KÍNAI KORTÁRS KIÁLLÍTÁS EURÓPÁBAN ELŐSZÖR a Szépművészeti Múzeumban

Mao elnök szobraA Kínai Népköztársaság és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális együttműködése eredményeképp 2012. szeptember 9-ig látható 120 kínai tusfestmény, grafika, plasztika és olajfestmény az elmúlt 30 év anyagából. Minden művész csak egyetlen képpel szerepel.

Mao elnök szobraA Kínai Népköztársaság és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális együttműködése eredményeképp 2012. szeptember 9-ig látható 120 kínai tusfestmény, grafika, plasztika és olajfestmény az elmúlt 30 év anyagából. Minden művész csak egyetlen képpel szerepel.

A kiállítás a „Hagyomány és megújulás" címet viseli. A válogatást a pekingi Kínai Nemzeti Művészeti Múzeum állította össze viszonzásként a 2011-es magyar kiállításért. Amíg a magyar állam fizette a pekingi kiállítást, addig ezt a válogatást a kínaiak finanszírozták. Egyébként Kínában az összes múzeum minden kiállítására ingyenes a belépő. A Kínai Népköztársaságban 300 ezer művészt tartanak számon!

Az 1978 óta eltelt időszakot több termen keresztül mutatják be a változatos tárgyú képek. Szólnak emberekről, természetről, tájról és társadalmi változásokról. Tudjuk, a 21. század Kína évszázada, és szuperhatalomként felvállalja a globalizáció kihívásait is. Mai művészetét már nem hagyta érintetlenül az európai vagy az amerikai befolyás. Az ábrázolásokban a hagyományokhoz való viszonyulás a „nyugati" hatásoknál mégis erősebbnek bizonyul.

A kínai kurátor és a tolmács

A kedves kínai kurátor hölgy, Yi E vezetett végig a kiállításon. Három fejezetre osztotta a látnivalókat: „Az idő viszontagságai", „A természet költészete" és „A sokszínűség gyönyörködtet" címűekre. Az első a művészet és a társadalom kapcsolatát, a második az ember és a természet együttélését, a harmadik a művész és az én kapcsolatát mutatja be.

Az ifjú alkotó

A formabontó fiatal képzőművészek csak a legutóbbi időben jelentkeztek. Az átalakulás érdekes folyamatát itt most nyomon tudjuk követni. A tárlat sok mindent megvilágít számunkra az 1978-ig tartó kulturális forradalomról, az azt követő átmeneti időszaktól a mai ifjúság életmódjának ábrázolásáig.  

A hegy

Az első nagyméretű kép a tárlat jelképe, Shang Yang szürreális festménye a Dong Qichang-hegyről 2009-ben készült. Érdekes módon ötvözi a régi és az új technikákat.

Az apa

Új technika terméke az utóbbi évtizedekben az olajfestmény, mert korábban csak tussal, festett vagy monokróm grafikákkal, fametszetekkel és szobrokkal találkozhattunk. Az olajfestés egyik megkapó darabja Az apa című kép 1981-ből. Kínai szemmel formabontó, mert nem az egész alakot, hanem csak a dolgos paraszt megviselt arcát és a tálat emelő kezét látjuk.

Az acélöntő munkások

Ebben a teremben foglalnak helyet a nálunk „szocreálnak" mondott képek. Ilyen Guang Tingbo olajfestménye az acélöntő munkásokról; Li Xiangqun kisplasztikája Mao Ce-tungról, amint éppen halad az Úton. Különlegesen szép kép Jin Shangyitól a Tadzsik menyasszony. A következő teremben Csou En-laj elnököt látjuk egy földrengés utáni vidéki látogatáson. Teng Hsziao-pinget kedvencként ábrázolják az elnökök sorában.

A több ezer éves kínai tájképfestészet erősen eltér a nyugatitól, amennyiben nem objektív, hanem a festő belső világát mutatja a természettel együtt. Az ősi hagyomány az 1950-70-es évek között megszakadt, amikor az ember nem a természet része, hanem meghódítója lett. A kulturális forradalom idején a művészek karanténban, a világtól elszakítva alkothattak, a művészeti élet gyakorlatilag megszűnt.

Teng Hsziao-ping

1978-tól, Teng Hsziao-ping vezetésével új művészeti irányvonal alakulhatott ki. A „reform és nyitás" jelszavával bárki kedvére alkothatott. A kortárs kínai művészek nemzetközi árveréseken is részt vehetnek. 2011-ben öt kínai műtárgy hozta a legnagyobb bevételt, 212 millió dollárt. Közöttük volt Vu Kuan-csung, aki most itt is szerepel. Él már médiaművészet, globális technika, de gondosan megőrzik a nemzeti sajátosságaikat. Az összes itt látható művet áthatja a hazaszeretet.

Egy modern szobor

A nagy szabadságnak kissé ellentmond a most 100 éves Ernst Múzeumban Aj Vei-vej fotókiállítása. Őt ugyanis nem engedik ki az országból, ellenzéki lévén, nem kaphat útlevelet. A két kiállítás egymástól függetlenül jött létre.

Dobi Ildikó