Létrejött az egységes Magyar Református Egyház
4 perc olvasás
A magyar református egyházi közösségek sok évtizedes szétdaraboltsága ért véget azzal, hogy 2009. május 22-én az Alkotmányozó Zsinat elfogadta az egységes Magyar Református Egyház Alkotmányát.
A magyar református egyházi közösségek sok évtizedes szétdaraboltsága ért véget azzal, hogy 2009. május 22-én az Alkotmányozó Zsinat elfogadta az egységes Magyar Református Egyház Alkotmányát.
A magyarországi, kárpátaljai, délvidéki, erdélyi és partiumi részegyházak 2009. május 22-én, 11 órakor írták alá a Magyar Református Egyház alkotmányát. Ezzel a lépéssel a magyar reformátusok egyetlen nagy közösségben juttathatják érvényre évszázados összetartozásukat.
Az alkotmány szerint az egyháznak tagja minden keresztény, aki a magyar református egyházhoz tartozónak vallja magát, éljen bárhol a világban és legyen magyar vagy más anyanyelvű. Emellett a dokumentum azt is kimondja, hogy a magyar református egyház a csatlakozó részegyházak zsinati közössége, amely törvényt alkot és megnyilatkozik mindazokban a kérdésekben, melyekre a részegyházak legmagasabb szintű testületei felhatalmazzák. Az egyház alkotmánya elősegíti és szabályozza a Kárpát-medencén kívüli magyar református egyházak csatlakozását is. Továbbá a református egyház részegyházainak belső szervezeti rendszerének kialakításában azok önállóak és függetlenek. Kivételek ez alól azok a kérdések, amik a közös alkotmányba vagy közös szabályozásra szorulnak.
Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, az aláírást követő sajtótájékoztatón kiemelte, ez az egyesülés és az általa megidézett összetartozás olyan, mintha egy képet – miután azt kiszakították a keretéből – most visszahelyeznének oda, ahová eredetileg tartozik. A püspök hozzátette, nem egy új egyházat hoznak létre, hanem egy olyan közösséget alkotnak, mely korábbi gyakorlathoz képest a döntéshozatalokban is jóval rugalmasabban és egyszerűbben képes szerepet vállalni, a zsinati forma tiszteletben tartja az összes részegyház döntését. Bölcskey Gusztáv szerint, az egységes egyházi közösség létrejötte hatalmas lépés a reformátusok életében, s ezt a történelmi tettet az evangélikus, a baptista és a római katolikus egyház is üdvözölte.
Fazekas László, a Szlovákiai Református Egyházközösség püspöke hangsúlyozta, a széttagoltság ellenére az egység kérdése napjainkban nagyobb jelentőségű mint korábban bármikor. Hozzátette, a közösség Szlovákiában ugyan kisebbségi szerepet tölt be, ám ennek ellenére szeretnének aktív részesei lenni az egységes közösség munkájának.
Pap Géza az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, a mai napon megnyíltak azok az ajtók, amiket már oly sokszor becsaptak az erdélyi református magyarság előtt. Hozzátette, az alkotmány elfogadása megerősít abban, hogy az erdélyi közösség a magyar református hitközösség népéhez tartozik.
– A megmaradás csodáját és a kisebbségi hit áldását hozzuk el a magyar reformátusságnak. A mai nap egyben beteljesedés is, az átélhető és a szerető közösség által megvalósuló elégtétel – hangsúlyozta az erdélyi püspök.
Az Alkotmányozó zsinat hálaadó ünnepére a határon túlról is érkeztek gyülekezetek, így többek között Olaszországból, Németországból és Koreából is. Az Amerikai Magyar Peformátus Egyházközösség pedig kérte csatlakozását az egységes magyar református egyházhoz. Bölcskey Gusztáv szerint mivel önálló egyháznak számítanak, ezért a belépésük előtt nincsenek akadályok.
A hálaadó ünnep május 22-én egészen este tíz óráig tartott, így Debrecen főterén számos érdekes és értékes programmal találkozhattak az érdeklődők. Az előzetes várakozások alapján mintegy 15-20 ezer látogatóra számítottak a rendezvényeken.
