Középpontban a Középkor
6 perc olvasás2016 legizgalmasabb régészeti újdonságait bemutató tárlat nyílik a BTM Vármúzeumában október 25-én. A Középpontban a Középkor című kiállítás az Árpád-kortól a török korig a legkülönbözőbb társadalmi rétegek tárgyait mutatja be; a királyi palotába és kunyhóba egyaránt betekintést nyújtó tárlaton aranypénzek, gyűrűk, fémsisakok, kályhacsempék, öntőtégelyek, kerámiák, viseleti tárgyak is láthatók. A régészek munkájának folyamataiba is betekintést nyújtó kiállítás 2018. január 25-ig látogatható.
Az elmúlt év középkori régészeti ásatásainak újdonságai
A kilenc ásatás középkori régészeti anyagát bemutató kiállítás nem a megszokott, tematikus kiállítások műfaját idézi, hanem azt az igényt elégíti ki, hogy a frissen előkerült leleteket mielőbb, még „a régész forró nyomán” járva láthassa az érdeklődő. Az itt megtekinthető tárgyak egy-másfél évvel ezelőtt még a föld alatt voltak, teljes körű szakmai feldolgozottságuk nem fejeződött be, vagy akár még el sem kezdődött; épp, hogy kikerültek a restaurátorok állagmegóvó kezei közül.
A több mint száz tárgy érdekességét egyrészt az adja, hogy a látogató máshol nem láthatja őket, mert nem kerülnek kiállításra ebben a formában, így az érdeklődők bepillanthatnak a múzeumi raktárak, műhelyek világába, munkafolyamataiba. Ép, összeragasztott, kiegészített tárgyakat éppúgy láthatunk, mint ritka töredékeket; a több száz kilós sírkőtől a 4 cm-es, import, Iznikből származó, fajansz díszkerámia darabkáig bezárólag mindenféle, a mindennapi élet megszokott tucat tárgyait és különleges darabokat egyaránt.
Kik viselhették a sírokból előkerült féldrágakő gyűrűket?
A tárlat rendkívüli darabjai a József nádor térről előkerült karneol gyűrűk. 1058 darab sírból négy halott ujjain találták a régészek a hat darab, egymástól csak nagyon minimális mértékben eltérő, ugyanabból az anyagból készült, féldrágakő gyűrűt. Az, hogy kik viselhettek ilyet, s milyen jogosultsággal bírt ezt a négy ember, akiről előkerültek, még nem tudjuk. Az antropológiai vizsgálat eredménye előtt még az sem tisztázott, hogy férfiakról, nőkről, vagy mindkét nemről van-e szó. Annyit tudunk, hogy Magyarországon a fonyódi, török kori temetőben, illetve Szerbiában már találtak ilyen gyűrűket.
Árpád-kori települések a meredek hegyoldalon
Amikor az újdonság szót használjuk, tudnunk kell, hogy a régészetben az újdonság szó más jelent, mint a civil nyelvhasználatban: olyan információt, mely a már meglévő tudást nem radikálisan, (csak nagyon ritka esetben) módosítja, inkább tovább gazdagítja, szélesíti, kiegészíti azt. A harsánylejtői ásatás egyediségét például az jelentette, hogy a régészek szembesültek azzal az újdonsággal, hogy az azon a területen élő, Árpád-kori emberek nem a patak menti, sík vidéket részesítették előnyben megtelepedésre, hanem kifejezetten a meredek hegyoldalt. Ez felvetheti azt az elgondolást, hogy olyan vízfolyás lehetett a hegyoldalban, mely jelenleg nem létezik, hiszen a víz nélkülözhetetlen volt a mindennapi élethez.
Ezek a kérdések, elméletek, melyek a leletek kapcsán rajzolódnak most ki, majd csak a kiállítást követően, akár több éves kutatómunka eredményeként nyernek megerősítést, vagy kapnak cáfolatot.
A Középpontban a Középkor a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma tavaly indult kezdeményezésének célja, hogy a régészek bemutassák munkájukat a nagyközönségnek, valamint tudatosítsák azt, hogy milyen hihetetlenül gazdag Budapest középkori régészete.
A kiállítás kurátora: Nyékhelyi Dóra és Terei György régészek
Ásatási helyszínek: Margitsziget; Csúcshegy-Harsánylejtő; Karmelita épületegyüttes; Táncsics Mihály utca, a Régi királyi ház épületegyüttese, budai királyi palota területe; Csalogány utca, Csarnok tér; József nádor tér; Szentháromság tér
1 hónap – 1 tárgy – 1 régész
Október 3-án indította az 1 hónap, 1 tárgy, 1 régész című sorozatát a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma. Minden hónapban egy régész és egy általa megtalált, különleges lelet kerül a középpontba. A sorozat célja, hogy a régészek megismertethessék szakmájuk szépségét az érdeklődőkkel és felhívják a figyelmet a régészeti leletek sokszínűségére, gazdagságára. Elsőként Dr. Tóth Anikót választották a hónap régészének, a műtárgy, pedig egy a 13. században bögrében a földbe rejtett kincslelet lett.
A budapesti régészeti feltárásokat a BTM régészei, a középkori kutatásokat pedig a Vármúzeum Középkori Főosztály munkatársai végzik. A fővárosi ásatások során előkerült tárgyi emlékek a Budapesti Történeti Múzeumba kerülnek.
A sorozat célja, hogy a régészek – az általuk legérdekesebbnek ítélt leleteken keresztül – megismertethessék szakmájuk szépségét és jelentőségét az érdeklődőkkel. Az általuk választott, kiemelt tárgyak mindegyikéhez egy-egy érdekfeszítő történet kapcsolódik, mely a tárgy történetén kívül a régész tárgyhoz fűződő személyes viszonyáról is mesél.
Az 1 hónap, 1 tárgy, 1 régész sorozat a műtárgyak mögött az embert is megmutatja, aki nyomoz, kutat, ás, keresi a múlt kapcsolódását a jelenhez A kiválasztott tárggyal a régész olyan különlegességet ajánl a látogatók figyelmébe, ami kifejezetten izgalmas, s benne az egyéni történet a tényekkel alátámasztott, történeti tudással ötvöződik.
A kiállított tárgyaknak a középkori kert egykori része, a mai Királypince ad helyet hónapról hónapra.
Első alkalommal, 2017 októberében Dr. Tóth Anikó a hónap régésze, a műtárgy, pedig egy a 13. században a földbe rejtett kincslelet történetével, mely az évszázadok során bekövetkezett változások- úgymint az adott terület benépesülése, pincék, kutak, tárolók ásása, temető létesítése, vagy akár bástya, villa megépítése – ellenére is egészen 2001 nyaráig elkerülte, hogy emberi szem újra láthassa.
A részletekről a sorozat havonta megújuló micro-site-ján tájékozódhat:
Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Budavári Palota E épület
Lantai József