A kézirat részleteA kézirat részlete 

2007.szeptember 18-án az Eötvös kollégium volt a helyszíne egy nemzetközi konferencia-sorozat, a  The Archimédés-Palimpsestus Colloquium  bemutatásának.  A megnyitó tájékoztatón résztvett és beszédet mondott Hiller István oktatási és kulturális miniszter is.

A kézirat részleteA kézirat részlete 

2007.szeptember 18-án az Eötvös kollégium volt a helyszíne egy nemzetközi konferencia-sorozat, a  The Archimédés-Palimpsestus Colloquium  bemutatásának.  A megnyitó tájékoztatón résztvett és beszédet mondott Hiller István oktatási és kulturális miniszter is.

A téma röviden;  kódexben foglalt görög szövegeket olvasnak ki magyar szakemberek közreműködésével.

A Hüperteidész athéni szónok kivakart és szándékosan eltüntetett szövegeit az Eötvös Kollégium oktatói olvassák ki.  A filológusi munkát amerikai szakemberek által kidolgozott új csúcstechnológia és fényképezési technika tette lehetővé.  A tudományos rendezvénysorozaton hét ország, USA, Anglia, Németország, Ausztria, Franciaország, Görögország, Magyarország elismert tudósai, köztük hét brit akadémikus vesz részt.

Hiller István megnyitójában, történészként is szólva, az Eötvös Kollégium szerepét méltatta, ahol maga is diák volt. Meghatározó személyiségeket oktatott ez a hely filozófiára,  tudásra, viselkedésre. Minden országnak szüksége van tudományos elitre, mondta. Az elmúlt érában ezt tagadták, ami bűn.  A világban folyó versenyben Magyarország a tehetség, tudomány és egyéni képességek összessége révén jól szerepelhet.  Ez a ház olyan hagyományokat képvisel, melyeket előremutató innovációs képességekkel párosítva alapként lehet használni nemzetközi együttműködéseinkben, ezt példázza a mostani konferencia is.

"Hypereidés visszatér Budára", ezzel a szlogennel címezték az Eötvös Kollégiumban tartott  III. nemzetközi tudományos kerekasztal  üléseit, mely az Archimédés-kódex  "új" szövegeinek (Hypereidés és az Aristotelés-kommentár) vizsgálatával foglalkozik és egy szenzációs felfedezés publikációját készíti elő. 

A rendezvény élvezi a British Academy, a Magyar Tudományos Akadémia (belértve az Ókortudományi Kutatócsoportot), a Francia Köztársaság Nagykövetsége, az Eötvös Collegium (és a Bollók János Klasszika-filológia Műhely) valamint az Ybl Társaság támogatását.

A kutatásokat külföldi szaktekintélyek neve fémjelzi, úgymint

1. Colin Austin (Oxford, Fellow of the British Academy),

2. John North (University College London),

3. Chris Carey (Head of Department of Greek and Latin, University College London),

4 Mike Edwards (Director of the Institute of Classical Studies, London),

5. Jud Herrman (Allegheny College, USA),

6. Gerhard Thür (MÖA Universität Graz),

7. Sophia Kapetanaki (University of Peloponnesos),

8. William Noel (Director of the Archimedes Project, Curator of Manuscripts, Walters Art Museum, Baltimore),

9. Roger Easton (Rochester Institute for Technology, USA),

10. Abigail Quandt (Chief restaurator at WAM, USA),

11. M. B. Toth (Manager of the Archimedes Project, USA),

12. Bill Christens-Barry (Image-enhancing expert)

13. Doug Emery

14. Peter Rhodes (Oxford, FBA),

15. Pat Easterling (Cambridge University, FBA),

16. Eric Handley (Cambridge University, FBA),

17. Natalie Tchernetska (Riga-Cambridge),

18. Stephen Todd (University of Manchester),

19. David Whitehead (Queen's University, Belfast),

20. Nigel Wilson (Oxford, FBA),

21. Dorothy Thompson (FBA Cambridge University),

22. Nathalie Koble (École Normale Superieur Paris),

23. Herwig Maehler (Wien, FBA),

24. Láda Csaba (University of Kent),

25. Monique Trédé (École Normale Superieur, Paris),

26. Mireille Séguy (Université de Paris 8),

27. Brenda Griffith-Williams (PhD student),

28. Theodora Hadjumichael (PhD student),

29. Maria Kanellou (PhD student),

30. Diotima Papadi (PhD student),

31. Dimitra Kokkini (PhD student).

Az ismertetett  tudományos siker előzményei:

A középkorban az írásos anyagokat pergamenre rögzíttették, ez az anyag nem állt rendelkezésre korlátlanul, mint ma a papír, ezért a bizánci szerzetesek a korabeli íráshordozó hiánya miatt gyakran folyamodtak a pergamenek újrahasznosításához;  a számukra érdektelenné vált kéziratok lapjairól ledörzsölték a korábbi írásokat.

Ez a művelet adja az eljárás elnevezését;  a palimpsestus szóból, ami ledörzsölt, azaz újból felhasznált pergamen-lapot jelent. 

A  XIII. században élt görög szerzetes,  Joannész Müronász is ezt az eljárást követte, amikor húsvét ünnepére állított össze imagyűjteményt különböző,  X-XI. századi kéziratlapok eredeti írásának kitörlésével.  Mint utólag kiderült, az ima-gyűjtemény alsó, ledörzsölt írása (amiről a palimpsestus kódex a nevét kapta), hét Archimédész értekezés mellett egy eddig ismeretlen Arisztotelész kommentárt, valamint az ókor egyik legtekintélyesebb szónokának, politikusának Hüpereidész-nek két, eddig szintén ismeretlen beszédét rejtette. A pergamenre eredetileg a X. században írták Arkhimédész tanulmányait, Konstantinápolyban.

Az Archimédés-palimpsestus kódex:

A kódexet 1906-ban J. L. Heiberg, dán filológus fedezte fel Konstantinápolyban. Megállapította, hogy az imagyűjtemény alsó írása Arkhimédész-írásokat tartalmaz,  ezek jó részét sikerült is kiolvasnia.

A hét Archimédész-értekezés közül három egyedül ezen a pergamenen maradhatott meg. A kódex eredetileg a görög egyház tulajdona volt, majd az első világháború után elveszett, s később tisztázatlan körülmények között egy francia családhoz került, majd 1998-ban került árverés alá a new-yorki Christie's Aukciós Házban.

A becses kézirat eszmei értékét bizonyítja, hogy a görög kormány megbízottja csak közvetlenül a két millió dolláros vételár leütése előtt adta fel a licitet. 

Az új tulajdonos, a kilétét inkognitóban tartó amerikai bibliofil magánszemély a kötetet letétbe helyezte a Walters Art Museumban (Baltimore, Egyesült Államok).  A tulajdonos a vásárlás megtörténte óta komoly anyagi eszközöket áldoz, hogy valamennyi lekapart írást olvashatóvá lehessen tenni, ugyanis az Archimédész-szövegek mellett az igazi tudományos szenzációt az jelenti, hogy egy eddig ismeretlen Arisztotelész-kommentár, illetve két Hüpereidész-beszéd részletei is felbukkantak a rendkívül nehezen olvasható alsó írás soraiban.

A képalkotó eljárások és a számítógépes technika szerepe az ókorkutatásban

A tudományos kutatás folytatásaképpen, nem utolsó sorban a közreműködő magyar filológusok eredményeinek is köszönhetően, a december 13-án Londonban tartott kerekasztal résztvevői Magyarországra szóló meghívást fogadtak el.  Így kerülhetett sor 2007. szeptember 18-án mintegy harminc tekintélyes külföldi kutató részvételével az Eötvös Collegiumban ezen rendezvénysorozatra, amelynek nyitónapján az amerikai kollégák és hazai informatikusok részvételével tudományos eszmecserét folytatnak „Contribution of Conservation-, Image-enhancing- and Computer Technology to Classical Studies" címmel a kodikológiai, fényképezési és számítástechnikai kérdésekről.

