Louis-Francois Lejeune: A piramisok csatájaLouis-Francois Lejeune: A piramisok csatájaA Mameluk Birodalom egy középkori szunnita muszlim államalakulat volt, katonai és gazdasági értelemben meglehetősen jól szervezett. Egyiptomban alapították a XIII. században. Kétszáz évig állt fenn, amikor is az Oszmán Birodalom bekebelezte.

Louis-Francois Lejeune: A piramisok csatájaLouis-Francois Lejeune: A piramisok csatájaA Mameluk Birodalom egy középkori szunnita muszlim államalakulat volt, katonai és gazdasági értelemben meglehetősen jól szervezett. Egyiptomban alapították a XIII. században. Kétszáz évig állt fenn, amikor is az Oszmán Birodalom bekebelezte.

   A mamelukok tulajdonképpen rabszolgák voltak, de sorsuk semmiben sem hasonlított egyiptomi társaikhoz. Nem kellett piramist építeni, megfelelő ellátást, lovaskiképzést kaptak, megtanultak írni-olvasni, a tehetségesebbek még kisebb vezető szerepet is betölthettek az államgépezetben. Jövedelmük lehetővé tette gyermekeik jólétét, földbirtokok vásárlását. Az állam, az államfő iránti feltétlen hűségük a lojalitás szinonimájává tette nevüket.

   Amikor oszmán vad népe I. Szelim szultán vezetésével 1517-ben Egyiptomot is elfoglalta, az új tartomány kormányzását egy török pasa látta el. Az államigazgatásról azonban halvány gőze sem volt, ezzel egy mamelukokból álló helytartóságot bízott meg. Akik később a hatalmat magukhoz ragadták. Majd szaporodtak és sokasodtak, végül minden magasabb vagy jövedelmezőbb hivatalt a mamelukok viseltek, s a törökök teljesen háttérbe szorultak.

   A mamelukok azt hitték, hogy örökre bebetonozták magukat a hatalomba. De jött Napóleon császár egyiptomi hadjárata, amelyben az Ibrahim és Murad bej vezette sereget ripityára verték. A Hufu, Hafré és Menkauré fáraók lakhelye közelében történt küzdelem a piramisok csatája néven vonult be a történelembe. Ez után a mamelukok feltétel nélkül megadták magukat.

   Mamelukok a mi történelmünkben is megjelentek a dualizmus idejében. Ők voltak a Kiegyezés kormánypárti honatyái, akik óramű pontossággal követték a felülről jövő utasításokat. Minden törvényjavaslatot megszavaztak habozás nélkül, gyakran olvasás nélkül is. A mameluk történelmi küldetéstudattal rendelkezett és birtokában volt az abszolút igazságnak. Elégedetten szemlélte a világot, a hazát, a parlamenti padsorokat. Elégedett volt a képviselői jövedelmével is, nem hajszolta a mellékfoglalkozásokat. Ha mégis, azonnal jótékonysági célra ajánlotta fel a plusz pénzt. Bővebbet Mikszáth „Két választás Magyarországon" c. regényéből tudhatunk meg róluk.

Nálunk ma már hál'istennek nincsenek mamelukok. Önállóan gondolkodó, véleményüket bátran kimondó, felelős törvényhozók, államférfiak, közjogi méltóságok vannak. Akik nem a saját vagyongyarapodásukkal vannak elfoglalva, hanem a nép jólétéért fáradoznak és azért, hogy minél több kiművelt emberfő legyen hazánkban. Szeretik és tisztelik asszonyaikat és arra nevelik jó szóval gyermekeiket, hogy majdan ők is önállóan gondolkodó, véleményüket bátran kimondó, felelős törvényhozók, államférfiak, közjogi méltóságok legyenek.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük