A Titanic Nemzetközi Filmfesztivál zárógáláján 2006 óta évről évre átadják a versenyszekció legkiválóbb, leginkább újító szándékú és a legmerészebb filmjének a Hullámtörők-díjat, valamint a közönségdíjat. A Görömbei Luca iparművész által készített, különlegesen megformált plakettet háromtagú nemzetközi zsűri ítéli oda, melynek idei tagjai Stefan Laudyn, a Varsói Nemzetközi Filmfesztivál igazgatója, Kocsis Ágnes filmrendező és Muhi András producer.

 

A Titanic Nemzetközi Filmfesztivál zárógáláján 2006 óta évről évre átadják a versenyszekció legkiválóbb, leginkább újító szándékú és a legmerészebb filmjének a Hullámtörők-díjat, valamint a közönségdíjat. A Görömbei Luca iparművész által készített, különlegesen megformált plakettet háromtagú nemzetközi zsűri ítéli oda, melynek idei tagjai Stefan Laudyn, a Varsói Nemzetközi Filmfesztivál igazgatója, Kocsis Ágnes filmrendező és Muhi András producer.

 

Elindult a visszaszámlálás és szombat este megtudjuk, ki lesz az idei győztes, időszerű tehát áttekinteni újra az idei Versenyben szekció filmjeit.

Az elsőfilmes, eredetileg fotósnak készülő Valerie Massadian csendes, érzékeny alkotásában, a Nanában az apró mozzanatok, a hétköznap békés eseményei mögül lassan, de biztosan bukkan elő az igazi dráma. Díjnyertes darab egyenesen a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválról, friss és botrányos látlelet a pornográf képek, a virtuális valóság és az erőszak bűvkörében élő tinédzservilágról, és az erkölcsi értékválságban szenvedő Szerbiáról a Klip című film.

A dán-norvég Joachim Trier munkája, az Oslo, augusztus archív felvételekkel megtűzdelt, különleges városportré és melankolikus történet egy olyan generációról, amely elveszettnek érzi magát a rohanó világban.

A Mocskos szívek a második világháború idejének Brazíliájába repít, az ottani népes japán kolóniába: a film egy valódi események alapján rekonstruált történelmi thriller és egy szerelmi történet keveréke, amit az egyik japán fanatikus felesége mesél el.

Jamie Heinrich amerikai rendező a Hol volt, hol nem című micro-budget független film forgatókönyvét saját rövidfilmje, a Happily Ever After nyomán írta, a korábbi filmet átható laza humort ebben a filmben azonban drámaibb, kijózanítóbb hangvétellel cserélte fel.

Az idei Berlinale gyöngyszeme volt Marlen Haushofer osztrák írónő világhírű regényének hat operatőrrel készített, szemkápráztató adaptációja, A fal. A film rendezőjével, Julian Roman Pölslerrel a közönség személyesen is találkozhatott az idei Titanicon.

 

A díj várományosai közül a Play című munka szerepel a szombati vetítéseink között is, 16:00-tól látható a KINO-ban. Ruben Östlund rendező zseniális módon fogja mindazt, amit a jóléti államról tudunk, hozzáadja az összes rendelkezésre álló sztereotípiát, majd az egészet a feje tetejére állítja. A filmben néhány fekete srác rendre rabolja ki a plázákban ténfergő, jól szituált svéd kisfiúkat, ám fizikai erőszakot nem használnak, csak fenyegetést és ügyes taktikát. A távoli beállításokkal felvett, több síkon is értelmezhető Play zavarba ejtő nyíltsággal szól a burkolt és nyílt erőszakról, a gyerekekről, a manipulációról, faji és erkölcsi kérdésekről egy Göteborgban valóban megtörtént eset alapján.

