2024.december.22. vasárnap.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Matematikai múzeum

3 perc olvasás

matematikai_muzeum.jpgHát ilyet sem hallottam még soha életemben. Matematikai múzeum? Pedig létező intézmény Újbudán a Dunaparton, a Pázmány Péter sétány 1/A épületben. (Hungarikum?) Mi lehet benne egy logarlécen és egy Rubik-kockán kívül? Mindegy, ha már létezik, akkor meglátogatom.

   Ez a különleges kiállítás nem jöhetett volna létre Holló Szabó Ferenc alkalmazott matematikus, a múzeum igazgatója nélkül. Évtizedek óta következetesen  gyűjtötte a matematika történetére és oktatására vonatkozó írásos emlékeket, dokumentumokat, hagyatékokat és szemléltetőeszközöket. A cél, bemutatni a matematika szépségeit, érdekességeit, több ezer éves történetét. Manapság a matematika igen sok területen megjelenik, de jusson eszünkbe, hogy valójában mélyen az ókorban gyökerezik.

   A korai matematika kialakulása, bármennyire is hihetetlen, a pattintott kőkorszakban kezdődött. Amely nemcsak a tűzhasználat és az első vallásos jellegű kultuszok megjelenésének ideje, de a szám és alak fogalmának, továbbá az időmérésnek a vélhető kialakulásáé is.

   Az elvont számfogalom hiánya nem jelenti azt, hogy az ősemberek nem tudták a nagyobb tárgysokaságokat kezelni. Ebben az ujjakon való számlálás és a pálcikák, rovások használata segítettek. Bizonyíték  a 30.000 évesre becsült vestonicei (Csehország) farkaslábszárcsont, amelyen 55 számrovás van, ötös csoportokban felvésve, elválasztó rovásokkal. Jóval a legkorábbi írott dokumentumok előtti időkből is találhatunk rajzokat, melyek matematikai tudásra vagy csillagok mozgásán alapuló időmérésre utalnak. A paleontológusok például Kr. e. 70.000 körülre datálható, okkerkövekre vésett geometriai alakzatokat találtak egy dél-afrikai barlangban.

   De térjünk vissza a Matematikai múzeumra. Amely közérthető módon bemutatja a matematika szépségeit, érdekességeit, sok ezer éves történetét. A bemutatott anyagokból kiderül, soha nem jöhetett volna létre a múzeum a KÖMAL (Középiskolai Matematikai Lapok) tevékenysége nélkül. Ez a lap több nyelven jelenik meg. A világban sok helyen dolgozó magyar matematikusok, informatikus mérnökök, számítógépes grafikus művészek, iparjogvédelmi szakértők középiskolás korukban szinte egytől-egyig munkatársi, feladat szerzői vagy megoldói voltak a KÖMAL-nak. A többi között Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Örömmel fedeztem fel a matematika és a művészet kapcsolatát bemutató anyagot is. Pl. Dürer bűvös négyzete.

   Rövid látogatás a múzeumban a matematikán nem szeretők számára is érdekes élmény.

Láng Róbert

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Alapította : Pósvári Sándor - 1973. Powered by WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. 2025©