Kutatói mobilitás és karrier az Innovatív Unióban
9 perc olvasás
A Tudományos és Technológiai (TéT) Alapítvány ma nyitotta meg A kutatók képzése, karrierlehetőségei és mobilitása az Innovatív Unióban című kétnapos nemzetközi konferenciáját, amely Magyarország EU elnöksége időszakában a szakrendezvények sorának kiemelkedő, és egyben egyik záró programja. Az esemény ismert külföldi és magyar vezető szakemberek részvételével olyan jelentős témákkal foglalkozik, mint az EU 2020 stratégia egyik gyakorlati eszközeként szolgáló Innovatív Unió program célkitűzései, a fiatal kutatók európai karrierlehetőségei, az ipari és akadémiai szektor átjárhatósága a kutatók számára, illetve a kutatónők karrieresélyei. A szekciókban több, a kutatók képzésében, karrier-építésében és mobilitásában fontos szerepet vállaló hazai és európai szervezet is előad. A budapesti konferencián 35 ország képviselteti magát a hallgatóság soraiban.
A Tudományos és Technológiai (TéT) Alapítvány ma nyitotta meg A kutatók képzése, karrierlehetőségei és mobilitása az Innovatív Unióban című kétnapos nemzetközi konferenciáját, amely Magyarország EU elnöksége időszakában a szakrendezvények sorának kiemelkedő, és egyben egyik záró programja. Az esemény ismert külföldi és magyar vezető szakemberek részvételével olyan jelentős témákkal foglalkozik, mint az EU 2020 stratégia egyik gyakorlati eszközeként szolgáló Innovatív Unió program célkitűzései, a fiatal kutatók európai karrierlehetőségei, az ipari és akadémiai szektor átjárhatósága a kutatók számára, illetve a kutatónők karrieresélyei. A szekciókban több, a kutatók képzésében, karrier-építésében és mobilitásában fontos szerepet vállaló hazai és európai szervezet is előad. A budapesti konferencián 35 ország képviselteti magát a hallgatóság soraiban.
A 35 uniós és társult államból érkező 200 résztvevő számára 2011. június 28-29-én megrendezett nemzetközi konferenciát a magyar EU elnökség egyik jelentős záró szakmai rendezvényeként az NIH és a 7. Keretprogram által támogatott Euraxess TOP projekt finanszírozásából rendezték meg. „A TéT Alapítvány a jelenleg 38 országban működő, európai kutatói mobilitást támogató Euraxess program hazai koordinátoraként a konferencia segítségével fórumot biztosít a kutatói mobilitás, az Innovatív Unió egyik hangsúlyos elemének különböző szempontok és perspektívák szerinti megvitatására, különös figyelmet szentelve a kor kihívásainak és az eddigi legjobb gyakorlatoknak" – mondta Dr. Groó Dóra, az alapítvány ügyvezető igazgatója. A rendezvény célcsoportja elsősorban az EU tagállamok döntéshozói, nemzetközi és nemzeti kutatóintézetek, kutatók, ipari és K+F szövetségek, képzési-oktatási szakemberek, akadémiai és ipari kutatási menedzserek, vállalatok és felsőoktatási intézmények. A konferencia kiemelt témáihoz – a fiatal kutatók európai lehetőségei és szakmai életpályája, az interszektoriális mobilitás, az utánpótlás és a kutatónők karrieresélyeinek kérdése – kapcsolódó előadásaikban szakterületük kiemelkedő hazai és nemzetközi képviselői szólalnak meg.
