Korrupciós kockázatok a felsőoktatás intézménycsoportban

Az Állami Számvevőszék Integritás projektje keretében ütemezetten hozza nyilvánosságra a 2015. évi intézménycsoportos elemzések eredményeit. Az integritás felmérés keretében az ÁSZ a költségvetési szervek korrupciós kockázatoknak való kitettségét, valamint az azzal szembeni ellenálló-képességüket, azaz a kontrollok kiépítettségének állapotát tárja fel. Elsőként a felsőoktatás intézménycsoportban mért eredményeket hozta nyilvánosságra az ÁSZ.

Az Állami Számvevőszék Integritás projektje keretében ütemezetten hozza nyilvánosságra a 2015. évi intézménycsoportos elemzések eredményeit. Az integritás felmérés keretében az ÁSZ a költségvetési szervek korrupciós kockázatoknak való kitettségét, valamint az azzal szembeni ellenálló-képességüket, azaz a kontrollok kiépítettségének állapotát tárja fel. Elsőként a felsőoktatás intézménycsoportban mért eredményeket hozta nyilvánosságra az ÁSZ.

Az Állami Számvevőszék 2011 óta minden évben elvégzi integritás felmérését. Az összefoglaló tanulmány mellett a 2015. évi felmérés adataiból intézménycsoportonkénti elemzések is készülnek. Az elemzések segítséget nyújtanak a felmérésben résztvevő intézményeknek, hogy összevessék saját kockázataikat és kontrolljaikat az intézménycsoportjukra jellemző értékekkel, azonosítsák a súlyosabb kockázatokat és a kontrollok területén észlelt hiányosságokat, és ennek nyomán lépéseket tegyenek szervezetük integritásának erősítése érdekében.

A 2015. évi integritás felmérésben részt vevő felsőoktatási intézmények száma az első felméréshez viszonyítva több mint háromszorosára nőtt, 25 felsőoktatási intézmény küldött vissza kiértékelhető kérdőívet az ÁSZ részére.

Az Eredendő Veszélyeztetettségi Tényezők (EVT) index alakulása

A tanulmány rögzíti, hogy a felsőoktatási intézménycsoport eredendő veszélyeztetettségi szintje alacsonyabb a felmérésben részt vevő összes szervezetre kalkulált átlagindex értéknél, amelynek elsődleges oka az, hogy az intézmények jellemzően nem rendelkeznek jogalkotási, hatósági jogalkalmazói hatáskörrel.

A Korrupciós Veszélyeket Növelő Tényezők (KVNT) index alakulása

Az elemzés szerint az intézménycsoport korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők szintje a fentiekkel ellentétben az összes intézménycsoport közül kiugróan a legmagasabb, több mint kétszerese az összes szervezetre vonatkozó átlagindex értéknek. Ennek okaként kiemelhető egyrészt a közbeszerzésekben, illetve európai uniós pályázatokban való magas részvételi arány, valamint igen magas volt a díjköteles szolgáltatást nyújtók aránya is. Ez utóbbival kapcsolatosan a kockázatokat az is növelte, hogy annak díját valamennyi intézmény maga határozza meg.

A magas indexérték további oka, hogy az elmúlt három évben valamennyi felsőoktatási intézmény hasznosította valamely ingatlanát, többségük rendelkezett értékpapírok felett, továbbá rendelkezett gazdasági társaságban tulajdonosi részesedéssel. A válaszadó felsőoktatási intézmények 72,0%-a vesz igénybe szakértői közreműködést alapfeladatainak ellátására, valamint az intézmények 76,0%-ának vannak kiszervezett feladatai. A vizsgált felsőoktatási intézmények 92,0%-ának van érvényes együttműködési megállapodása nem-állami szervezettel, illetve 72,0%-a kapott az elmúlt évben adományt, pénzbeli vagy más materiális támogatást magánszemélyektől vagy magánszervezetektől.

Az intézménycsoport korrupciós veszélyeztetettségét csökkentette, hogy a válaszadó intézmények 92%-ánál volt számvevőszéki ellenőrzés az elmúlt három év során. Az érintett intézmények 95,7%-ánál az ellenőrzések azonban szabálytalanságokat tártak fel, több mint kétharmaduknál elmarasztaló megállapításokat tettek és egynegyedüknél felelősségre vonási eljárás(okat) is kezdeményeztek.

A Kockázatokat Mérséklő Kontrollok Tényezője (KMKT)

Az elemzés a felsőoktatási intézménycsoport kapcsán megállapította, hogy a kontrollkiépítettség területén többek között hiányosság, hogy miközben az intézmények jelentős része igénybe vesz a közbeszerzések lefolytatásához külső szakértelmet, addig az erre vonatkozó feltételeket külön szabályozásban nem rögzítette. A működési jellemzők körében további kontrollhiányosság, hogy a felsőoktatási intézmények mindössze 60%-a végez – a belső ellenőrzési feladatok megtervezésétől eltekintve – rendszerszerű kockázatelemzést.

A „lágy" kontrollok területén korrupciós veszélyeztetettséget jelent, hogy az ajándékok, utaztatás, meghívások elfogadásának feltételeit az intézmények kevesebb mint egyharmada szabályozza, továbbá alacsony azon intézmények aránya is (40%), amelyek rendelkeznek a szervezeten belüli közérdekű bejelentők védelmére vonatkozó belső szabályozással.

A „felsőoktatás" intézménycsoportos elemzése az ÁSZ honlapján található publikációk, valamint az Integritás Portálon a kiadványok között érhető el.