Kína nem győzi importálni az aranyat

Kína aranyétvágya megnégyszereződött az elmúlt tíz évben, és ezzel a kínai kereslet aránya 7%-ról 25%-ra emelkedett a világ aranykeresletében. Ezek a számok annál is impozánsabban ragyognak, hogy minderre egyre dráguló aranyár mellett került sor. A dinamikus növekedésnek pedig úgy néz ki, hogy egyelőre nincs vége. Új rekordokra számít a kínai Ipari és Informatikai Minisztérium mind az arany iránti belföldi kereslet alakulásában, mind pedig a kínai bányacégek aranykitermelésében 2015-ig – tájékoztat a www.aranypiac.hu.

Kína aranyétvágya megnégyszereződött az elmúlt tíz évben, és ezzel a kínai kereslet aránya 7%-ról 25%-ra emelkedett a világ aranykeresletében. Ezek a számok annál is impozánsabban ragyognak, hogy minderre egyre dráguló aranyár mellett került sor. A dinamikus növekedésnek pedig úgy néz ki, hogy egyelőre nincs vége. Új rekordokra számít a kínai Ipari és Informatikai Minisztérium mind az arany iránti belföldi kereslet alakulásában, mind pedig a kínai bányacégek aranykitermelésében 2015-ig – tájékoztat a www.aranypiac.hu.

A Londoni Nemesfémpiaci Szövetség (London Bullion Market Association, LBMA) koordinációjában üzemel immár csaknem 100 esztendeje a világ legfontosabb tőzsdén kívüli kereskedése az arany és az ezüst vonatkozásában. London az 1919-es kezdetek óta a világ aranykereskedelmének egyik legfőbb központja, a londoni aranyár-fixing pedig az arannyal annak fizikai valójában kereskedők számára tulajdonképpen egyet jelent a nemesfém világpiaci árfolyamával. Éves közgyűléséhez előszeretettel választ azonban a szervezet a székhelyén kívüli helyszíneket, mintegy roadshowként használva ezeket a londoni piac népszerűsítésére szerte a világban. A helyszínek kiválasztásának szimbolikus jelentősége van.

Az LBMA november közepén megrendezett ez évi konferenciáját Hongkongban, a Kína kapujának számító egykori brit koronagyarmaton tartotta meg. A helyszínválasztás kicsit sem meglepő, hiszen Kína egyre fontosabb szereplő az arany piacán, és az idén először meg is előzheti Indiát, ami a nemesfém iránti keresletet illeti. Az ázsiai óriás évről évre több aranyat importál Hongkongon keresztül, amivel jelentős hatást gyakorol a világpiaci árfolyam alakulására. A szimpóziumon a Kínai Nemzeti Bank pénzügyi piacokért felelős igazgatója is tartott egy előadást, amelyben egyértelművé tette, hogy a kínai aranypiac növekedése nem csupán spontán fejlődés, hanem egy intézményesített folyamat eredménye. Ennek célja minden részterületen (fogyasztás, kereskedelem, kitermelés) a világelsőség elérése.

A kínai Ipari és Informatikai Minisztérium (Ministry of Industry and Information Technology, MIIT) ezzel összhangban arra számít, hogy Kína az elkövetkezendő években is jelentős mennyiségben lesz kénytelen külföldről aranyat importálni. A minisztérium egyik illetékese a sajtónak nyilatkozva azt mondta, hogy a belföldi kereslet 2015-re meghaladhatja az 1.000 tonnát, ami „kiszélesíti az alapvető piaci hiányt" az aranynál. Ez 25%-os növekedést jelentene az aktuális adatokhoz képest, miután az Arany Világtanács becslése szerint az idén körülbelül 800 tonna aranyat fognak vásárolni a Kínai Népköztársaság lakosai (Nagy-Kína: 860 tonna). Tíz évvel ezelőtt a kínai gazdasági és politikai liberalizációban mérföldkőnek számító shanghai-i aranytőzsde (Shanghai Gold Exchange) 2002. október 30-ai megnyitása idején az éves kereslet még nagyjából 200 tonnát tett ki. A kereslet bővülésének oka a biztonságosnak vélt befektetések iránti tartós igény valamint a gyarapodó vagyonok, a lakosság egyre növekvő jóléte Kínában.

A sajtónak nyilatkozó minisztériumi szakember szerint a kereslethez hasonlóan „van bőséggel tere” a belföldi aranyipar fejlődésének is. A kitermelés volumene 2015-re elérheti a 450 tonnát, ami szintén nagyjából 25%-kal lenne több mint a 2011. évi adat. Mindebből ugyanakkor Kínának az arany változatlan mértékű importjára való ráutaltsága következik. Annál is inkább, mivel a kitermelés bővítésének határt szab a bányászati költségek növekedése és az érctartalmú kőzetek hozamának fokozatos romlása.

Tekintettel a kínai társadalom hagyományosan magas megtakarítási rátájára, amely a legutóbbi adatok szerint a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 35%-a körül alakult, és az egyre magasabb jövedelemszinteket elérő kínai középosztály növekvő létszámára, valamint a máris jócskán túlfűtött ingatlanpiac csökkenő tőkevonzó képességére, jóformán borítékolható, hogy Kínában az aranyba tartó pénzáramok az elkövetkezendő években sem fognak elapadni.

© www.aranypiac.hu – Magyar Aranypiac Kft.