A számítástechnika szerepe megkérdőjelezhetetlen nemcsak a fényképfelvételek feldolgozásában, hanem a tervezett digitális és nyomtatott (faximile) kötet előállításában is. Az ELTE Informatika Karának munkatársai (az Eötvös Kollégium Informatikai Műhelyének tanárai) és kollégista hallgatói meghatározó szerepet játszhatnak a rendkívül összetett feladatok megoldásában.

Dr.William Noel, az Archimédés projekt igazgatója és Horváth László ismertette a kutatás részleteit.

A szöveg-felderítés menete

2003-ban a kaliforniai Stanford lineáris gyorsító központban (SLAC) az Uwe Bergmann vezetésével dolgozó fizikusok részecskegyorsító keltette röntgensugarakkal tették láthatóvá az addig ismeretlen Archimédész-tanulmányok egyes részleteit. A sikeres vizsgálat széleskörű érdeklődést keltett a többi szövegrészlet iránt.

A cambridge-i egyetem egyik kutatója, a rigai Natalie Tchernetska vizsgálta meg azokat a pergamenlapokat, amelyeken láthatóan nem Arkhimédész-szövegek voltak.  Ő volt az, aki egy X. századi lexikon utalásai alapján felismerte, a kódex két sora Hüpereidésztől származik.  A szövegek olvasása sok nehézséggel jár, ezért a pergamenek lapjai közül csak egyet bocsátott nyomtatásra 2005-ben.

2005. végén Nigel Wilson az Oxfordi Egyetem professzora „azonosította" az eddig ismeretlen Arisztotelész-kommentárt, bár ennek teljes megfejtése még folyamatban van.

A XX. században komoly károsodást (penészesedés, ráfestés, stb.) szenvedett pergamenlapok felderítését végző kutatók a kódexet jelenleg őrző Walters Art Museum (Baltimore) munkatársainak segítségével, a legmodernebb technika használatával végzik a gyakran kilátástalannak tűnő feladatot. 
A „multispektralis imaging" technológiával 15 féle megvilágosításban vizsgálják a lapokat, egyenként különböző fényképezési módszert használva az egyes lapok feldolgozásához, különféle hullámhosszú fény, röntgen-sugár, stb. segítségével készítve a digitális felvételeket. Alapvetően az írásnyomok vastartalmának felismerésén alapul a nyomok felderítése.

Önmagában is kivételes jelentőségű az az összefogás, ami a legmodernebb természettudományos eljárások és a legrégebbi bölcsészettudomány, a klasszika-filológia hagyományos módszereinek találkozásával jött létre. Történik mindez azon közös cél érdekében, hogy olvashatóvá váljanak a 800 éve hallgatásra ítélt görög művek.

A nyilvánosság elé tárt eredmények

A Brit Királyi Akadémia 2006. februárjában szervezte meg az első kerekasztal beszélgetést, ahova meghívtak minden Hüpereidész-kutatót és a még megfejtetlen négy kettős folió fényképeit "szétosztották" közöttük.

A meghívottak között volt Horváth László az Eötvös József Collegium Bollók János Klasszika-filológia Műhelyének vezetője, az ELTE Görög Nyelvi és Irodalmi Tanszékének adjunktusa is.  Az Eötvös Collegium-ban Horváth László vezetésével létrehozott kutatócsoport (Mayer Gyula, Farkas Zoltán, Mészáros Tamás) közös munkája a külföldi kutatók messzemenő elismerését váltotta ki.

