A lábmosás szertartása Templomi üvegablak

A nagyhét kiemelkedõ idõszaka a "három szent nap" (triduum sacrum): nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Nagycsütörtököt a 4-5. századtól kezdve ülik meg az utolsó vacsora és a szenvedés kezdetének az emlékére.

 A lábmosás szertartása Templomi üvegablak

A nagyhét kiemelkedõ idõszaka a "három szent nap" (triduum sacrum): nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Nagycsütörtököt a 4-5. századtól kezdve ülik meg az utolsó vacsora és a szenvedés kezdetének az emlékére.

Nagycsütörtök az Oltáriszentség és az egyházi rend alapításának ünnepe. A IV. század végén Jeruzsálemben nagycsütörtökön két misét tartottak: az elsõt a fõtemplomban, a másodikat a Kálvária-hegyi sziklánál. A 7. századtól Rómában is két misét mutattak be. Délben a pápa végezte az olajszentelési misét, amelyben az igeliturgia helyett a bûnösök nyilvános visszafogadása történt. A másik a római plébániatemplomban volt.

A 8. századtól már csak egy misét mondtak, amelyen együtt ünnepelték a bûnösök visszafogadását, az olajok megszentelését és az utolsó vacsora emlékezetét. A mai gyakorlat XII. Piusz nagyheti reformja (1955) óta ismét két szentmisét ír elõ nagycsütörtökre. Délelõtt olajszentelési misét tartanak a püspöki székesegyházakban. A fõpásztor együtt misézik az egyházmegye papjaival, megszenteli a keresztelendõk és a betegek olaját, valamint a krizmát. A papság megújítja szenteléskor tett ígéreteit. Este minden templomban szentmisével emlékeznek az utolsó vacsorára, az Oltáriszentség alapítására.

A zsidók az Egyiptomból való szabadulást ünnepelték a húsvéti lakomán. Jézus az utolsó vacsorán megújította a régi áldozatot: õ maga lett a húsvéti bárány. Krisztus vére áldozati vér, amely minden embert megszabadít a bûntõl, a halál rabságából, amelyet az emberiség nevében Jézus Krisztus mutat be engesztelõ áldozatként az Atyának.

Jézus az utolsó vacsorán elõvételezte kereszthalálát: a kenyérrel kezébe vette önmagát és megtörte, majd kiosztotta a tanítványoknak. Jézus meghalt, megtöretett mint a kenyér, hogy szétoszthassa önmagát. Testével és vérével új életre segíti az éhezõket.

Az esti szentmise sajátos szertartása a lábmosás. Ebben a jelképes cselekedetben Jézus szeretetének legnagyobb jelét adja. Az önmagát teljesen kiüresítõ úr megmossa a szolgák lábát. Az egyházban  a 6. századtól él a lábmosás, annak emlékére, hogy az evangéliumok szerint Krisztus megmosta e napon apostolainak a lábát. A pápa Rómában 13 fehérbe öltözött papnak a lábát mossa meg (a tizenharmadik Pál apostolt jelenti), a püspök 13 kanonokét vagy szegényét. Az újabb liturgikus rendelkezések szerint a plébános is elvégezheti ezt a szertartást, ha azt lelkipásztori szempontból gyümölcsözõnek látja.Ezen a napon van a püspöki székesegyházakban az olajszentelés (azoknak az olajoknak a megszentelése, amelyeket a szentségek kiszolgáltatásánál egész éven át használnak),

Az utolsó vacsora után Jézust elfogták. Ettõl kezdve az egyház nem mutat be szentmisét egészen a nagyszombati feltámadás liturgiáig. Ennek az elfogatásnak és Jézus ruháitól való megfosztásának a szimbóluma a nagycsütörtök esti oltárfosztás, amikor eltávolítják az oltár minden díszét és a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Ezzel kezdetét veszi a Jézus szenvedésére való emlékezés.

Jézus szenvedésének kezdetére emlékezve, a nagymisén szólalnak meg utoljára a harangok, majd "Rómába" mennek, s újra csak nagyszombaton este, a feltámadáskor kondulnak meg. Addig a szertartásra való hívogatásnak, jeladásnak a módja a kerepelés

Annak emlékére, hogy hajdan Jézus az Olajfák hegyén virrasztott, nagycsütörtök este az idõsebb asszonyok a kálvárián vagy útszéli kereszteknél imádkoztak. A nagycsütörtöki keresztjáráskor Galgamácsán (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) ezt az éneket énekelték:

Ó szomorú Jézus, angyalok öröme,

Mi dolog, hogy szíved bánattal van tele.

Csontjaid átjárja a halál gyötrelme,

Jaj, mert reád rohant a halál félelme.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük