részesedésünket. Remélem, hogy a tagállamok kihasználják majd a rendelkezésre álló új eszközökben rejlő lehetőségeket."
A borpiac felülvizsgált közös szervezésének főbb pontjai
Nemzeti pénzügyi keretek: Ezeknek köszönhetően a tagállamok egyéni helyzetükhöz igazíthatják intézkedéseiket. A lehetséges intézkedések között a következők szerepelnek: népszerűsítés harmadik országokban, a borvidéki szerkezetátalakítás/átállás, a termelési lánc korszerűsítésébe és az innovációba történő beruházások, a zöld szüret támogatása, új válságkezelő intézkedések és a termeléstől függetlenített, egyszerű támogatás.
Vidékfejlesztési intézkedések: Bizonyos pénzösszegeket átcsoportosítanak a vidékfejlesztési intézkedések közé, amely összegek a borvidékek részére lesznek elkülönítve. Az intézkedések magukban foglalhatják a fiatal gazdálkodók termelésének elindítását, a piaci értékesítés javítását, a szakképzést, a termelői szervezetek támogatását, a termőterület tájképének megőrzésével járó többletkiadások és bevételkiesések fedezését, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulást.
A telepítési jogok rendszere: 2015 végére megszűnik, nemzeti szinten azonban 2018-ig alkalmazható lesz.
A lepárlási rendszerek fokozatos megszüntetése: A krízislepárlás gyakorlata a tagállamok belátása szerint még legfeljebb négy évig, azaz 2011/12 végéig folytatható, ennek maximális kiadásai azonban az első évben nem haladhatják meg a nemzeti pénzügyi keret 20 százalékát, a második évben 15 százalékát, a harmadik évben 10 százalékát, a negyedik évben pedig 5 százalékát.
Az élelmezési célú alkohol lepárlásának gyakorlata négy év alatt fog fokozatosan megszűnni. Az átmeneti időszakban folyósított, termeléstől függő támogatást az egységes támogatási rendszer keretében nyújtott, termeléstől függetlenített támogatás váltja fel. A tagállamok igényelhetik majd a melléktermékek lepárlását, amelyet nemzeti keretükből fizethetnek a jelenleginél jóval alacsonyabb mértékben, fedezve a melléktermékek begyűjtésének és átalakításának költségeit.
Az egységes támogatási rendszer bevezetése: A termeléstől függetlenített egységes támogatási rendszer szerinti támogatásokat a tagállamok a szőlőtermesztők között osztják szét saját belátásuk szerint. A támogatás továbbá megillet minden olyan gazdát, aki szőlőültetvényét kivágja.
Szőlőtőke-kivágás: A hároméves időszakra szóló, önkéntes szőlőtőke-kivágási program 175 000 hektáros összterületet érint, és a támogatás mértéke a három év során csökken. A tagállamok leállíthatják a szőlőtőkék kivágását, ha az érintett terület meghaladja az adott tagállam szőlőtermő területének 8 százalékát vagy egy régió összterületének 10 százalékát. A kivágási programot a Bizottság is leállíthatja, ha az érintett terület eléri valamely tagállam szőlőültetvényeinek 15 százalékát. A tagállamok ezenkívül eltekinthetnek a kivágástól a hegyvidéki és meredek lejtős területeken, illetve környezetvédelmi okokból.
Borászati eljárások: a Bizottság felelősségi körébe kerül át az új borászati eljárások jóváhagyása és a meglévők módosítása; a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által elfogadott borászati eljárásokat a Bizottság értékelni fogja, majd egyes eljárásokat be fog sorolni az elfogadott európai uniós eljárások jegyzékébe.
A címkézés szabályainak javítása: Az európai uniós minőségi bor fogalma a védett földrajzi jelzéssel és a védett eredetmegjelöléssel ellátott borokon fog alapulni. A régóta alkalmazott nemzeti minőségpolitikák oltalmat fognak élvezni. A címkézés egyszerűbbé válik, és például a földrajzi jelzés nélküli európai uniós borok számára lehetővé teszi a szőlőfajta és az évjárat feltüntetését. Bizonyos hagyományos kifejezések és palackformák védettek lesznek.
Szárazcukrozás: Továbbra is engedélyezett gyakorlat marad, azonban a cukorral vagy musttal történő alkoholtartalom-növelés maximális mértékét csökkenteni kell. Kivételes éghajlati viszonyokra hivatkozva a tagállamok kérhetik a Bizottságtól az alkoholtartalom-növelés mértékének emelését.
Mustfelhasználáshoz nyújtott támogatás: Ez a támogatás jelenlegi formájában még négy évig adható. Az átmeneti időszak lejárta után a mustfelhasználási támogatásra fordított kiadások a szőlőtermelőket megillető és a termeléstől függetlenített támogatásokká alakíthatók át.
