Megerősített fogyasztói jogok a telekommunikációban is
4 perc olvasás
Két éves törvényhozási folyamat ér véget a harmadik távközlési csomag elfogadásával, amely egyfelől megteremti a mindenki számára elérhető új szolgáltatások és a hatékonyabb fogyasztóvédelem jogi kereteit, másfelől a piaci szereplők számára a stabil szabályozási környezetet – fogalmazott Herczog Edit plenáris felszólalásában annak kapcsán, hogy az EP megvitatta a telekommunikációs szabályozási keretről, a rádióspektrum kiosztásáról, az adatvédelemről és a nemzeti szabályozó hatóságok közötti együttműködésről szóló jogszabályokat.
Két éves törvényhozási folyamat ér véget a harmadik távközlési csomag elfogadásával, amely egyfelől megteremti a mindenki számára elérhető új szolgáltatások és a hatékonyabb fogyasztóvédelem jogi kereteit, másfelől a piaci szereplők számára a stabil szabályozási környezetet – fogalmazott Herczog Edit plenáris felszólalásában annak kapcsán, hogy az EP megvitatta a telekommunikációs szabályozási keretről, a rádióspektrum kiosztásáról, az adatvédelemről és a nemzeti szabályozó hatóságok közötti együttműködésről szóló jogszabályokat.
Az Európai Bizottság 2007 novemberében terjesztette elő a távközlési szektort érintő, 2002 óta hatályban lévő telekommunikációs keretszabályozás reformjára irányuló javaslatcsomagját. Az Európai Parlament 2008 szeptemberében alkotott róla véleményt első olvasatban. A javaslatcsomag elsődleges célja, hogy a telekommunikációs szektorban előmozdítsa a teljes belső piac megvalósulását a távközlési szolgáltatók közötti verseny élénkítésén keresztül, és ezáltal a fogyasztók számára elérhető választási lehetőségek körét kibővítse.
A távközlési szektor az EU összesített GDP-jének 4 százalékát adja. Az EU gazdasági növekedésének 25 százalékát, a termelékenység növekedésének pedig több mint 40 százalékát az információ- és kommunikációtechnológiai ágazat produkálja. Nem véletlen, hogy az EU gazdaságélénkítési tervében is fontos szerepet kap a szélessávú internet fejlesztése. Mindez persze kidobott pénz lenne, ha nem határoztunk volna meg világos szabályokat az olyan kockázatos projektek ösztönzésére, mint amilyenek az új generációs hálózati infrastruktúrák kiépítése – hívta fel a figyelmet a szocialista politikus.
A befektetés, az innováció és a verseny nem egymást kizáró fogalmak, ellenkezőleg, erősítik egymást. Ezért örülök, hogy sikerült kiegyensúlyozott megoldást találni az úgynevezett hálózati semlegesség kérdésében. Megerősítettük a fogyasztók szolgáltatásokhoz és tartalomhoz való szabad hozzáférésének a jogát, de tettük ezt anélkül, hogy az új szabályok torzítanák a versenyt az internetes piac szereplői között – mondta Herczog Edit EP képviselő.
A szolgáltatóknak a jövőben átlátható, összehasonlítható módon kell közölniük aktuális áraikat, díjaikat, az általános szerződési feltételeket és azt is, hogy milyen feltételekkel lehet felmondani a szerződést. A szabályozás egyik célja, hogy a fogyasztók egyértelműen meg tudják ítélni, melyik szolgáltató nyújt számukra kedvezőbb feltételeket. Az Európai Hírközlési Szabályozók Szervezete működési rendjét is sikerült úgy meghatározni, hogy az egységes európai távközlési piac érdekeit is figyelembe vegye és a nemzeti szabályozó hatóságok felgyülemlett tapasztalatait is hasznosítsa.
Herczog Edit a belső piaci és fogyasztóvédelmi szakbizottság véleményezőjeként rámutatott arra is, hogy bár az elmúlt évtizedben az elektronikus, kommunikációs ágazatban az unió már jelentős sikereket könyvelhetett el, ám a szélessávú hozzáférés, a digitális társadalom terjedése és a szolgáltatások tekintetében csak most sikerült felszámolni a határokon átnyúló problémákat és egyenlőtlenségeket.
(MSZP)
