Az Alkotmánybíróság június 30-án hozott határozata, melyben a közoktatásról szóló LXXIX. törvény 118. (4) bekezdésének egy részét megsemmisítette, alátámasztja azt a tényt, hogy az egyházi iskolák finanszírozásának törvényi garanciái hiányoznak, és ez jogértelmezési problémákat vet fel.

Az Alkotmánybíróság június 30-án hozott határozata, melyben a közoktatásról szóló LXXIX. törvény 118. (4) bekezdésének egy részét megsemmisítette, alátámasztja azt a tényt, hogy az egyházi iskolák finanszírozásának törvényi garanciái hiányoznak, és ez jogértelmezési problémákat vet fel.

A törvény szövege szerint az egyházi fenntartóknak folyósított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzatok részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. Az egyenlő finanszírozást kizárja a mondaton belüli ellentmondás – a normatív költségvetési támogatás és az egyéb támogatás együttes összegénél csak kevesebb lehet a normatív hozzájárulás, ezért az Alkotmánybíróság határozata szerint a szövegből kikerült az „egyéb támogatások" szövegrész.

A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997. június 20-án létrejött Megállapodás (Vatikáni Szerződés) előírása szerint a Magyar Katolikus Egyház által fenntartott közoktatási intézményeket ugyanolyan szintű pénzügyi támogatás illeti meg, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartót.

Mivel a történelmi egyházak külön-külön megkötöttek egy ugyanilyen tartalmú megállapodást a Magyar Köztársasággal, valamennyi egyházi fenntartású közoktatási intézmény finanszírozására ugyanezek a szabályok vonatkoznak.

Az előző években az egyházi iskolák nem részesültek teljes körűen az önkormányzatoknak megállapított normatívákból és egyéb támogatásokból sem. Egyéb támogatásként kapták pl. az önkormányzatok az egyszeri és tartós bérkiegészítést, amelyre az egyházi iskolák nem voltak jogosultak. Mint ismeretes, minden közoktatási intézmény – így az egyházi fenntartásúak is – költségvetésének legnagyobb hányadát a bérek és a bér közterhei teszik ki.

Az egyházi iskolafenntartók utoljára a 2002. évi szeptemberi béremeléshez kaptak állami támogatást. Ezért az egyházi fenntartó az iskolák működőképességének biztosítása érdekében a pedagógus- és az egyéb alkalmazotti létszám csökkentésére kényszerült. A 2004. és a 2005. évi béremelés hatása ismét létszámleépítésre, a dolgozóknak adható adómentes juttatások megvonására kényszerítette az egyházi fenntartókat.

A 2006. évi költségvetési törvényből pedig kikerült az a rész is, hogy az egyházi iskola 13. havi bért és jubileumi jutalmat köteles fizetni az alkalmazottainak. Ennek az intézkedésnek következtében nem valósul meg az az alkotmányos alapelv, mely szerint azonos munkáért azonos bér jár, és ez jogbizonytalansághoz vezetett az egyházi közoktatási intézmények munkavállalói körében, hosszú távon pedig az iskolák szakmai színvonalát és annak fejlődését gátolja az intézkedések sorozata.

Az Állami Számvevőszék közoktatás-finanszírozási vizsgálati jelentésének megállapítása szerint az egyházi fenntartású intézmények 2,7 milliárd forinttal kevesebb támogatást kaptak a 2005. és 2006. években, mint az önkormányzati intézmények.

Évek óta folynak a tárgyalások az illetékes állami szervek és az egyházi fenntartók között az egyházi kiegészítő támogatás számítási módjáról, de mindeddig nem jött létre konszenzus, mert a kormányszervek az egyházak valamennyi véleményét és javaslatát elutasították. Az OKM által készített kormányrendelet-tervezetet – a kiegészítő támogatás számítási módjáról – 2008. augusztus 31-ig kívánják az állami szervek egyeztetni az egyházi fenntartókkal.

Az egyházi iskolák finanszírozásának az önkormányzatokéval azonos módon történő szabályozását számos civil szervezet is támogatja.

Bajzák Eszter
intézményvezető
Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet

(MKPK)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük