Lomizók

A lomtalanítás szó azt jelenti sokak számára, hogy minden évben az otthon megunt, használatban nem levő, vagy éppen csak simán elavult holmikat kiteszik a kapu/ház elé, azt majd adott időpontban elviszik, és kezdődhet az újabb év, az újabb kidobandó holmik összegyűjtésére.

A lomtalanítás szó azt jelenti sokak számára, hogy minden évben az otthon megunt, használatban nem levő, vagy éppen csak simán elavult holmikat kiteszik a kapu/ház elé, azt majd adott időpontban elviszik, és kezdődhet az újabb év, az újabb kidobandó holmik összegyűjtésére.

Gyermekkoromban összesen annyit értettem, fogtam fel a lomtalanításból (akkor még azt hittem lombtalanítás), hogy ez az az időszak, amikor nekiállunk selejtezni, szortírozni. Némi veszekedés elkerülhetetlen volt persze, hiszen ilyenkor egy másik ember számára érthetetlenné válhat az, hogy a már évek óta nem használt, tulajdonképpen használhatatlan tárgy, miért kell a sufniban maradjon, miért nem kerülhet ki a ház elé. Természetesen kompromisszumok születnek, egyik holmi kimehet, ha a másik maradhat.

Aztán vannak azok, akik nem kidobnak, hanem begyűjtenek. Például unokaöcsém általános iskolás korában rendszeresen mustrálta a lomtanított holmikat, és ha valamelyiket értékesnek találta, azt bizony haza is szállította. Nah nem kell ám itt szörnyűségekre gondolni. Inkább gondolhatunk olyan hasznos dolgokra, amelyek bekerültek náluk a használatba, de nem olyan formában, amelyben eredetileg a munkáját végezte az a bizonyos tárgy. Ilyen gyűjtögetések során sikerült például egy fonott fotelből kitűnő „virágládát" csinálni, vagy egy tökéletes állapotban levő, csupán színben kicsit megkopott kerti játékkal bővíteni a már meglévők számát.

Persze én is jártam már jól lomtalanításkor. Igazán nem vagyok egy utcáról gyűjtögető típus, így sosem szoktam felfedezőútra indulni ilyenkor. A szomszédunk előtt jöttem el, amikor is észrevett, és utánam szólt, hogy kitett egy nyomtatót, nem vinném-e el én inkább, mint az a bizonyos kukás autó?  Dehogynem. És így lett printerem, teljesen váratlanul. Egy olyan tárgy volt azonban, amit valóban én választottam ki a kapu előtti kupacból. Egy óriási üveg volt, melyet szándékom szerint meg fogok festeni. Ezt már az első pillanatban is megfestve, a polcomon elhelyezve láttam, és nem egy kupac tetején.

Néhány gyűjtögető team lecsap a jó kupacokra, amellé őrséget állít mindaddig, amíg a kocsival el nem tudják a talált kincset szállítani. Belegondoltak már? Mostanában igyekeztem más szemmel nézni a kincses buckákat, és óriási felfedezéseket tettem. Alkatrészek, fém-, papír-, fahulladékok (akár MÉH-be, akár fűteni), régi, piszkos, de sokszor pillanatokon belül felújítható tárgyak, bútorok, játékok, és nem utolsó sorban fantasztikus, sokszor nagy mennyiségben kitett könyvek azok, amelyeket mi a darabolós, elszállítós autónak adunk, hogy vigye, és semmisítse meg.

A szortírozós időszak egyetlen problémája számomra, hogy akik gyűjtögető szándékkal jönnek, azok többnyire szétdobálják a gondosan felépített dombokat. Erre megoldásként „utcai figyelőszolgálat" alakul, akik a kerítésnél állva, a gyűjtögetőknek ki-kiszól, hogy viheti, de ugyan már, ne dobáljon szét semmit.

Ugyan rendezhetnénk mi is garázs vásárokat, de nem hiszem, hogy ez megoldás lenne. Szükség van a lomtalanításra, ha tetszik, ha nem. Valljuk be nyugodtan. Gyűjtögető fajta az ember, és bizony az is marad. És ahhoz, hogy gyűjtögetni tudjunk, néha helyet kell az új jövevényeknek csinálnunk.

Németh Krisztina

Ps.: Szerzőnk álnaiv. Ha garázsvásárokat rendeznénk, akkor az APEH, a VPOP és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a törvény teljes szigorával lépnének fel azon zudkereskedők, afáa és szálacsalók ellenében, a zsíros büntetések reményében, akik felesleges dolgaikat pénzért és számla valamint adó tb és egyéb sarcok fizetése nélkül próbálják értékesíteni. Egyelőre ezk a szervezetek az államért és nem a polgárérért működnek… És ami elgondolkodtató: ezen tevékenységük teljesen törvényes és szabályos, hiszen a Parlament és annak választott állami bürokratái hozták, és az Alkotmánybíróság is szentesítette.(A szerk.)