 

A 19. Titanic Nemzetközi Filmfesztivált John Madden Keleti nyugalom – Marigold Hotel (The Best Exotic Marigold Hotel) című filmjének magyarországi premierje zárja április 21-én, szombaton este az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

A csodás helyszíneken játszódó, különleges humorú és utolérhetetlenül kedves vígjátékában egy csapat angol nyugdíjas vág neki Indiának. Nem vágynak kalandra és nem akarnak új életet kezdeni, csupán egy különösen tarka brosúra csalogatásának engedve döntenek úgy, hogy idős éveiket egy nemrég felújított, indiai szállodában töltik. Ám amikor megérkeznek az áhított és meggyőzően olcsó új lakóhelyükre, egészen mást találnak, mint amit a hirdetés ígért. Van köztük, aki idegenkedik a sok szokatlan színtől, illattól, stílustól, embertől és állattól, van, aki lelkesen kíváncsiskodik – de lassanként mind megértik, hogy valami különleges ajándék vár rájuk az országban, ahol semmi sem úgy működik, ahogy várnánk.

 

A film igazi sztár-színészgárdával, a brit film krémjével büszkélkedik: Bill Nighy (Igazából szerelem), Maggie Smith (Tea Mussolinivel), Judi Dench (Quantum csendje), Tom Wilkinson (Michael Clayton) játsszák a főszerepeket, a rendező pedig Az adósságot, a Hajszát és a Szerelmes Shakespeare-t jegyző John Madden.

A Keleti Nyugalmat 2012. május 3-án mutatja be Magyarországon az InterCom.

 

A Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat 2011/3. száma Kortárs magyar film – Kulturális értelmezések címmel jelent meg, ehhez kapcsolódóan tartottak kerekasztal-beszélgetést április 20-án, pénteken, 15:00-kor az Uránia Kávézóban Dánél Móna, Kis Kata, Strausz László és Varga Balázs szerzők és Vincze Teréz moderátor részvételével.

Ez a lapszám is illeszkedik a Metropolis magyar filmes összeállításainak sorába, és a 2000-es évek magyar filmjeit vizsgálja. A középpontban a leggyakrabban fiatal magyar filmként emlegetett hullám áll, a szövegek érintik a legfontosabb fiatal szerzők alkotásait (Fliegauf Bence, Hajdu Szabolcs, Kocsis Ágnes, Mundruczó Kornél, Pálfi György, Török Ferenc). Azonban a középpontban nem az esztétikai elemzés (tehát nem egy korstílusok és irányzatok értelmében vett filmtörténeti periódus) áll, hanem a kulturális és társadalmi összefüggések vizsgálata. A kortárs magyar film kulturális megközelítései annak ellenére sem jellemzőek a hazai szakirodalomban, hogy a vonatkozó irányzatok (a feminizmustól a társadalmi nemek kérdéséig, a kritikai kultúrakutatástól a kulturális emlékezet problémájáig, vagy épp a posztkoloniális kritika) már aránylag ismertnek mondhatók itthon is. Az összeállítás azt célozza, hogy ezen elemzői gyakorlatok segítségével értsük újra a kortárs magyar film kérdéseit, kulturális és társadalmi funkcióját.

 

Az újraértés társadalmi-kulturális perspektívája okán azonban több tanulmány is olyan kritikával illeti a kortárs magyar filmkultúra néhány kanonizált alkotását vagy szerzőjét, ami az eddigi szakirodalmi és kulturális nyilvánosságbeli konszenzust tekintve meglepő lehet. A szám nem titkolt célja a dialógusnyitás. Az összeállítással olyan elemzői pozíciókat próbálnak keresni és felmutatni, amelyek a nemzetközi filmtudományos diskurzus nyelvével és gondolkodásmódjával is kapcsolatot találnak – mondták el a szerkesztők a beszélgetésen.

 

Vincze Teréz hozzátette azt is, hogy az összeállítás sajátos időcsapdában van, hiszen, ahogyan a lapszám bevezetőjében olvashatjuk: „Sarkítva fogalmazva: a 2010-es években kívánjuk a 2000-es évek magyar filmjeit az 1980-as és 1990-es évek elméleti divatja mentén értelmezni. Minderre a válaszunk az, hogy a kortárs magyar film társadalmi és kulturális megértését olyan komoly kihívásnak, erős társadalmi érvényességgel bíró problémának tartjuk, ami különös nyomatékot, és reményeink szerint legitimitást ad az effajta elemzéseknek."

 

Az érintett összeállítás és az összes, még kapható Metropolis kedvezménnyel vásárolható meg a Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon.

 

www.titanicfilmfest.hu

www.facebook.com/titanicfilmfest

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük