2024.március.29. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

„Magyar Ropszódiák”

2 perc olvasás
 <span class="inline inline-left"><a href="/node/43958"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/f%20(10)17.thumbnail.jpg" border="0" width="100" height="71" /></a></span> <p>Új időszaki kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában „Magyar Ropszódiák" Félicien Rops a belga szimbolizmus mestere címmel. A Magyar Nemzeti Galéria őszi kiállítása egy olyan belga művész munkáit tárja a látogatók elé, aki nem csupán több ízben járt Magyarországon, hanem magyar származásúnak is vallotta magát. </p><p> 

 f%20(10)17.thumbnail

Új időszaki kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában „Magyar Ropszódiák" Félicien Rops a belga szimbolizmus mestere címmel. A Magyar Nemzeti Galéria őszi kiállítása egy olyan belga művész munkáit tárja a látogatók elé, aki nem csupán több ízben járt Magyarországon, hanem magyar származásúnak is vallotta magát.

 

 f%20(10)17.thumbnail

Új időszaki kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában „Magyar Ropszódiák" Félicien Rops a belga szimbolizmus mestere címmel. A Magyar Nemzeti Galéria őszi kiállítása egy olyan belga művész munkáit tárja a látogatók elé, aki nem csupán több ízben járt Magyarországon, hanem magyar származásúnak is vallotta magát.

 

a82.thumbnailKülön érdekességnek számít, hogy Félicien Rops életműve első ízben kerül bemutatásra hazánkban. A Magyar Nemzeti Galéria Magyarországon elsőként szentel életmű-kiállítást a belga szimbolizmus e különleges alakjának.

a%20(1)53.thumbnailFélicien Rops (1833-1898), Belgiumban született, Párizsban élt, és választott hazája Magyarország volt. Élete és művészete nem volt szokványos. Baudelaire és Zichy Mihály barátja, irodalmár és illusztrátor, akinek művészi pályája a realizmuson át a szimbolizmusig, a társadalom és politikai élet kritikáját megfogalmazó művektől irodalmi illusztrációkig és szinte pornográfiába hajló nyíltsággal ábrázolt erotikus alkotásokig terjed.

 a%20(2)41.thumbnailRops, a 19. század modern társadalmának krónikása, aki rajzironjával folytatott harcot a képmutatás ellen, bátran fejezte ki megvetését a polgárság iránt, sohasem törődve mások véleményével.

a%20(3)32.thumbnailValóban, szerelmi kalandokban bővelkedő magánélete, feleségétől való különválása, a Duluc nővérekkel közös élete, ez a különös „ménage á trois", a dekadens irodalom iránti elkötelezettsége, az erotika és a „sátánizmus" jelenléte életművében igencsak eltért a szokásos polgári életformától.

a%20(4)27.thumbnail De a botrányok mellett Rops, ez a provokatív és öntörvényű művész mindvégig a művészi alkotás lehetőségeit kutatta, s vallotta a művészet, az élet és a szellem szabadságát. Rops, szimbolista és dekadens írók illusztrátora, erotikus művek provokatív alkotója, két ízben járt Magyarországon.

a%20(5)26.thumbnailUtazásai során készített úti jegyzeteit és illusztrációit „Magyar Ropszódiák" címmel szándékozta kiadni. „Én a Sztyeppe fia vagyok […], és a Puszta lovainak tág orrlukaival születtem, ahogy a síkságon száguldanak a széllel, ott, a Tisza mentén" – írta Félicien Rops 1879-ben, magyarországi utazásának élményeit összegezve.

a%20(6)23.thumbnailRopsot a tíznapos utazás során elbűvölte Magyarország, helyesebben az a kép, amelyet Magyarországról alkotott magának: a legnagyobb benyomást a puszta végtelen tágassága és a cigányok zenéje gyakorolta rá.

a%20(7)21.thumbnailA Magyar Ropszódiák album végül nem készült el, két illusztrált lap és néhány vázlatokkal díszített levél született csupán tervéből. Brüsszelben folytatott jogi tanulmányai alatt kezdett karikatúrákat készíteni egyetemi kiadványok számára.

a%20(8)20.thumbnailNagyméretű litográfiákon és rajzokon fogalmazta meg a politikai és a társadalmi élet visszásságait (Waterloo-érem 1858, Halálbüntetés 1859, A rend uralkodik Varsóban 1863 körül). Művészetére az első nagy hatást Gustave Courbet realizmusa gyakorolta.

a%20(11)13.thumbnailMűvészi hitvallását ekkor így foglalta össze: „Egészen egyszerűen azt akarom visszaadni, amit az idegeimmel érzek és a szememmel látok…" Legismertebb műve e korszakának a Vallon temetés (1863). Rops életművének jelentős részét képezik erotikus rajzai, rézkarcai, amelyek helyenként pornográfiába hajló nyíltsággal ábrázolják a szexualitást. Amellett, hogy mindenféle polgári álszentség nélkül természetesnek tekintette létezését, az erotika eszköz is volt számára, hogy kifejezze a polgári társadalomról, az egyházról, a nőkről vallott felfogását.

a%20(12)8.thumbnailRops nőábrázolása és témái a korszakban igen merésznek számítottak, az ő nevéhez kötődik a „modern félakt" kidolgozása is: a nő soha nem teljesen meztelen nála, mindig rajta marad nőiessége kellékeiből néhány, így a fátyol, a kesztyű, és a szalagok.

Rops oeuvre-jében jelentős szerepet kapott a sátánizmus is, a francia századvég jellegzetes irányzata, amely a Sátán működését tette felelőssé a világban uralkodó gonoszság létezéséért. A nők személyiségének és viselkedésének orvosi vizsgálata is e korszakban kezdődött, e vizsgálódások eredményeit egyesítette Rops a sátánizmus gondolatkörével a Sátáni képek-sorozaton.

A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása megidézi ennek a mélyen nonkonformista és provokatív művésznek a temperamentumát. A mintegy száz művet bemutató kiállításon bemutatásra kerülnek Rops korai, a francia realizmus által inspirált művei, legismertebb Baudelaire-illusztrációi, valamint erotikus rajzai is.

A kiállításon külön szekcióban láthatók a magyarországi utazást megörökítő és annak hatására készült művei. A tárlat, amely a namuri Musée provincial Félicien Rops gyűjteményéből, valamint magángyűjtők műveiből válogat, igyekszik átfogó képet adni e virtuóz, öntörvényű és különc művészről, aki sokat mondó jelmondatában összegezte életét és művészetét, egyben megfelelve kritikusainak is: "Rops vagyok, más lenni sohse vágytam".

A namuri Musée provincial Félicien Rops együttműködésével született kiállítás a múzeum grafikai anyagából és belga magángyűjtők kollekciójából válogat. Az együttműködés első állomása a namuri múzeumban 2009-ben bemutatott Zichy Mihály – Gustave Doré, Deux "monstres de génie" című nagysikerű kiállítás volt, amelyet most 2010 őszén Félicien Rops budapesti tárlata követ.

A kiállítás a belga-magyar-spanyol hármas EU-elnökség alkalmából, a Wallonie-Bruxelles International, Namur tartomány, a namuri Musée provincial Félicien Rops és a Magyar Nemzeti Galéria közös programja, amely a vallon-magyar együttműködési egyezmény keretében jött létre.

A kiállítás kurátorai: Veronique Carpiaux, a musée provincial Félicien Rops igazgatója és Földi Eszter, a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Gyűjteményének vezetője.

A kiállításhoz rendezvények kapcsolódnak:

2010. október 7-én

Földi Eszter: „Rops vagyok, más lenni sohse vágytam" Félicien Rops élete és pályája.

2010. október 21-én
Lackfi János: „Hogyan barkácsoljunk nemzeti irodalmat?" Hagyományos és rendhagyó a belga szimbolista költészetben.

2010. november 11-én
Földes Györgyi: Dandyk, dekadensek, sátánisták a francia irodalomban.

2010. november 25-én
Gellér Katalin: Pesszimizmus és hedonizmus: Félicien Rops ás Zichy Mihály.

Az előadások 18 órakor kezdődnek, előtte 17 órától tárlatvezetés Földi Eszterrel, a kiállítás kurátorával.

www.mng.hu

Lantai József

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.