EU elnökségi féléve által biztosított kiemelt pozíciójában hazánk fontosnak tartja, hogy az innováció, az európai kutatói mobilitás kérdése kellő figyelmet kapjon, és szó essék annak gazdasági vonzatairól, a K+F területén betöltött szerepéről. A K+F-ben rejlő lehetőségek kiaknázását megcélzó Innovatív Unió program a társadalom egészét érintő kihívásokra hatékony megoldást kínáló tudományos innovációra összpontosít. A konferencián szó esik az Európában példaértékű gyakorlatokról, amelyekhez számos más országgal együtt hazánknak is rövidesen fel kell zárkóznia. A britek például intézményi szinten karolják fel a kutatói karrier ügyét, és így az egész országra kiterjedő, a kutatói életpálya minden szakaszán átívelő, átfogó tervet dolgoznak ki – a gyermekkori tehetséggondozástól a tapasztalt kutatóknak kínált lehetőségekig. Horvátország a közelmúltban határozott lépéseket tett a kutatói karrier előlendítésére: kormányzati szinten is támogatást nyert, hogy a hazai és külföldi kutatóknak vonzó és kiszámítható munkakörülményeket és karrierfejlesztési lehetőségeket kínáljanak az állami kutatóintézetek, valamint bevezette a kutatói vízumot, megkönnyítve ezzel a beutazó kutatók dolgát. Ausztria kétnyelvű, egységes online adatbázist épített ki, amelyben összegyűjtve mutat be minden nemzeti finanszírozású ösztöndíjat és egyéb lehetőséget.
Az Innovatív Unió célkitűzése szerint Európa tudásalapjának erősítésével, a K+F célú ráfordítások növelésével 2025-ig 3,7 millió új munkahely jöhet létre, az EU éves GDP-je pedig 795 milliárd euróval gyarapodhat1. A kutatói mobilitást érintő vállalásoknak megfelelően a tagállamoknak is olyan stratégiát kell kidolgozniuk, amellyel elegendő kutatót képezhetnek nemzeti K+F céljaik teljesítéséhez, és amely elősegíti vonzó munkafeltételek megteremtését az állami kutatóintézetekben. Az Európai Bizottság (EB) jövőre javaslatot tesz az Európai Kutatási Térség keretrendszerére, és a határokon átívelő kutatói mobilitás akadályainak megszüntetésére. 2012-re a tagállamok integrált irányvonalat követnek: biztosítaniuk kell, hogy a kiváló kutatók az Unióban maradjanak dolgozni, és hogy minél több magasan képzett szakembert vonzzanak Európába a világ többi részéből. A kutatók képzése, mobilitása és karrierje szempontjából legjelentősebb kezdeményezés, az 5 500 európai intézményt érintő Marie Curie program több mint 120 nemzet 50 000 kutatóját támogatta indulása óta. A 2007-2013 közötti időszakban 45-55 000 kutató támogatása a cél, erre 4,75 milliárd eurós költségvetést különített el az EB. 2011-ben a különböző Marie Curie pályázatokon összesen 748 millió euró támogatás pályázható meg. A programban részt vett kutatók 40 %-a nő2, és ez az arány folyamatosan emelkedik. A támogatott kutatók nemzetiségének szempontjából élen jár Olaszország, tőlük kissé lemaradva Spanyolország, Franciaország és Dánia következik; Magyarország pedig a középmezőny alsó traktusában foglal helyet. A legtöbb kutatót fogadó ország Európában Anglia, Dánia és Franciaország, míg hazánk a sor utolsó pozícióinak egyikét foglalja el. Az interszektoriális átjárhatóságot javítandó, a program keretén belül 2013-ig 10 000 PhD hallgató képzésében vesznek részt vállalatok, és hozzávetőleg 6 000 kutatónak nyílik lehetősége az akadémiai és ipari szektor közötti együttműködésből adódó tapasztalatszerzésre.
