Magyarország egyetért a készülő uniós roming-szabályokkal

Magyarország egyetért az Európai Unión (EU) belüli roamingolásra vonatkozó új szabályozás előkészítése során javaslatként felmerült kiskereskedelmi adatroaming árplafon bevezetésével, az árplafonok mértékének fokozatos csökkentésével.

Magyarország egyetért az Európai Unión (EU) belüli roamingolásra vonatkozó új szabályozás előkészítése során javaslatként felmerült kiskereskedelmi adatroaming árplafon bevezetésével, az árplafonok mértékének fokozatos csökkentésével.

    Erről Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára beszélt az EU Közlekedés, Távközlés és Energia Tanács ülésén Brüsszelben kedden.
    A tárca közleményében idézi Kovács Tamás Ivánt, aki az ülésén elmondta: olyan új roaming-rendelet elfogadására van szükség, amely európai szinten egyszerre képes élénkíteni a szolgáltatók közötti versenyt, és kielégíteni a folyamatosan változó fogyasztói igényeket; a tényleges verseny kialakulásának hiánya miatt strukturális intézkedésekkel és az átmeneti árszabályozás egyidejű fenntartásával kell hatékonyabb versenyt teremteni a nemzetközi mobil barangolási piacon.
    A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy olyan szabályozás bevezetése indokolt a roaming piacon, amely nem ró aránytalan adminisztratív terheket az érintett felek egyikére sem. A barangolásos piac hosszú távú átalakítása, egységesítése megköveteli a jogbiztonság és kiszámíthatóság szempontjainak érvényre juttatását.
    Magyarország elfogadja az Európai Bizottság által előterjesztett úgynevezett Európai Összekapcsolási Eszköz Rendelet (CEF) tervezetében megfogalmazott távközlési célokat. Ki kell alakítani a transzeurópai hálózatok létrehozásának uniós pénzügyi támogatási rendszerét, hiszen ez vezethet a Digitális Menetrendben foglalt szélessávú vállalások megvalósításához is – jelezte a helyettes államtitkár.
    Leszögezte: a rendelettervezet egyes intézkedéseivel azonban Magyarország nem ért egyet, mivel azok nem veszik figyelembe az EU kohéziós törekvéseit és a jelenlegi formájában jelentős mértékben megnehezítenék az újabban csatlakozott tagállamok számára a szélessávú infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges források lehívását.    
    A magyar soros elnökségi félév egyik legfontosabb jogalkotási dossziéja volt az európai rádióspektrum-politikai program (RSSP), amelynek további kidolgozásában Magyarország szorosan együttműködött a lengyel soros elnökséggel. A hatékonyabb rádióspektrum-gazdálkodást lehetővé tevő programra vonatkozó határozat első olvasatát és a kapcsolódó indokolást így teljes mértékben támogatjuk – közölte Kovács Tamás Iván.

bte \ guz

MTI 2011. december 13., kedd 14:47