A magyar kutatók komoly eredményekről számolhattak be Londonban a második (2006. december 13.) akadémiai kerekasztal előtt.  2006 nyárutójára a magyar kutatócsoport elkészült a reá bízott 64 sor nagy részének átírásával, s az eredményt továbbította elküldte a kutatáson dolgozó külföldi kollégáknak.

A magyarok nem csak a rájuk nevesített leveleknél, de a külföldi kollégákra bízott levelek megfejtésének befejézénél is közreműködtek társíróként, referensként.  Horvát László bravúros módon, a II.  kerekasztal kezdete előtt frissen kézhez kapott harmadik foliumot (csupán néhány kiolvasott sort tartalmazó levelet) Londonban, 24 óra leforgása alatt fejtette meg úgy, hogy az így megszületett átírásra a továbbiakban támaszkodhattak a szakértők.

Az eredmény tartalmi jelentősége;  tényszerűen igazolta a kutatócsoportnak azt a korábban megfogalmazott, ám másoktól vitatott feltételezését, hogy Hüpereidésznek  a Diondas ellen elmondott és Démoszthenésznek a

Koszorú című beszéde között mutatkozó tartalmi és stiláris hasonlóság nem a véletlen műve. Sikerült az olvasat és a párhuzamos helyek alapján kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a  Diondas ellen  című beszéd nem közvetlenül a chairóneiai ütközet (Kr.e. 338) után, miként azt mások feltételezték, hanem Kr.e. 335/334-ben hangzott el.

Ezen túl,  Hüpereidész új számadatokkal árnyalja a perzsaellenes háborúkban részt vett athéni flotta méretét; a beszéd egésze a Chairóneiát megelőző athéni diplomáciát is élesebb megvilágításba helyezi.

Kik is voltak ezek a történelmi személyek?

Hüpereidész a klasszikus görög világ egyik legismertebb szónoka, politikusa volt.  Athénban élt a Kr.e. IV. században, Fülöp és Nagy Sándor idejében, aki a régiek ítélete szerint Démoszthenésszel vetekedett (sokáig  barátja volt).  Működésének sikeres időszaka a Kr.e. IV. század közepére tehető, amikor Athén a terjeszkedő makedón birodalommal vívta élethalál harcát.

Több mint hatvan beszédet tulajdonítanak neki, de életművéből összesen hat papirusz maradt ránk.  Ezért is olyan kiemelkedő jelentőségű a nemrégiben feltárt két új beszéd.  Emellett bizonyítást nyerhet velük, hogy a középkorban is olvasták Hüpereidész-t.  Korábban a tudósok, középkori másolt Hypereidés beszédek híján, úgy vélték, hogy akkoriban már nem olvasták a nagy szónokot.  Bár ennek ellentmondani látszik néhány Magyarországról származó adat:

-Egy Brasszicanusz nevű bécsi utazó azt állította: az 1520-as években Mátyás könyvtárában látott egy „teljes" Hüpereidészt. (Mátyás firenzei ügynökei révén rendszeresen vásárolt görög kódexeket, amelyeket Budán latinra fordíttatott.) Senki nem hitt neki.  Egyedül Horváth László professzor állította egy tanulmányában, hogy Brasszicanusz igazat mondott.  A fenti felfedezés őt igazolja: bebizonyosodott, hogy valóban létezett középkori, azaz kódexekben másolt Hüpereidész-hagyomány.

-A Gesner szerkesztésében megjelent első egyetemes bibliográfia szerint Bornemissza Pál nyitrai püspök könyvtárában vannak bizonyos Hüpereidész töredékek.  Ezeknek sajnos nyoma veszett, de e látványos tudományos felfedezés nyomán, képletesen szólva,  a görög szónok az új szövegeket feldolgozó nemzetközi kutatócsoporttal visszatérhet Budára.