A konferencia „Kutatónők karrieresélyei és mobilitási lehetőségei" című szekciója a nőkről szól, de nem csak a nőkhöz. Míg a felsőoktatásban Európa-szerte jellemzően egyre nagyobb számban tanulnak tovább a nők, addig a diploma megszerzését követő akadémiai karrier során az olló-effektus figyelhető meg: minél magasabb pozícióról beszélünk (doktori, poszt-doktori, tapasztalt vagy vezető kutatói szint), annál kisebb számban találkozunk nőkkel. A nők aránya a vezető kutatók között például 20% körül mozog3. A kutatónők szakmai előrehaladásának támogatása, karrierjük építése során jelentkező problémák kielégítő megoldása globális szintű gazdasági és munkaerő-piaci érdek. Európai szinten több hálózat foglalkozik a tudományos kutatás és innováció területén dolgozó nők támogatásával, nemzetközi kapcsolatainak építésével, valamint karrieresélyeik és mobilitásuk javításával – európai és nemzeti szinten egyaránt. Az egyik legfontosabb megoldásra váró probléma a gyermekvállalás és -nevelés időszakát követő visszailleszkedés a kutatói tevékenységbe, és a gyermekkel töltött időszak „elismerése" a női kutatói karrierben.
Leginkább a fiatal kutatókról mondható el, hogy mobilitási hajlandóságuk magas, erősen motiválja őket a külföldi képzés, az érdekes kutatási témák, illetve a kutatói kapcsolatok kialakításának lehetősége. Az Unió célja az egységes európai munkaerőpiac megteremtése, a felvételi eljárások megváltoztatása, hogy a kezdő kutatók számára jóval több megpályázható munkalehetőség és kutatói pozíció váljon elérhetővé. A kutatásokat finanszírozó szervezetek sokszor nem teszik lehetővé, hogy a kutató a megnyert ösztöndíját, támogatását a saját országán kívülre is magával vigye. Ebben az esetben is hasznos lehet az egyre szélesebb körben ismertté váló Euraxess portál, amely segítséget nyújt az álláskeresésben és kutatói ösztöndíjak megtalálásában, információt ad a fogadó országban való tartózkodás megtervezéséhez, továbbá külföldön dolgozó európai kutatók számára interaktív webes szolgáltatást kínál a kapcsolattartásra. A kutatói mobilitást számos nehézség gátolhatja: egy közelmúltban elvégzett kutatás4 tanúsága szerint a magyar kutatók az adminisztratív nehézségeket, a pénzügyi és intézményi támogatottság hiányát említik első helyen a gátló tényezők sorában. Ugyanakkor a mobilitásban már részt vett kutatók legtöbbje felbecsülhetetlen értékű tapasztalatként értékeli a külföldön eltöltött időt. Mivel a fiatal kutatóktól egyre inkább elvárják a nemzetközi, vagy a szektorok, tudományágak közötti mobilitást, annak szerepe felértékelődik önéletrajzaikban és tudományos karrierjükben.
Az innováció kérdésének rengeteg gyakorlati vonzata van, mint például abban, hogy K+F nélkül nem létezhet a gazdaság. A konferencián szó esik az interszektoriális mobilitás gyakorlati megvalósításáról is, mint az egyetemek és az ipari szektor sikeres együttműködéséről (Bosch – Miskolc; BME – Ericsson). A hazánkban jól működő gyakorlatok rávilágítanak fontos kérdésekre: Mi az interszektoriális mobilitás legfőbb vonzereje? Ki mit nyer, ha egy ilyen program része lesz? Vannak-e az EU-nak olyan fejlődési modelljei, amelyek lehetőséget biztosítanak a interszektoriális átjárhatóságra? Az agyelszívás helyett hogyan érhetjük el, hogy kutatóink – részben a szektorok közötti mobilitásnak köszönhetően – itthon maradjanak?
A konferencia mai megnyitó sajtótájékoztatóján a szekcióülések témáit – több hazai neves kutató mellett – Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára, Dr. Groó Dóra, a TéT Alapítvány ügyvezető igazgatója, Stefaan Hermans, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának főosztályvezetője, valamint Dr. Brigitte Mühlenbruch, a Kutatónők Európai Platformjának (EPWS) elnöke foglalta össze.
1 Forrás: az Európa 2020 stratégia
2 Forrás: a Marie Curie Program hivatalos adatai
3 Forrás: az Európai Bizottság felmérése – She Figures 2009
4 Forrás: az E*CARE European Career for Researchers című 2009-es felmérése alapján
