Kontrollálatlan beszerzések

A cégek felénél egyszemélyes döntések születnek, és a vállalatok jelentős részének még beszerzési szabályzata sincsen. Az elégtelen kontrollkörnyezet jelenti továbbra is az egyik legkomolyabb veszélyforrást a gazdaságosságra a vállalatok életében – derül ki az EY anti-korrupciós tanulmányából.

„Míg a legegyszerűbb, és ezért legelterjedtebb visszaélési sémák a beszerzésekhez köthetők, a kutatás alapján az látszik, hogy ez a terület a magyar piacon általánosan alulszabályozott. Sokszor komoly értékű beszerzéseknél is egy személy dönt a pályáztatás szükségességéről vagy kihagyhatóságáról, annak módjáról és a nyertes pályázat kiválasztásáról. Az egyszemélyes döntéshozatal nagy kockázatot jelent úgy a beszállítók, mint a megrendelők számára, és nagymértékben növeli a visszaélések lehetőségét. Nagy volumenű beszerzéseknél elengedhetetlen a transzparens döntéshozatal. Megfelelő kontrollkörnyezet működtetéséhez szükség van a rendszeres ellenőrzésre is. Annak ellenére, hogy minimális ráfordítással komoly pénzt lehet megtakarítani, ezt még azoknál a cégeknél is ritkán látjuk, ahol egyébként hangsúlyt fektetnek a szabályok kialakítására, és a felelősségi körök szétválasztására." – mondja Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere.

A profittermelő képesség elengedhetetlen egy cég életben maradásához. Ennek egyik alapja a megfelelő áron és minőségben történő beszerzés. A beszerzési eljárásrendek és szabályzatok megléte kiemelten fontos egy etikusan működő vállalat életében mind a vezetőség, mind a munkavállalók, mind a beszállítók számára. Ennek ellenére a válaszadók kevesebb, mint a fele, mindössze 47 százaléka számol be ilyen dokumentáció elkészültéről.

Az etikai kódexszel rendelkező vállalatok 74 százaléka tér ki kódexében az összeférhetetlenség kérdésére, míg alig negyedük tette azt a beszállítói szerződés részévé. Anti-korrupciós nyilatkozatot az összes megkérdezett csupán 8, a tőzsdén jegyzett társaságok mindössze 35 százaléka írat alá beszállítóival.

A megkérdezettek véleménye eltér abban, hogy a magyar üzleti gyakorlatban mit tekintenek az etikus üzleti gyakorlat részének. A beszállítók mindegyikével szembeni azonos mérce és méltányos eljárás alkalmazását a megkérdezettek kétharmada tartja elengedhetetlennek, míg 6 százalékuk szerint ez nem része az etikus üzleti magatartásnak.

Személyi összefonódások

Annak ellenére, hogy a válaszadók tisztában vannak azzal, hogy melyek a visszaélések szempontjából meghatározóan kockázatos területek, ez a tudás a kockázatkezelési gyakorlatban ritkán kerül alkalmazásra.

A megkérdezettek csupán 37 százaléka figyeli valamilyen módon az érdekellentéteket, azt is leginkább önbevallására alapozva. Közülük is csupán fele írat alá a munkatársakkal összeférhetetlenségi nyilatkozatot. Még kevesebb ír elő bejelentési kötelezettséget, amennyiben a munkavállaló más gazdasági társaságban tulajdonrésszel rendelkezik, vagy vezető tisztséget vállal alapítványnál, non-profit szervezetben. A válaszok fényében talán nem is meglepő, hogy a tanulmány résztvevőinek fele egyáltalán nem ellenőrzi, hogy vállalatuk kapcsolatba került-e a bejelentett érdekeltséggel rendelkező cégekkel.

A felmérésről

Az EY "Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban" című kutatás immár harmadik éve jelenik meg. A tanulmány célja felmérni, hogy a magyar vállalkozások és közintézmények vezetői, milyen eszközökkel törekednek a megfelelő, tisztességes üzlet- és ügymenet fenntartására, milyen belső intézményeket, szabályokat, szervezeti egységeket hoznak létre annak érdekében, hogy elősegítsék az adott szervezet integritását biztosító működést.