A két újonnan feltárt Hüpereidész beszéd  egyike egy gyámsági ügyben elmondott magánjogi érvelés

Timandrosz ellen  címmel, a másik a Dióndasz ellen címet viseli.  A chairóneai ütközetben a Démoszthenész és Hüpereidész javaslatára Thébával szövetkezett athéni csapatok hatalmas vereséget szenvedtek el a Nagy Sándor vezette makedónoktól. A vereség után a makedón-pártiak elérkezettnek látták az időt a makedónellenes irányzattal való leszámolásra; Hüpereidész ellen az egyik makedón-párti politikus, Dióndasz, pert indítot.  A Dióndasz elleni beszéd valójában Hüpereidész egyik védőbeszéde, amellyel a személyét ért támadásokra kívánt válaszolni, és amellyel politikáját védelmezte.

A feltárt Hüpereidész anyagok hordozóját szakszóval bifolium-nak nevezik;  ami kódexíráshoz szükséges alapanyagot jelent, félbehajtva oly módon, hogy két lapot, azaz négy oldalt alkosson.

Az öt bifólium összesen 320 új sort tartalmaz, ami nemcsak a corpus eddigi terjedelméhez képest, hanem a görög irodalom egésze szempontjából is jelentős gyarapodást jelent.

Archimédész  (Kr. e. 287?-212):

Görög matematikus, fizikus, mérnök, az ókor legnagyobb alkotója.
A sziciliai Szirakuza városában született és élt, itt is halt meg.  Egy csillagász fia volt.  Egy ideig Alexandriában tartózkodott, ahol szoros barátságot kötött Eratoszthenész-szel és két másik matematikussal, akikkel levelezésben is maradt, felfedezéseit mindig közölte velük.
A római történészek sok legendát őriztek meg életéről. A hidrosztatika első törvényére a városi közfürdőben jött rá. Ennek annyira megörült, hogy meztelenül kiszaladt az utcára és azt kiabálta: "Heuréka, heuréka!" (Megtaláltam, megtaláltam!) Innen ered a felfedeztetéses tanítási módszer neve; heurisztika.
Szülővárosa védelmére hadigépeket szerkesztett, így a város két évig ellenállt a rómaiak ostromának. Végül a város elesett. A homokba rajzolt ábráin töprengő tudóst egy római katona ölte meg, feldühödve a "Ne zavard köreimet!" felszólításon.
Archimédész, az integrálszámítás előfutára,  legbüszkébb a gömb térfogatképletének levezetésére volt.

Ennek ábráját sírjára vésette. Kr. e. 75-ben a híres római szónok, Cicero megtalálta és helyreállíttatta a már elvesztettnek hitt síremléket. Később ismét elveszett, de 1965-ben egy hotel építkezésekor ismét rábukkantak.Életéről Száva István írt regényt   A szirakuzai óriás  címmel.  Voltaire pedig így írt róla: "Arkhimédész fejében több képzelőerő volt, mint Homéroszéban".

Fentiekhez kapcsolódik a „Text and Traditions" című tudományos konferencia 2007.szeptember 20-22. között, melyen a Magyarországra érkezett filológusok is résztvesznek, előadásokat tartanak.  A nemzetközi tudományos kerekasztalt követő "Texts and Traditions" című rendezvény, amelyet a fent már említett intézmények (BA, MTA, EC) támogatnak, a magyarországi klasszika-filológia történetének kiemelkedő eseménye.  Az előadások írott változatát az Acta Antiqua Hungarica, illetve az Antik Tanulmányok közli.  A konferencia lehetőséget teremt arra, hogy általában a bölcsészettudományok, különösképp pedig a klasszika-filológia művelésének fontosságára irányítsa a figyelmet, a három napos konferencia zárónapján külföldi és hazai doktorandus hallgatók tartanak előadásokat. 

Külön említést érdemel a tájékoztatón az angol-magyar tolmács szerepét betöltő tanár, Fejérvári Balázs kitűnő interpretálása…

http://www.archimedespalimpsest.org/

                   

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük