Lélekben és szellemiekben gazdag pünkösd a Magyar Nemzeti Múzeumban

Új online tartalmakkal készülnek a hétvégére a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusai. Szombattól pünkösd hétfőig régészeti, archaeozoológiai, művészettörténeti, numizmatikai és történeti kutatási eredményeiken keresztül mutatják be a keresztény ünnep összetett hagyományrendszerét. Pünkösd a Szentlélek kiáradásának keresztény ünnepe. A keresztény egyház arról emlékezik meg a húsvétot követő ötvenedik napon, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra.

Szentlélek eljövetele (Pünkösd)
17. sz. 2. fele (új levonat 20. századból)
Mauritz Lang ? (17. sz. 2. fele)
Papír, rézmetszet; 25,1 x 16,1 cm (lemezméret)
Felirat és jelzés nélkül
Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 58.3685

Az ünnephez számos néphagyomány kapcsolódik: a pünkösdi királyságtól elkezdve, a pünkösdi királynéjáráson keresztül a zöldághordásig, a barátságkötő mátkálásig, a pünkösdi ladikázásig, változatos szokások maradtak fenn a különböző településeken. Ma talán a csíksomlyói búcsú a legismertebb esemény. A székelyföldi Mária-kegyhelyhez a hívek pünkösd szombatján érkeznek meg, hogy mise után felkapaszkodjanak a két Somlyó-hegy közé. A Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusa, Apor Eszter olyan 81 éves forrásból vett szemelvénnyel állít emléket a 2020. év rendhagyó pünkösdjének, amely a csíksomlyói búcsú eredetéről szól. Most, amikor az évről évre Erdélybe zarándokló százezreknek odahaza kell maradniuk, számukra némiképp vigaszt nyújthat Nagy Borbála (1904–1994) csíkszeredai írónő Pünkösdi búcsú Csíksomlyón című cikkének bemutatása, amely 1939. április 1-jén jelent meg a Reményik Sándor szerkesztette Pásztortűz című kolozsvári folyóirat hasábjain.

Ugyancsak szombaton, a Régészeti Tár vezetője, Ritoók Ágnes egy Liptótepláról származó 14. századi kehely formájú keresztelőmedence bemutatásával arra is emlékeztet, miként kereszteltek a középkorban húsvét vagy pünkösd előestéjén.

Vasárnap reggel Gödölle Mátyás művészettörténész várja a múzeum „online látogatóit”, aki a 17. század második feléből származó rézmetszet segítségével a Szentlélek eljövetelének képi ábrázolásáról ír. Ahogyan az általa bemutatott képen is látható, a keresztény ikonográfia a Szentlelket hagyományosan galamb képében ábrázolta. Ennek kapcsán hétfőn reggel Bárány Annamária archaeozoológus a galambszimbolika nyomába ered, nemcsak szemiotikai értelemben. Írásában a feltárások során előkerült galambcsontok és a hozzájuk kapcsolódó gasztronómiai tradíciók is előkerülnek.

A minden este nyolc órakor frissülő Pénzek színes világa című videóblog numizmatikusa, Tóth Csaba az ünnepi hétvégén sem hagyja újdonság nélkül követőit. Jól ismert narancssárga kanapéjáról vasárnap érmeken és zsetonokon keresztül a pünkösdi királyságról beszél, hiszen a középkorban divat volt, hogy a királykoronázásokra általában nagyobb egyházi ünnepeken került sor, karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor. Biztosan pünkösd vasárnapján koronázták Imrét 1182-ben, II. Andrást 1205-ben és V. Lászlót 1440-ben, de most Ferenc József 1867. június 8-án történt avatása kerül fókuszba. Pünkösd hétfőn egy másik korszakba vezet a numizmatikai kalandozás: a Nemzeti Múzeum kutatója Egyedül Istené a dicsőség címmel az Erdélyi Fejedelemség pénzein olvasható vallásos szövegek titkait tárja fel.

Tartsanak a Nemzeti Múzeummal pünkösdkor is!