Új időszaki kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában „Magyar Ropszódiák" Félicien Rops a belga szimbolizmus mestere címmel. A Magyar Nemzeti Galéria őszi kiállítása egy olyan belga művész munkáit tárja a látogatók elé, aki nem csupán több ízben járt Magyarországon, hanem magyar származásúnak is vallotta magát.

 

 

Új időszaki kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában „Magyar Ropszódiák" Félicien Rops a belga szimbolizmus mestere címmel. A Magyar Nemzeti Galéria őszi kiállítása egy olyan belga művész munkáit tárja a látogatók elé, aki nem csupán több ízben járt Magyarországon, hanem magyar származásúnak is vallotta magát.

 

Külön érdekességnek számít, hogy Félicien Rops életműve első ízben kerül bemutatásra hazánkban. A Magyar Nemzeti Galéria Magyarországon elsőként szentel életmű-kiállítást a belga szimbolizmus e különleges alakjának.

Félicien Rops (1833-1898), Belgiumban született, Párizsban élt, és választott hazája Magyarország volt. Élete és művészete nem volt szokványos. Baudelaire és Zichy Mihály barátja, irodalmár és illusztrátor, akinek művészi pályája a realizmuson át a szimbolizmusig, a társadalom és politikai élet kritikáját megfogalmazó művektől irodalmi illusztrációkig és szinte pornográfiába hajló nyíltsággal ábrázolt erotikus alkotásokig terjed.

 Rops, a 19. század modern társadalmának krónikása, aki rajzironjával folytatott harcot a képmutatás ellen, bátran fejezte ki megvetését a polgárság iránt, sohasem törődve mások véleményével.

Valóban, szerelmi kalandokban bővelkedő magánélete, feleségétől való különválása, a Duluc nővérekkel közös élete, ez a különös „ménage á trois", a dekadens irodalom iránti elkötelezettsége, az erotika és a „sátánizmus" jelenléte életművében igencsak eltért a szokásos polgári életformától.

 De a botrányok mellett Rops, ez a provokatív és öntörvényű művész mindvégig a művészi alkotás lehetőségeit kutatta, s vallotta a művészet, az élet és a szellem szabadságát. Rops, szimbolista és dekadens írók illusztrátora, erotikus művek provokatív alkotója, két ízben járt Magyarországon.

Utazásai során készített úti jegyzeteit és illusztrációit „Magyar Ropszódiák" címmel szándékozta kiadni. „Én a Sztyeppe fia vagyok […], és a Puszta lovainak tág orrlukaival születtem, ahogy a síkságon száguldanak a széllel, ott, a Tisza mentén" – írta Félicien Rops 1879-ben, magyarországi utazásának élményeit összegezve.

Ropsot a tíznapos utazás során elbűvölte Magyarország, helyesebben az a kép, amelyet Magyarországról alkotott magának: a legnagyobb benyomást a puszta végtelen tágassága és a cigányok zenéje gyakorolta rá.

A Magyar Ropszódiák album végül nem készült el, két illusztrált lap és néhány vázlatokkal díszített levél született csupán tervéből. Brüsszelben folytatott jogi tanulmányai alatt kezdett karikatúrákat készíteni egyetemi kiadványok számára.

Nagyméretű litográfiákon és rajzokon fogalmazta meg a politikai és a társadalmi élet visszásságait (Waterloo-érem 1858, Halálbüntetés 1859, A rend uralkodik Varsóban 1863 körül). Művészetére az első nagy hatást Gustave Courbet realizmusa gyakorolta.

Művészi hitvallását ekkor így foglalta össze: „Egészen egyszerűen azt akarom visszaadni, amit az idegeimmel érzek és a szememmel látok…" Legismertebb műve e korszakának a Vallon temetés (1863). Rops életművének jelentős részét képezik erotikus rajzai, rézkarcai, amelyek helyenként pornográfiába hajló nyíltsággal ábrázolják a szexualitást. Amellett, hogy mindenféle polgári álszentség nélkül természetesnek tekintette létezését, az erotika eszköz is volt számára, hogy kifejezze a polgári társadalomról, az egyházról, a nőkről vallott felfogását.

Rops nőábrázolása és témái a korszakban igen merésznek számítottak, az ő nevéhez kötődik a „modern félakt" kidolgozása is: a nő soha nem teljesen meztelen nála, mindig rajta marad nőiessége kellékeiből néhány, így a fátyol, a kesztyű, és a szalagok.

Rops oeuvre-jében jelentős szerepet kapott a sátánizmus is, a francia századvég jellegzetes irányzata, amely a Sátán működését tette felelőssé a világban uralkodó gonoszság létezéséért. A nők személyiségének és viselkedésének orvosi vizsgálata is e korszakban kezdődött, e vizsgálódások eredményeit egyesítette Rops a sátánizmus gondolatkörével a Sátáni képek-sorozaton.

A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása megidézi ennek a mélyen nonkonformista és provokatív művésznek a temperamentumát. A mintegy száz művet bemutató kiállításon bemutatásra kerülnek Rops korai, a francia realizmus által inspirált művei, legismertebb Baudelaire-illusztrációi, valamint erotikus rajzai is.

A kiállításon külön szekcióban láthatók a magyarországi utazást megörökítő és annak hatására készült művei. A tárlat, amely a namuri Musée provincial Félicien Rops gyűjteményéből, valamint magángyűjtők műveiből válogat, igyekszik átfogó képet adni e virtuóz, öntörvényű és különc művészről, aki sokat mondó jelmondatában összegezte életét és művészetét, egyben megfelelve kritikusainak is: "Rops vagyok, más lenni sohse vágytam".

A namuri Musée provincial Félicien Rops együttműködésével született kiállítás a múzeum grafikai anyagából és belga magángyűjtők kollekciójából válogat. Az együttműködés első állomása a namuri múzeumban 2009-ben bemutatott Zichy Mihály – Gustave Doré, Deux "monstres de génie" című nagysikerű kiállítás volt, amelyet most 2010 őszén Félicien Rops budapesti tárlata követ.

A kiállítás a belga-magyar-spanyol hármas EU-elnökség alkalmából, a Wallonie-Bruxelles International, Namur tartomány, a namuri Musée provincial Félicien Rops és a Magyar Nemzeti Galéria közös programja, amely a vallon-magyar együttműködési egyezmény keretében jött létre.

A kiállítás kurátorai: Veronique Carpiaux, a musée provincial Félicien Rops igazgatója és Földi Eszter, a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Gyűjteményének vezetője.

A kiállításhoz rendezvények kapcsolódnak:

2010. október 7-én

Földi Eszter: „Rops vagyok, más lenni sohse vágytam" Félicien Rops élete és pályája.

2010. október 21-én
Lackfi János: „Hogyan barkácsoljunk nemzeti irodalmat?" Hagyományos és rendhagyó a belga szimbolista költészetben.

2010. november 11-én
Földes Györgyi: Dandyk, dekadensek, sátánisták a francia irodalomban.

2010. november 25-én
Gellér Katalin: Pesszimizmus és hedonizmus: Félicien Rops ás Zichy Mihály.

Az előadások 18 órakor kezdődnek, előtte 17 órától tárlatvezetés Földi Eszterrel, a kiállítás kurátorával.

www.mng.hu

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük