KOMA-demokrácia a Sziget Fesztiválköztársaságban
4 perc olvasás
Az idén 21. alkalommal megrendezett, és immár Fesztiválköztársasággá avanzsált Sziget megnyitotta kapuit a KOMA előtt!
Az idén 21. alkalommal megrendezett, és immár Fesztiválköztársasággá avanzsált Sziget megnyitotta kapuit a KOMA előtt!
A 2007 óta folyamatosan működő, fiatalokból álló társulat megalakulása óta fontosnak tartja, hogy művészetét a közösséggel aktívan együttműködve a társadalom szolgálatába állítsa és annak sürgető, aktuális témáival foglalkozzon.
Ezúttal a KOMA csapata – a fesztivál jelmondatától megihletetten (Fesztiválköztársaság – Emigrálj egy hétre!) – a demokrácia kérdéskörét tűzte zászlajára.
Standjuk, azaz a KOMA Bázis – DEMO Sátor a rendezvény utolsó két napján
(2013. augusztus 10-11.) a Civil Sziget területén várja az érdeklődő fesztivál-állampolgárokat, akik a tomboló koncertek között szívesen töltenék aktív játékokkal az idejüket. A KOMA színészei interaktív, kikapcsolódást nyújtó programokkal készülnek, melyek a demokrácia témájához kapcsolódnak.
A tavaly bemutatott Athéni Timon által a Társulat a Bázisán, és a XV. kerületi iskolákban egész évadban ezzel a témával foglalkozott, így most a Szigetre az volt a feladat, hogy a Shakespeare-mű által megfogant gondolatokat a fesztiválköztársaság részévé tegyék úgy, hogy aki arra jár kíváncsi, majd érdekelt legyen.
Az októberben bemutatott, ritkán játszott Shakespeare dráma, az Athéni Timon vezérfonala a demokrácia. A színművel a Magyarországon is működő politikai, társadalmi, jogi rendszert vették górcső alá, és ennek kapcsán kérdéseket tettek fel. Mindenkinek.
Ebbe a kérdésfeltevés-sorozatba igyekeztek minél intenzívebben bevonni a kerületi gimnazistákat is.
Elmondásuk szerint ahhoz, hogy egész évadon át életben tudják tartani ezt a témát, sokat kell kérdezniük szakemberektől. Elsőként Cságoly Kristóf, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai Gyakorló Gimnáziumának tanára volt az egyik próba vendége, ahol a demokrácia kialakulásáról tartott előadást és beszélgetett az alkotókkal. Sok-sok téma merült fel, amiket a ma Magyarországon is működő berendezkedés szempontjából fontosnak tartottak. Szóba jött az angolszász típusú rendszerek kialakulása, az európai és magyar középkori királyságok és császárságok, az ezt követő monarchiák története, a királyok, az egyházak, a nemesek, parasztok és polgárok mindenkori küzdelmei a hatalomért. Érintették a 19. században kialakuló pártok, a mai rendszereket alapvetően meghatározó formai egység kérdéskörét, és nem utolsósorban a 20. század demokráciáit és diktatúráit.
Ami nagyon érdekelte még a KOMÁkat, az az egyén és közösség kapcsolata. Milyen felelősséggel tartoznak saját maguknak és egymásnak? Változott-e ez a kapcsolat az akkori athéni és a mai magyarországi társadalomhoz képest? Vannak felelősségeink, vagy csak jogaink? Van-e hatása, ha felelősségteljesek vagyunk? Jogos-e elvárni, hogy felelős legyen értünk a közösség, ha mi azok vagyunk felé?
Íme, egy kis ízelítő a számtalan szórakoztató esemény közül: lesz humoros helyzetgyakorlat, melyben szavazni lehet a színészek által improvizált és egy adott hatalmi modellnek, vagy politikai karakternek megfelelő beszédre. Lehetőség lesz bekötött szemmel egy akadálypályán végig menni úgy, hogy egy másik ember utasításai segítik a végigjutást, vagy egy-egy politikai irányzat nézeteit képviselve a fesztiválozók akármilyen nyelven meggyőzhetik egymást és a nézőközönséget, arról, hogy miért ők állnak a jó oldalon.
De részt lehet majd venni a kollektív „kicsi a rakás"-versenyben, vagy akár személyes gondolatokat megosztani a sátor előtt felállított Democracy Wall-on. Céljuk ezzel, hogy a résztvevőket játékos formában gondolkodtassák el arról, hogy miként élik meg állampolgárságukat saját országuk demokráciájában – legyen az magyar, vagy bármely más nemzeté. Mert foglalkozni kell azzal, ami mindennap körülvesz Minket!
Minden fesztiválozót várnak a KOMÁK, akik tisztában vannak választójogaikkal, akik hajlandóak részt venni a köz-„ügyek" döntéseiben és természetesen népuralomra törnek.
Lantai József